Mi lesz abból, ha Valló Péter rendez a WSSZ-ben? - Sosem lehet tudni

A darab nem beszél komolyan a férfi és női szerepekről; szórakoztatni akar, és azt kellő harsánysággal, szellemességgel és humorral meg is teszi.
 
 

Mi lesz abból, ha Valló Péter rendez a WSSZ-ben? - Sosem lehet tudni

A darab nem beszél komolyan a férfi és női szerepekről; szórakoztatni akar, és azt kellő harsánysággal, szellemességgel és humorral meg is teszi.
 
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Mi lesz abból, ha Valló Péter rendez a WSSZ-ben? - Sosem lehet tudni

A darab nem beszél komolyan a férfi és női szerepekről; szórakoztatni akar, és azt kellő harsánysággal, szellemességgel és humorral meg is teszi.

Melyik tisztes színházkedvelő ne kapná fel a fejét, ha meghallja, hogy egy Bernard Shaw-darabot tűzött műsorára a Weöres Sándor Színház? Valószínűleg sokaknak felkelti a kíváncsiságát, hiszen mégiscsak a 20. század színházművészetének egyik legismertebb drámaírójáról van szó. Hogy ezt a címet – vagy akár a Nobel-díjat – méltán érdemelte ki, azt most a Sosem lehet tudni-val Valló Péter bizonyítja be Szombathelyen.

Az alapszituációval hamar képbe kerültünk. Adott egy haladó gondolkodású, feminista írónő, aki vaskalapos férjétől és a begyöpösödött szigetországból elmenekülve Madeirán kezd új életet három gyermekével. 18 év után azonban elérkezik a visszatérés ideje. Hazatérni egyszerű, beilleszkedni viszont már korántsem. A szabadszellemben nevelkedett fiatalok számára a konzervatív London egy nagy tréfa, a helyiek viselkedése pedig leginkább csak mulattatja őket. Egészen az elkerülhetetlen nagy találkozásig, mikor megismerkednek sosem látott apjukkal. És ez a találkozás senkit sem érint túl kellemesen, arra viszont kiváló lehetőséget teremt, hogy a darab színészei tobzódhassanak szerepeikben.

Mindenképp említést érdemel Trokán Péter alakítása, aki a hajógyáros apa, Crampton szerepében olyan jellemváltozást mutat be az előadás során, ami már-már a bipolaritás határát súrolja. Az első felvonásban még csupa düh, harag és indulat, szinte ijesztő, ahogy sugárzik belőle a gyűlölet és a sértettség, aztán második felvonásban pedig egy csapásra vált át aggódó, felelős szülővé és szerethető emberré.

Németh Judit játssza Clandonnét, a feminista írónőt, aki elveiben teljesen megingathatatlan, még akkor is, mikor azokkal néha önellentmondásba keveredik. Kiválóan hozza a hideg fejjel gondolkodó, szabadelvű, mégis ízig-vérig arisztokrata nőt, akinél az érzelmeket mindig felülírja a racionalitás.

A darabot azonban mégsem az ő kettősük viszi el a hátán.

Hartai Petra alakítja Clandonné legidősebb lányát, Gloriát, aki szinte mindenben az anyjára ütött, kivéve talán vérmérsékletében. Ellenpólusa a fiatal, nincstelen fogorvos, dr. Valentin, akit Kenderes Csaba formál meg, elképesztő energiákkal. Kettejük szerelmi évődése bármennyire is tűnik ma már idejétmúltnak, mégsem veszít semmit a hitelességéből. Gloria hideg racionalitása és Valentin kimért udvariassága hamar szertefoszlik, a darab hátralévő részében a két fiatal között csak úgy izzik a levegő, gesztusaikat, párbeszédeiket áthatják a túlfűtött érzelmek. Kenderes Csaba pimasz hencegése arról, hogy a feminizmus csak eszközt jelent számára a nők megszerzéséhez olyannyira meggyőző, hogy az egyszeri néző még hazaúton is azon gondolkozik, hogy: valóban, és ráadásul milyen kézenfekvő eszköz. Hartai Petra alakítása pedig legalább ugyanennyire hatásos. Ennek a lánynak egyszerűen elhisszük, hogy ha egy férfi más nőknek is mondott már szépeket, az egyet jelent a világvégével.

Feltűnik még a darabban Nagy-Bakonyi Boglárka és Jámbor Nándor a bohém ikerpár szerepében, Jordán Tamás mint némi ideggyengeséggel küzdő ügyvéd, Kálmánchelyi Zoltán, aki jogtanácsosként egy komplett mediációs ülést tart a családnak, valamint Szerémi Zoltán, aki pincérként asszisztálja végig történetet. Szerémi szerepe talán nem tűnik nagynak, mégis figyelemreméltó. Karaktere szerint ő a tipikus brit komornyik, aki mikor már szikráznak az indulatok és pattanásig feszülnek az idegek, mindig tud valami olyan végtelenül hétköznapit tenni vagy mondani, amitől aztán mindenki egy csapásra kizökken a szerepéből.

A Sosem lehet tudni nem akar komolyan beszélni a férfi és női szerepekről, az emancipáció szükségességéről vagy épp feleslegességéről – Jordán Tamás meg is fogalmazza, ezek a nézetek már csak egy helyen jelentenek újdonságot, a színházban –, sem az érzelmek és az észérvek egyensúlyáról, vagy a társadalmi elvárásokról.

A darab szórakoztatni akar, és azt kellő harsánysággal, szellemességgel és humorral meg is teszi. A többi már a néző dolga.

 

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu