Amikor pár évvel ezelőtt a DC megirigyelve a MARVEL sikerét szintén univerzum építgetésbe kezdett sokan eléggé kételkedve fogadták a hírt. Amit Vasemberék lassan 10 éve összehoztak, azt most a konkurens cég alig pár év alatt akarta lehajrázni. Látványos volt az Acélember, ennek világnak az első építőköve, de aztán felénél befáradt a film, hogy a fináléban lenyomott végtelen harcról ne is beszéljük. Aztán jött a Batman Superman ellen és a nagyon várt gigászok csatája, "Mártába torkollt". Ez a film annak ellenére nem tudott jó lenni, hogy olyan alapanyagból dolgozott, mint a The Dark Knight Returns. Már egyébként akkor sokan úgy érezték, hogy a showt végül Wonder Woman jelenléte mentette meg, valamelyest. A Csodanő pedig meg is kapta első - mert, hogy idő közben a nagy sikerre való tekintettel a Warner már bejelentette a folytatást - filmjét. Nem ez életem szuperhős filmje, de valamiért mégis működik a dolog.
A mitológiai elemek beemelése az amerikai képregényvilágba már régi történet. A Csodanő karakterét 1941-ben találták ki. Amíg a MARVEL-nél Amerikai kapitány indult a nácik ellen, addig a DC-nél a Woder Woman próbált meg alávágni az ellenek. Ezzel próbálva meg lelkesíteni a csatába induló katonákat. Az tehát adva volt, hogyha eredettörténet kell a kisasszonynak, akkor az amolyan Rocketeeres, Amerika kapitányos feelingel átitatott film kell, hogy legyen. És az is lett.
A sztori szerint Diana az amazonok hercegnője, aki egy - minden pasi álma - csupa nőkkel teli szigeten él. Bár gyerekként anyja nem nagyon akarja, hogy a kis csaj harci kiképzést kapjon, azért a kis Dí mégis lépten-nyomon keresi a lehetőséget, hogy ő is szűk bőr cuccot húzzon, majd határozott mozdulatokkal teperje le a sziget többi harcosát. Életüket az Árész elleni harcra tették fel, és azért nyilaznak lóról lefelé lógva, hogyha a háború istene ismét felbukkanna, akkor simán elbánjanak vele. Itt jön a képbe egy fiatal és belevaló pilóta, aki véletlenül kerül a szigetre elindítva ezzel egy láncreakciót, amivel végül Dianát az I. Világháború kellés közepébe sodorja, aki kihasználva emberfeletti erejét gyorsan odapörköl a németeknek, majd végül sor kerül arra az összecsapásra is, amit már kb a film 10. percében belengettek nekünk és, ami nyomokban tartalmazza az Acélember soha véget nem érő fináléját.
Az amazonok szigete elképesztően látványos. A harcos nők karakterei lenyűgözőek. A kosztümök eszméletlen jól néznek ki. Sikerült egy olyan eredeti helyszínt varázsolni, mint amilyen annak idején a Krypton bolygó volt Az acélemberben. Egy kicsit azonban már itt akadozik a sztori. A film lassan halad, bár ezt a tempót végig tartja. Kérdés, hogy a mostani klipes világban nem tett e volna jobbat a filmnek, ha pörgősebb, ha kicsit több anyag landol a vágószoba padlóján. Értem én, hogy ez egy amolyan old school mozi akart lenni, és valószínű a film tudatosan választotta ezt a fordulat számot, de nekem ez egy csöppet lassú.
Akár csak a mozi második fele, ami elsőként a csapat toborzással megy el, aztán jön pár egészen frankóra sikeredett akciójelenet. Amivel megint az a baj, hogy fölöslegesen van elnyújtva. A sztorihoz nem ad hozzá sokat, inkább csak unalmassá teszi a filmet. Karakterépítésnek pedig gyenge, egy hajszállal sem érdekelt jobban a többi szereplő sorsra, attól, hogy kaptam hozzájuk háttérinfót.
Ami pedig Wonder Womant illeti, néha elég nehéz volt komolyan venni azok után, hogy fullba nyomta a naivot és a kicsit butuska fruska lányt. De összességében ezt írjuk be a karakterfejlődésének.
Szóval összességében a Wonder Woman egy látványos kosztümös film lett, ami ugyan lassúcska, de a sztori mégis működik. Ráadásul az egész two in one, hiszen az ógörög dráma mellé, kapunk egy háborús filmet is, ami azért viszonylag ritka kombó.
Értékelés: 8/10.
Akinek ajánlom:Aki akar nézni egy jó női szuperhősös filmet, pluszban szerelmes akar lenni Gal Gadotba.
Akinek nem ajánlom: Azoknak semmiképpen, akik nem akarnak feszülős bőrcuccban harcoló, tökéletes testű amazonokat nézni. Nehogy beüljetek erre a filmre!
Trivia:
