A gesztenye ünnepe – ezreket vonzott a gyümölcs Velembe

Felhők gyülekeztek Velem felett az égen, fehér füstfelhők, a gesztenyesütés elmaradhatatlan kellékei. Az idén az időjárás végre asszisztált ahhoz, hogy a kirándulók remekül érezzék magukat. Most is fényképeztünk, érdekességeket kutattunk és megörökítettük az eladásra kínált portékákat. Kalandozzanak velünk!

Dugó és séta

Akik kora délutánra időzítették a velemi kiruccanásukat, azokra némi tortúra várt. Először több koccanás lassította a forgalmat a 87-es úton, majd Kőszegszerdahely közepénél már megállhattak az autósok, odáig ért ugyanis a sor vége Velemtől. Aki kivárta a sorát, az Novákfalvánál tehette le az autóját, hogy egy kellemes sétával bebaktasson Velembe. A faluban aztán újabb sor várt rá. Az idén már nem csak az MMIK területe volt fizetős, hanem az egész gesztenyeünnep, így már a falu elején meg kellett váltani a beugrót.

Velembe tartó tömeg szombat délután - egy kicsi séta senkinek sem árt
Tánczos Mihály

Gyereknek, nyugdíjasnak 600, felnőttnek 800 forint volt a belépő, a családi jegy pedig kétezret kóstált. Lehet morfondírozni ezen, hogy sok-e, vagy megfelelő, de az biztos, hogy az idén bevezetett beugró sokaknak szálka volt a szemében. Az biztos, hogy Velem így anyagilag is profitál a rendezvényből, amivel viszont nincs semmi baj. A belépőért a parkolás, a mellékhelyiségek használata, valamint az ugrálóvár is ingyen volt és az előadásokért sem kellett már pluszban fizetni.

Becsületkasszás rendszer

Évről évre egyre többen ülnek ki a portájuk elé, hogy saját terményeiket kínálják az érkezőknek. A sláger természetesen a gesztenye. Sok helyen rákérdeztünk és elégedetten állapíthattuk meg, hogy az olasz, török és kínai gesztenye ezúttal nem nyert teret, az árusok bevallása alapján a gyümölcs a saját gesztenyésekből származott. Az idei termés gyengébb volt, mint a tavalyi, több volt a kisméretű gesztenye. Kérdésünkre válaszolva egy asszony elmondta, a kis gesztenyét egy püréüzem vásárolja fel tőlük, így az sem megy veszendőbe. (Ilyenkor biztosan elkerekedik azok szeme, akik azt hiszik, hogy a gyümölcslevek és pürék a legszebb, legérettebb gyümölcsökből készülnek, mint ahogy azt egy híres gyártó reklámja sugallja.) A porták előtt most is felbukkant a Kőszegen őshonos és virágzó becsületkasszás rendszer, ahol eladó nincs, csak portéka és egy kis üveg, vagy doboz, amibe a kiírt árat bele kell tenni.

Becsületkassza - Kőszegen és környékén működik
Tánczos Mihály

Bükkfával a legjobb a gesztenyesütés

Az 58 éves Farkas Balázs ugyanúgy sütötte a gesztenyét, ahogy nagyapjától tanulta. Bükkfa kopaszágon, azaz száraz bükkfaágakon sült a csemege. Ez a fa azért jó, mert fehér a füstje, nem kormoz és nincs csersavtartalma, így a gesztenyének nem lesz rossz íze. A gyümölcsöt saját, kárpótláson kapott területükön szedték. A tapasztalatok szerint még mindig pusztulnak a gesztenyések és ennek nem csak a betegség az oka. A TSZ-ek idején még verték a fákat, ami a gesztenyének gyakorlatilag a metszést jelenti. (Egy mondás szerint a diót és gesztenyét két esetben kell verni: ha van rajta termés és ha nincs.)

Az átalakulás után a gesztenyefákat elhanyagolták. Farkas Balázs négy éve kezdte verni saját fáit és már jelentős javulást tapasztalt a terméshozamban. Nagyapja korábban Bécsbe, a Mariahilferstrasse-ra járt gesztenyét sütni a múlt század húszas éveiben. A szekérre a gesztenye mellé a sütőágakat is felpakolták és kocsmában szálltak meg. A gesztenyesütés tisztes jövedelmet és egész novemberre való elfoglaltságot jelentett akkoriban.

Farkas Balázs "kopaszágon" süti a gesztenyéjét - nagyapja Bécsben kereste ezzel a kenyeret
Tánczos Mihály

Molnárék molnárfecskéi

A Rákóczi út 70. szám alatt a kitárt kapuban puncsot és zsíroskenyeret kínáltak az arrajáróknak. Beszédbe elegyedtünk a takaros tornácos ház házigazdájával. Molnár László 1980-ban költözött Szombathelyről Velembe. Akkoriban még furcsán néztek rá, amiért a várost feladta a határ menti kis faluért, de Molnárék egy cseppet sem bánták, hogy megvették a romos, állítólag csak dózerolásra való portát. Évek alatt felújították, bővítették és egy irigylésre méltó lak lett belőle. Az udvarán az egyik dézsában muskátli ontja a virágokat. Érdekessége, hogy 1980. óta teszi ezt. A minden évben átteleltetett muskátli az idén már 28 éves és az sem vette el az életkedvét, amikor egy rosszul rögzített cserép alaposan megtördelte a szárát. A házon mű fecskefészkek vannak, az idén már molnárfecskék költöztek beléjük.

A gesztenyeünnep arra is jó, hogy érdekes emberekkel fusson össze a kiránduló. Molnár Lászlóról „mellékesen” kiderült, hogy a Szombathelyi Szimfonikusok alapító koncertmestere, felesége pedig kultúrreferensként tevékenykedett. Mint mondta, mindketten „nyüzsgőmócsingok” voltak és még most sem hagyják abba. Az egész család zenél, hegedűn, brácsán, csellón játszanak. Bebocsátást nyertünk a házba is és a kemence, szoba láttán olyan érzésünk támadt, mintha a Falumúzeum egyik szép kiállításába csöppentünk volna. A falon egy nagy becsben tartott rózsafüzér van kiakasztva az ágy fölé. Molnár úr II. János Pál pápától kapta, amikor a nyári rezidenciáján zenélt neki. Erről fotó is készült, amely galériánkban is helyet kapott a ház több érdekes helyiségével egyetemben.

Velemi ház szobája, a falon a II. János Páltól kapott rózsafüzér
Tánczos Mihály

Kevesebb a bóvli

Velemben nagyon megfogyatkozott a száma az inkább búcsúkra jellemző portékáknak. Összefutottunk a falu polgármesterével, aki szintén megemlítette ezt, eredményként feltüntetve és igaza van. Közben félúton járhattunk és éppen a kőszegszerdahelyi férfikar hangja töltötte meg az utcákat. A kar egyik tagja jól a szánkba rágta, kik is ők, megemlítve, hogy van női kórus is. Megígértük, hogy nem keverjük össze őket. Az asztalkákon számtalan csemegét leltünk. Gesztenyés rétes, püré, kifli, szív, golyó és sok egyéb kellette magát. Kóstoltunk is, de fotóinkon is ott virítanak az ínycsiklandó finomságok. Nagy sikere volt még a méznek, a mangalicás ínyencségeknek, velős pirítósnak, pálinkáknak, mustnak, valamint a kecskesajtoknak.

Szúrólánggal sütendő a gesztenye

Közben a sokadik gesztenyesütő mellett álltunk meg nézelődni. Reményi László is lábon száradt bükkfával tüzelt és nyílt, szúró lánggal sütötte a gyümölcsöt. Ez azért fontos, mert a nedves gesztenye külső héja így megég, megpirul, a belseje viszont saját gőzében megsül. A megégett külső héj a rázáskor leválik, lepereg, így azonnal fogyasztható a gesztenye.

Szőke kapitány tömi magába a gesztenyés krémest
Tánczos Mihály

Szőke kapitány tele lett

Az MMIK területén Szőke András bírált gesztenyés ételek ottjártunkkor, Joós Tamással egyetemben. Szőke kapitány tömte magába a gesztenyés krémest, a közönség örömére, közben pedig elmondta, hogy „hörrmpff pfhinmgrhh geszthnyvs krhhemesss”. Vagy valami ilyesmit. Őt hagytuk tömődni és közben a kézműveseket is lekaptuk. Nem a tíz körmükről, csak fotóilag. A többit mondják el helyettünk a képek. Igazából sietnünk kellett az Őrségbe tökölni, mivel ez a két rendezvény mindig egymás nyakán csüng. A tapasztalatok alapján a velemi rendezvényre vonuló tömegekre már "rákészülnek" a környező falvakban is és ott is sok helyen kipakolnak az árusok és gyerekek, akik örömmel adják el a saját termést az autósoknak.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra