Gothard Jenő Herényben született, 1857-ben, nemesi családba. Apja Gothárd Ferenc már nagyon korán megfertőzte a tudományos érdeklődéssel – földbirtokos létére élénken érdeklődött a természettudományok iránt. 1875-ben Gothard érettségit tett a Szombathelyi Premontrei Gimnáziumban, ahol már komolyan érdeklődött a fizikai tanulmányok iránt.
Kunc Adolf a gimnázium neves fizikatanára felkarolta a fiatal Gothardot, bátorította a fizikai és kémiai kísérleteit. Kunc úgy gondolta, a diákok számára nagyon fontosak a kísérletek, mert azokkal lehet igazán kézzelfogható közelségbe hozni a tudomány izgalmait. A közös munka nem maradt eredmény nélkül, Gothard a Bécsi Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát.
Az iskolaévek befejeztével sem szakították meg a tudományos együttműködést, ennek csúcspontja volt az 1880-as évben a szombathelyi székesegyházban létrehozott Foucault-féle ingakísérlet. Az 1835-ben leírt Coriolis-erőt bemutató kísérlet lényege: közvetett úton bemutatni a Föld tengely körüli forgását. A kísérletet körülbelül ezren látták Szombathelyen, a világon a harmadik alkalommal hozták létre ezt a kísérletet.
A Foucault ingakísérletet azóta már számos alkalommal megismételték Szombathelyen. 2010-ben, 2014-ben, és 2017-ben is láthatták, ahogy a fémgolyó letarolja a kihelyezett bábukat, ezzel is bizonyítva, mégis forog a Föld. A kísérletekhez az eredeti Gothard-féle fémgömböt használták – a közel 30 kilogrammos acélgolyót egy szálból készített vékony dróton lógatják be a székesegyház kupolájából. Hogy pontosan honnan, annak kollégáink utánajártak!
Gothard Jenő ebben az időszakban ismerkedett meg Konkoly Thege Miklós csillagásszal. Barátságuk révén kezdett el Gothard a csillagok világával és az asztrofotózással foglalkozni. 1881-ben a Herényi kastély csillagvizsgálóval bővült, és komoly tudományos műhelyek alakultak ki: létrejött például finommechanikai műhely, kémiai és fizikai labor, sőt meteorológiai állomás is.
1883-ban pedig már villanyvilágítás, vezetékes víz, gáz és telefon volt a kastélyban – a kor összes újítását felhasználta a tudományos munka szolgálatában. Minden technikai újdonság érdekelte, számos röntgenfelvételt is készített és használt fel tudományos célokkal. Hogy Konkollyal minél egyszerűbb legyen a tudományos együttműködés a két tudós 128 kilométer hosszan építtetett ki telefonvonalat Ógyallai és Herényi kastélyok között.
Gothard csillagászati tevékenysége kezdetben csak megfigyelő jellegű volt, de a fotográfiai fejlődés később lehetővé tette, hogy az asztrofotográfia egyik úttörőjévé váljon. Készített felvételeket üstökösökről, szupernovákról, kedvelt témája volt az Orion köd, a Fiastyúk, az Örvény köd. A kor technikai felszereltségéhez mérten hihetetlen minőségben készültek el a fotók. 1882-ben például, a május 16-i napfogyatkozásról készített olyan felvételeket, amin megfigyelhető nem csak a Hold íve a nap előtt, de még a napfoltok is! Munkássága elismeréseként 1883-ban a londoni Royal Astronomical Society tagjai közé fogadta.
A tudós az 1900-as évek elejétől egy súlyos szívproblémával küzdött, ami a munkájában is akadályozta. Végül 52 éves korában 1909. május 29-én hunyt el megyénk talán utolsó polihisztora.
