Koporsó, pogácsa, és Jordán Tamás sajtótájékoztatója

Jött az email, hogy lesz, aztán hogy elmarad, majd hogy mégis megtartják, csak a péntek esti előadást fújják le, technikai okok miatt. Ígértek, majd nem ígértek, aztán újra ígértek: sajtófogadást, és Egressy Zoltán Három koporsóját. Végül minden rendeződött, jókor, jó időben és jó helyen volt pogácsa, tájékoztatás és egy jó előadást. És a részletek:

Klub már van!

Magunk is meglepődtünk, a Hemo étterméből, mióta utoljára errefelé jártunk, micsoda helyre kis klubot faragtak! Hangulatos büfével, formatervezett faasztalokkal, süppedős székekkel. Alig lézengtünk páran, bizonyára másokat is megkavart a sok levél, így maradt elég pogácsa, jócskán csúszott, ahogy a kezdés is.

Jordán Tamás öltönyösen, a maga természetességével lépett a sorok közé, az est hangadója, szónoka lett. Tájékoztatott, részben ugyanazok az információk ismétlődtek, amelyekről jó néhány alkalommal már egyenként is beszámoltunk. Ám, ahogy Jordán Tamás is megjegyezte, nem elég sokszor elmondani, hiszen számos tévhit él még mindig a szombathelyi színházzal kapcsolatban. Ismételtünk mi is, de nem bántuk, Jordán Tamás direktori szerepben is jó előadó.

Agóra más mint az Agora

Az Agóra nem azonos az Agora-pályázattal, a Hemoban nem egy újabb színház épül, és nem tervez a város két színházat építeni – nyomatékosított a direktor. Szombathely - emlékeztetett rá - azon kilenc megyei jogú város egyike, amelyek továbbjutottak a TIOP AGORA pályázat első körén. A pályázaton elnyert közel nettó 1,5 milliárd forintos támogatás gyakorlatilag az elnyerhető maximum összegnek számít, hisz az Önkormányzat az ÁFA visszaigénylésére jogosult a projekt megvalósításában. Az átalakítást két ütemre osztják. A közeljövőben írják ki a kivitelezés munkálataira vonatkozó közbeszerzési eljárást, amely alapján az átépítés 2009. május végén kezdődhet meg, és szeptemberben zárul le. Így a színház szeptemberben folytathatja tovább működését. A következő fázis 2010 végéig fejeződik be.

Jordán még hozzátette, a színházalapítás kezdetén, amikor bejárta a város összes kulturális intézményét, azonnal

beleszeretett

a Hemo-ba, nagy fantáziát látott benne, ráadásul hasonlít a Merlinre. Előtte sohasem járt itt, csupán a város egyéb színpadain fordult meg, a nyolcvanas években például gyakorta lépett fel a kaposvári társulattal az MSH-ban.

Emlékeztetett még arra is, hogy néhányan politikai ügyet csináltak abból, miért a Hemoval indul a város az Agora pályázaton, és miért nem az MMIK-val. Holott a szakmai indokokon túl volt egy másik nyomós érv: a város csak saját épülettel pályázhatott, az MMIK pedig megyei fenntartású.

Miért kell Szombathelynek kell két színház?

Szombathely csak egy színházat szeretne építeni, mégpedig a Március 15-e téren – hangsúlyozta a direktor. De amíg ez a terv megvalósul, az új AGORA központban folyik majd a színházi működés.

Az AGORA pályázaton indult városok java része már rendelkezik önálló színházzal, és mégis benyújtották pályázatukat, mert tudják, hogy szükségük van egy olyan intézményre, amely összefogja a kistérségi kezdeményezéseket, teret ad oktatásoknak, képzőművészeti és kézműves műhelyeknek ad otthont, befogadja és ápolja a térségből érkező tehetségeket.

Színházat látnak, nem atomerőművet!

Szó esett arról a Színházi ötlet- és tervpályázatról Magasan ívelő híd a színházból a Pelikán parkba 2008. November 29. 09:33 is, amelynek az első szakasza a közelmúltban zárult le. Előzményként Jordán Tamás megjegyezte: a kormány a kőszínház létrehozásának előkészületi munkáira 2007. év végén 1 milliárd forintot ítélt Szombathelynek. A tervezőkre volt bízva, hogy mely épületeket bontanák el, és melyeket tartanának meg a Március 15. téren. Számos kiemelkedő pályamunka érkezett be – utalt rá Jordán - amelyek alapján a második körben már konkrét instrukciókkal ellátva, részletesen kidolgozott terveket várnak. A színház építésének költségei azonban még nem állnak a város rendelkezésére, de Jordán bizakodik.

A beérkezett pályázati tervekre utalva megjegyezte, a korszellemhez illeszkedően az építészek manapság egészen másfajta, hogy finoman fogalmazzak, a polgári ízléshez szokott szem számára nehezen elfogadható színházban gondolkodnak. Egy-egy pályaműnél már-már tudatosítani kell a nézőknek, színházat látnak, nem atomerőművet!

Meglepődtünk, amikor megtudjuk, az eltervezett új színház egy ezer fős konferenciák és szalagavatók megtartására is alkalmas térrel is bírni fog. Megosztottuk Jordán Tamással is az aggodalmunkat: miért nem lehet a színház csak színház? Mert mikor rendeznek a kaposvári vagy Madách színházban szalagavatókat, vagy konferenciákat? Ott a Sportcsarnok, lehet bálozni, ott a mozi, amikor felújították belülről, akkor oda is konferencia-turizmust ígértek. (Ez az MSH szellemi hagyománya. Na mindegy.) Jordán azzal érvelt, hogy a mozi amilyen állapotban van, oda nem lehet konferenciákat szervezni, a sportcsarnok műanyag székein megint nem szabadna, marad hát helyszínként egy új színház.

Az idei mérleg

A sors szerencsés összjátékának tartja Jordán, hogy a Hemo-ban annak idején pár éve a Kamara Savaria is megkezdte a munkát. Az amatőr kezdeményezés a Weöres Sándor színház előzménye. Dömötör Tamással

közös az ízlésük

, a színházról is hasonlóképpen vélekednek, közösen állították össze a programot, és válogatták ki a társulat tagjait. Együtt vannak, homogén a csapat.

A szeptemberi kezdés óta a Weöres Sándor Színház az MMIK-ban, a Márkus Emília bérletben négy nagyszínpadi vendégelőadást kínált. A középiskolásoknak újra indult Csigapad bérletsorozat. Megtudtuk, a tavalyi bérletszámot megduplázták;428 diák váltott bérletet, és nem csak szombathelyiek. Emellett a Kamara Savaria égisze alatt készült darabok is futnak: a több fesztiváldíjas Czukor Show, a Hazug, a Sóska sült krumpli, és a Három koporsó. (A novemberi előadásokat összesen 502 néző látta.)

Az új évadról

A jövő év január 16-án a 9700 című előadás ősbemutatójával indul. A produkcióban a színház teljes társulata közreműködik, kiegészülve a színházművészeti tanszék növendékeivel. A darab Szombathely történetéből táplálkozva meséli el a színház alapításának viszontagságos történetét, sok humorral, zenével, tánccal. Pár nappal később, január 30-án mutatják be a bérlet első kamaraszínházi előadását, egy filmadaptációt, Szerelmes Balázs címmel.

Január végén kezdődnek Csehov Cseresznyéskertjének próbái, a főszerepben Tóth Ildikóval. Február 1-én, a Szabados Mihály rendezésében színpadra állítják a Mackó kalandjait. A produkció Milne klasszikusából, a Micimackóból készült.

A tervezett hatezerből eddig talán kétezer-ötszáz jött össze

Várakozásaikkal ellentétben a minimálisan szükséges 6000 helyett eddig 2000 néző vásárolt bérletet, valamint ezen felül közel 400 foglalást regisztráltak a jegyirodában, vagyis minden nagyszínházi produkciót minimum 15 alkalommal tudnak játszani.

A direktor megjegyezte, hazánkban mindössze a lakosság öt százaléka jár színházba, és sajnos szembe kell nézni azzal a tendenciával, hogy ez a szám folyamatosan csökken.

A bérletértékesítés február végéig folytatódik. A színház megkönnyítendő a karácsonyi ajándékozást december 11-23 között minden bérletvásárlás mellé díszdobozt és a színház első évének eseményeit megörökítő DVD-t ad ajándékba. (A DVD-n, látható filmet a Szombathelyi TV felvételeinek felhasználásával Surányi András, Dömötör Tamás és Juhász Ádám készítette.)

Thea-tér

Theater, theatre? Tea-tér? Mi az a Thea-tér?

Egy fórum

- olvasható a tájékoztató anyagában -

találkozóhely a Weöres Sándor Színházon belül, ahol a legaktuálisabb közéleti, művészeti, tudományos kérdésekre adunk választ egy-egy program keretében. A Thea-tér nyitott hely a közönség és az alkotók számára egyaránt. Januártól érdemes lesz figyelni a programokat, mert izgalmasnak ígérkező koncerteket, kiállításokat, könyvbemutatókat és beszélgetéseket is találni.

Bizonyára sokakat vonz majd Kapócs Zsóka és Kamarás Iván

gengszterrománca

, amelyet Bonnie és Clyde címmel láthatunk majd. A programból külön kiemelném Jordán Tamás és Vallai Péter nyilvános sakkpartiját, aminek pikantériája, hogy a lépések közötti szünetekben a színészek József Attila, Petri György verseket szavalnak.

A direktor még felhívta a figyelmet a Színésztársalgó című heti kulturális magazinra, amelyet januártól minden héten a Szombathelyi TV csatornáján láthatunk, és ahol különböző rovatokban Szombathely és a Színház életét, mindennapjait, eseményeit boncolgatják.

Januártól minden szerda délután személyesen is találkozhatunk a társulat két tagjával, akiket bátran lehet majd faggatni az előadásokról, szombathelyi életükről, tapasztalataikról. Minden héten egy színész távozik, és egy csatlakozik a beszélgetéshez, így mindenkivel két alkalommal, de mindig más partnerrel találkozhatunk. A helyszínről egyelőre nem szól a fáma, egy kávéház lesz.

Az új évad kezdetére megújul a Színház épületének aulája is. Ennek érdekében pályázatot hirdettek egyetemisták számára, hogy ötleteikkel egy többcélú térré varázsolják a színházterem előterét. Számos ötletes pályamunka érkezett, amelyek ötvözetéből készül majd egy kiállítások, előadások rendezésére is alkalmas mobil elemekkel tarkított tér.

Színészképzés Szombathelyen

A sajtóanyag végezetül még a színészképzésre is kitért, megtudhattuk belőle, hogy a színház működésében nagy szerepet játszanak a Nyugat Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ színészhallgatói is. A 11 másodéves és 7 harmadéves hallgató nagy lelkesedéssel vett részt a Színház bérlettoborzó kampányában, a Fő téren az Adventi énekelőadásukat követően a nagy hidegben is megvesztegethetetlenül ellenőrizték a bérleteket, és most készülnek a 9700 című előadásban kapott szerepükre.

Tanáraik: Barták Balázs, Benkő László, Blaskó Borbála, Dömötör Tamás, Duró Győző, Falusi Anikó, Gyöngyösi Tamás, Jeles András, Jordán Tamás, és Silló Sándor.

A tájékoztató végeztével, illusztrálva azt, még milyen csínyeket várhatunk a direktortól, csemege gyanánt egy illusztris bankvezérrel készült interjú-tréfáját osztotta meg velünk. A hatvanéves felsővezető nagy komolyan Wittgensteinről és elképesztően bugyuta ételreceptekről értekezik a kérdezővel, Albert Györgyivel. Az egész csak tréfa, ugyanis a felvételt utólag újraszinkronizálták. Jordán megjegyezte, a Savaria Takarékszövetkezet elnöke ellen is elkövettek hasonló merényletet. Befizetnénk rá…

Három koporsó, egy temetés

Az est zárásaként a sajtó kényeztetését egy előadással, Dömötör Tamás rendezésével, Egressy Zoltán Három koporsójával fejelték meg. Első nekifutásra a díszlet-együttesbe szerettünk bele, a fekete-fehér, életnagyságú hajtogatós képeskönyvbe. Egressy romantikus szerelmi abszurdja olyan alap-érzésekről tudósít, mint bűn, szerelem, árulás, becsület, és becstelenség. Egy látszólag nem mindennapi szerelmi ötszög szemtanúi lehetünk, egy háború végnapjai körül (ha akarjuk. A ’48-49_es szabadságharc), egy kisvárosból.

Jó stílusgyakorlat, élvezhető rendezésben, minden megadatik, van csavar is, humor is, azonban összességében mégsem markol ma gyomorba. Igazi felfedezés viszont Csonka Szilvia, mert nagyon jó. Czapkó Antalnak jól áll a bumfordi macsó közkatona szerepe, akiben persze lélek is van, nem kicsi. Murisak együtt, szó mi szó, az a hatvan centi (tipp) különbség, függőleges irányban kettejük között van, hát nem semmi… És a pofonnak súlya van, nekem is fájt. Az őrnagy figurája viszont súlytalan mellettük, férfira vágynánk. Nézőként írom, komoly következtetéseket azért ne vonjanak le ennyiből, jó és kész. Ne habozzanak, december 18-án nézzék meg!

---