Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Tudta, hogy temérdek művet publikáltak a vasi írók 2019-ben? – II. rész

Mondtuk, hogy előző cikkünk még csak a kezdet. Most itt a folytatás, újabb 15 írással.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Katona Attila – Space Conquerors: Rettegés

Katona Attila 1995 óta publikál. Több szépirodalmi díjat is nyert, 1997-ben Minerva-díjat és a Gyermek és Ifjúsági alapprogram különdíját. 27 könyve jelent meg saját néven (némelyik több kiadásban), illetve ismert médiaszereplőknek is írt a 2000-es években.

Sok olvasói kérdés érkezik hozzánk. Mi pedig szeretnénk friss, hiteles híreket adni neked. Támogasd a munkánkat!
Támogatom

Az emberiség fejlődése évszázadok óta töretlen, a kirajzó földlakók sorra hódítják meg a környező, majd a távolabbi naprendszereket is. Váratlanul mégis megtorpan az előre nyomulás, amit a tömegek csak lassan, saját nehézségeiken keresztül érzékelnek, hivatalosan senki nem ismeri el.

Két tényfeltáró újságíró útnak indul, utánajárni az egyre érdekesebb, ugyanakkor bizonyítatlan meséknek elveszett kolóniákról, elfeledett bolygókról és idegen lényekről, amelyek méltán tarthatnának számot közérdeklődésre. Kezdetben cáfolni akarják ezeket, ám szándékukkal ellentétben egyre több tényt tárnak fel, amelyek mind alátámasztják a hihetetlen és vészjósló történeteket.

Lassan azt veszik észre, hogy egyre-másra tűnnek el segítőik, végül már saját életük is veszélybe kerül, és nem menekülhetnek. Úgy tűnik, valaki mindvégig felhasználta őket saját céljai érdekében, amelyek túlmutatnak az emberiség érdekein, az egyén jogain, az igazságon és minden egyében, egyedült a túlélést leszámítva.

A sorozat többi kötetéhez hasonlóan ezúttal is sok az egyértelmű áthallás mai világunkra, csak hogy ezúttal is elgondolkodjunk saját sorsunkon és tetteinken: kit és milyen érdekeket szolgálunk valójában, miközben szabadnak hisszük magunkat...

Nyugat.hu

Poczai Péter – A Festetics-rejtély: a genetika története és Festetics Imre hagyatéka

„Az iskolában ma is azt tanítják, hogy a genetika tudománya Gregor Mendel brünni (brnói) apáttal kezdődött. Mendel „törvényeiről” mindenki tud, aki középiskolát végzett. A legtöbben azonban meglepődnének, ha megtudnák: az öröklődés alapvető törvényszerűségeinek jelentős részét már Mendel születése előtt megfogalmazta - szintén Brünnben - gróf Festetics Imre” - Poczai Péter.


Zóka Gyula – Az Őrség

A Vas megye délnyugati részén elterülő Őrség a honfoglaló magyarok korában az ország nyugati határának megvédésére kialakított gyepűrendszer része volt.

Az Őrség jellegzetes, szeres településszerkezete - mely a dombokon épült, egymástól akár több kilométerre lévő, rendszertelenül felépített házakat, házcsoportokat jelenti - alkalmazkodott a történelemben betöltött szerepéhez és a földrajzi sajátosságokhoz is. Ezt a településszerkezetet megőrizték az ott lakók, a portákat pedig a mai kor emberének igényei szerint alakították ki. Ennek és a táj szépségének köszönhetően az Őrség közkedvelt üdülő- és kirándulóhely.

A 2002-ben nemzeti parkká nyilvánított tájegység sajátos építészeti, néprajzi és kultúrtörténeti értékei évről évre egyre több látogatót vonzanak.

Nyugat.hu

Németh Krisztina – Sorsforgácsok: novellák és kisregény

Képzeljen el egy hatalmas fát, amelyen ott csüngenek életünk történetei. Apró rügyekben, levelekben, esetleg egy elöregedett faháncsban. Egyesek virágként díszítik, mások mohaként telepednek rá. Fészket rakó dalos madár, csendben kúszó apró bogár; ezek teszik teljessé az élet fáját.

Az író, képzeletének vésőjével, ebből a fából faragott egy aszalt, amely köré leültette szereplőit. Többféle nyelven beszélnek, többféle sorsot képviselnek. Mesélni jöttek. Világról szóló élményeket hoztak, és novellák szárnyain repítenek Hawaiitól Pakisztánon át egészen a borneói esőerdőig. Útitársként magukkal hozták a humort, a szívszorító, elgondolkodtató valóságot, a világot megrengetni képes szerelmet és a romantikát. Élni, átélni, túlélni.

Foglaljon helyet asztaluknál, és élvezze a történeteiket!


Pintér György – Hegyháti krónikák

Hazánk egy - eddig - méltatlanul elfeledett, ismeretlen vidékét fedezhetjük fel a kötet lapjain. A táj szinte kilométerenként vált át erdőből mezőbe, lakott vidékből szőlőhegyekbe, völgyekből emelkedőkbe. Csodás vidék abban a tekintetben is, hogy a mesék, legendák földje, ahol fája lehet Béri Balog Ádámnak, ahol néhány falu saját boszorkánnyal büszkélkedhet, ahol elásott kincsekről, elsüllyedt templomokról, várakról, titokzatos gyógyítókról szólnak már-már feledésbe menő történetek. A hegyháti embert sokszor, sok módon próbálta meg a történelem, legyen az török, tatár, német vagy a saját mindenféle ura, vagy akár makacs szomszédja. Az itteni embereket keménnyé tette az idő és a föld, ami sok munkára, gyakran kevés terméssel válaszolt.


Tóthárpád Ferenc – Vadalma: dráma hét képben

Helyi szerző színműve. A mű az 1997 januárjában, Kőszegen történt bűncselekményt dolgozza fel: a szociális gondozó előtt hagytak egy újszülött kislányt, aki nem sokkal később elhunyt.

Valaki az utca kövére rakott le egy újszülött kislányt a határ menti kisváros szociális gondozójának a kapujában. A meztelen csecsemőt kivérzett, félig kihűlt állapotban szállították a megyei kórházba, életét azonban már nem tudták megmenteni - szólt a számos sajtóhír egyike 1997 januárjában. A tragédia országos figyelmet kapott, de nyugalmat nem talált. A rendőri nyomozás nem vezetett eredményre.

Félelmetesen mai és félelmetesen örök témájú történet Tóthárpád Ferenc Vadalma című tragédiája. Vádirat az emberi felelőtlenség ellen. Olyan tükörbe kell belenéznünk, hogy elszégyelljük magunkat. Mindenkit szembesít önmagával: mennyire vagyunk előítéleteink, hamis erkölcseink foglyai, mekkora hatalmat adunk a látszatnak, mások, kívülállók véleményének, és ezért, ezzel mennyire veszélyeztetjük a tőlünk függő, nekünk kiszolgáltatott emberek életét.

„Csak bízz magadban, és bízz bennem, hogy én is bízhassak benned!” Hogy megbízhassunk egymásban, ahhoz önmagunkban is bíznunk kell. S hogy bízhassunk önmagunkban, nem véthetünk saját lelkiismeretünk, a bennünk lakozó Ember ellen. A megbocsátás, az elfogadás, az újrakezdés...: az élet drámája ez! Az elképzelt „megoldás” egy kislány születés előtti történetét mondja el. Egy kislányét, aki „csak úgy termett”, mint a vadalma!

Nyugat.hu

Móricz Péter – Körmend régi épületei: városkép a Monarchia korabeli képeslapokon

A könyv nyolc fejezetben mutatja be a Monarchia korának végén (1899-1918) kiadott képeslapokon ábrázolt épületeket: a kastélyegyüttest, a várkert építményeit, a főtéri épületeket, a Rákóczi utca házait, a város templomait, a vasútállomást, a századfordulón emelt épületeket és a gőzmalmot. A kiadányt 52 képeslap és számos kép színesíti, a szövegek pedig feltárják Körmend régi épületeinek történetét. Az utolsó fejezetben az épületek régi ábrázolásaival összehasonlítható a mai képük.


Földesi János és Földesi Jánosné – Talpalávaló vasi népzene és dallamgyűjtemény I. : „járd meg bongyor…”

Békefi Antal gyűjtése alapján. Szerkesztette és a kíséretet kidolgozta Földesi János és ifj. Földesi János. Fotók: Békefi Antal, Cseh Gábor.

„Életem a falusi zenei népművelő munkától, főiskolai tanárságon át vetett a tudományos kutatáshoz.Szeretném, ha gyűjtésem és tudományos megállapításaim eredményei gazdagíthatnák az utánunk jövő generációk – a magyar népdalokra vonatkozó – ismereteit. „Gyűjtőútjaimra saját gépkocsimmal jártam. Ez lehetővé tette, hogy a modern gyűjtés nélkülözhetetlen kellékeit, a magnetofont, a fényképezőgépet, állványokat, lámpákat, telepeket és leggyakrabban sátrunkat is magunkkal vigyük. Útjaimra legtöbbször elkísért feleségem is, aki a feltáró, szervező munkában, sokszor kérdezésben, a felvételek elkészítésében is fáradhatatlan segítőtársam volt mindvégig, s vállalta az úttalan és sokszor kilátástalan utak minden fáradtságát és minden viszontagságát.”

„Két évvel ezelőtt kaptuk meg a családtól Békefi Antal teljes vasi gyűjtésének hangzóanyagát. A hatalmas anyag meghallgatása, lejegyzése, válogatása során érlelődött bennünk egy kiadványlétrehozásának gondolata. 35 éve táncházi zenészek vagyunk, ez a dallamok válogatásának szempontjait alapvetően befolyásolta. Segítenünk kell a táncegyütteseket, hogy a tánc alá válogatott zenei anyaguk változatos legyen. Sajnos ma műsoraikban nagyon kevés dallamot használnak, ezeknek is nagy része országosan elterjedt új stílusú népdal vagy népies műdal.”


Garzuly Ferenc – Jóreggelt, főorvosúr!

Garzuly Ferenc 1937-ben született Pozsonyban, ahol nagyapja elismert szülész-nőgyógyász, a tudományos és kulturális élet egyik mozgatója, nagybátyja (Peéry Rezső) író, újságíró, apja a Magyar Párt vezetőségi tagja volt. 1945-ben menekült szüleivel Magyarországra. 1962 óta orvosa a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórháznak, közel 20 éven át vezette a Neurológiai Osztályt. Felesége Geszler Mária Kossuth-díjas keramikusművész.

Mostani - immár a kilencedik - könyve részben szellemes és olvasmányos naplójegyzetek sora, a ma sem hétköznapi család életéről és a világ dolgairól. A kötetet egy-egy, a jegyzetek közé iktatott kultúrtörténeti írás és a rendkívül gazdag, minőségi képanyag teszi változatosabbá.


Kiss Márton – Rossz kor (Történetek az Allúryai Szakadárokról 2.)

„ – És mégis mit fognak mondani? Hogy a történet egy maréknyi lelkiismeretlen zsoldosról szólt, akik felégettek maguk mögött mindent, bejárták mind a két kontinenst, csak hogy a legalávalóbb nagyurakat szolgálják még csak nem is meggyőződésből, csupán érdekből? Hogy gyalogok voltak egy olyan játékban, amit nem is akartak érteni? Hogy a saját anyjukat is eladták volna pár jól tartott lóért vagy száraz pokrócokért vagy éppen…

– Vagy ezért – lötyögtette meg Ordas az allúr óborral teli butykost.

– Ugyan, Balkéz, vesd tűzre az egészet – fejezte be Kapitány, a felföldi félóriásra rá sem hederítve.

– Egy biztos, nálunk jobban senki nem szoktatta a nyakát a kötélhez – röhögött fel reszelősen Rőtpenge, majd Kapitány rosszalló pillantását elkapva, hozzátette: – Jaj, hát mi lehet a legrosszabb, ami történhet?

Pillanatnyi csend állt be.

Elmerengtem, majd kimondtam, amire mindenki gondolt a sátorban:
– Hogy azt mondják majd, ez az egész meg sem történt…”


Finta Sándor és Császár Ernő – Gyermekmosoly

Finta Sándor versei a jóság és a szépség világát akarják belevésni gyerekszívekbe. Képesek a gyermek érzelmeit formálni, elmélyíteni. Finta Sándor gyermekversei örömforrások, amelyek alkalmasak a belső energiák mozgósítására. Ezek az értékes gyermekirodalmi alkotások biztosítják a gyermeki érdeklődés fenntartását környezetük iránt, örömet találnak bennük.

A Gyermekmosoly című kötet versei 90 év után is alakítják, gazdagítják a gyerekszíveket. A most elkészült sok szép, üdítő gyerekrajz pedig mutatja, hogy a Finta versek ma is megérintenek gyerekszíveket, ma is a szépséget, derűt, jóakaratot hozzák ki belőlük.

A rajzokat a szombathelyi Boldog Brenner János Általános Iskola és Gimnázium tanulói készítették.


Perger Gyula – A Szűzanya oltalma alatt

Templomainkba belépve, vagy a fatimai esteken, vagy a falvainkban elhelyezett Szűzanya arcán, szemében keressük, hogy vajon a Szűzanya meg van-e elégedve velünk. Szomorúan néz ránk vagy mosollyal? A Szűzanya nagyon szereti népünket. Ezt sokszor megmutatta a történelem folyamán, és megmutatja újra és újra a mi életünkben is, napjainkban is. Nem lenne jó dolog, ha szeretetének jeleit nem vennénk észre és hálátlannak bizonyulnánk. Ahogy nem kételkedhetünk egy jó édesanya szeretetében, úgy nem kételkedhetünk Mária szeretetében sem. Határtalanul, személyesen minket szeret. Népünknek a javát akarja, ezért kéri ma is, úgy, mint régen a kánai menyegzőn: „Tegyétek, amit fiam, Jézus mond!” Tesszük-e, amit Jézus kér?

Sokszor elmondjuk, főleg a déli és esti harangszókor: „Legyen nekem a Te igéd szerint!”. Mária nem csak kimondta ezt, de rá is tette erre az életét, hallgatott Isten szavára és tette Isten akaratát.

Édesanyánk, Boldogságos Szűz Mária, fogjál kézen minket, vezérelj minket szent Fiadhoz, hogy az ő élete és tanítása legyen vezetőnk és útmutatónk a történelemnek ebben a korszakában is, és a megélt és megtapasztalt hitünk legyen az a kincs, amelyet átadhatunk a jövendő nemzedékeknek.


Feiszt György és Jagadics Péter – Kőbe vésett emlékezet: A Nagy Háború emlékhelyei Vas megyében

Az I. világháború kitörése után száz évvel újra feléledt az érdeklődés a katonatemetők iránt. Egyre többen akarnak adózni az elesett magyar hősök emlékének. A megyeszékhelyektől kezdve a kistelepülésekig szinte valamennyi helyen találkozhatunk szobrokkal, emlékművekkel, keresztekkel, amelyek emléket állítanak az 1914 és 1918 között elesett magyar honvédeknek.

Szeretnénk, ha a megjelenő kötet által az olvasó megállna egy picit és megnézné jobban a hozzá közel eső, vagy akár távoli emlékműveket. Ebben a formában is emlékezzünk meg a hősökről, akik életüket adták a Nagy Háborúban. Akik hazajöttek, hogy szembenézzenek az élettel, ugyanúgy hősökké váltak, mint ahogy azok is, akik itthon maradtak helyt állni a hátországban, akik később ezeket az emlékműveket emelték. Tették ezt azért, hogy ne feledjük el a múltunknak ezt a darabját, ami meghatározza a jelenünket és jövőnket is. Hiszen a magyar katona egy eszménykép a világon. Hazaszeretet, bátorság és odaadás a jellemzője korokon keresztül.

A Hazáért haltak esküjükhöz híven, vitézül, megérdemlik azt a legnagyobb megbecsülést, hogy az utókor valamennyiüket egy könyvben láthassa. Az emlékmű így megkerülhetetlen módon szólítja meg az olvasót és hívja meg az első világháborúban hősi halált halt katonákra való megemlékezésre. A megjelenő könyv legyen dicsőség a Hősöknek, tisztelet az elesetteknek!


Göncz László – Emberek a pannon végeken: huszadik századi sorsok a magyar-szlovén határ mentén

A történészként és szépíróként is ismert szlovéniai magyar közéleti személyiség ezúttal a szociográfia műfajának sajátos változatával jelentkezik. A történeti kutatásban használatos mélyinterjúk segítségével feltárta, és írói eszközökkel megírta mintegy harminc, többségében a szlovén-magyar határ szlovéniai oldalán élő idős beszélgetőtársának életét. Ők a vidék társadalmának majd minden rétegét képviselik, néhányan pedig egészen különös utat jártak be. A közülük való író-történész által rögzített történetük a közép-európai sors alig ismert mélységeibe világít. Ilyenek például a Muravidék 1941. tavaszi visszacsatolásának a magyarok számára boldog és az 1945-ös megtorlás tragikus epizódjai.


Solymos Ferenc – Bandi bácsi: Vas-akarat - VASAKARAT

Családregény? Élettörténet? Egy különleges ember különleges élete?

Solymos Endre fiatalon úszott, lovagolt, teniszezett, kerékpározott, remekül énekelt és mélyen vallásos fiatalember volt.

A II. Világháború után aknák felszedése közben veszítette el mindkét kezét, jobb lábfejét, a bal lábszárát. A tragédia azonban nem roppantotta össze. Vasakarattal küzdött. Művégtagokat kapott, amelyekkel megtanult kerékpározni, egyedül étkezni. Úszott, pingpongozott, énekelt, dolgozott a családi trafikban.

Megházasodott, és feleségével együtt négy gyermeket neveltek fel szeretetben, hitben. Megalapította a Vasakarat SC-t. Bejárt a kórházba a csonkoltaknak lelki erőt, bátorítást adni. Amíg tudott, minden nap járt Szentmisére. Találkozott Szent II. János Pál pápával, aki megölelte őt.

Solymos Endre így imádkozott: „Köszönöm Uram az életemet, hitemet, és hogy bár kezeim nincsenek, imára tudom kulcsolni csonkjaimat. Köszönöm, hogy arra tanítottál, ne azt sajnáljam, ami elveszett, hanem annak örüljek, ami megmaradt... Köszönöm Uram, ha a keresztem alatt megrogytam, elestem, Te mindig újra felsegítettél. Köszönöm, hogy úgy érzem a négy csonkomért kárpótlásul négy gyermeket adtál. A szilánk ejtette mély mellsebemért pedig - úgy hiszem Uram - jóságos feleségemet.”


Kattintson ide Tudtad, hogy temérdek művet publikáltak a vasi írók 2019-ben? January 19. 15:58 cikksorozatunk I. részéért!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Kultúra

Hirdetés