Elfelejtett szobrok Szombathelyen (I. rész)

Amikor az egykori BDF magyar szakos hallgatóitól megkérdezte a tanáruk, hogy kinek a szobra áll a főiskola Berzsenyi téri épülete előtt – aminek tövében egyébként cigizéssel ütik el az előadások közötti szüneteket –, kevesen tudták a választ. Azzal, hogy milyen idézet olvasható rajta, már nem próbálkozott, hanem leparancsolta a hallgatókat a térre, hogy kössenek szoros barátságot Berzsenyi Dániel másával. Fotósunk is nyakába vette a várost, lefényképezte az elfelejtett alkotásokat, íme közülük néhány, érdekes és hasznos tudnivalókkal.

Magyar László obeliszkje

Az obeliszk kivitelezése négykezes munka volt, a szobrot és a domborművet Rumi Rajki István készítette, az oszlopot és a talapzatot pedig Tóth János építész tervezte. A kő-bronz művet 1938-ban állíttatta fel a Vasi Szemle a Szabadság téren, Magyar László, a hírneves Afrika-kutató emlékére, akit szoros szálak fűznek városunkhoz, ugyanis itt látta meg a napvilágot 1818-ban.

Bő harminc évvel később telepedett le a fekete kontinensen, ahol három expedíciót is indított, felfedezte a Kongó folyó felső folyását és az angolai busmanokat, plusz még egy érdekesség: időközben feleségül vette a bihéi néger fejedelem leányát.

Derkovits Gyula szobra

A szombathelyi születésű festő-grafikus alakját Varga Gyula öntötte bronzba 1894-ben, az alkotást a Rohonci úton találjuk, a kilencemeletesek tövében, az órásház felé haladva. A proletár Derkovits Gyula 1894-ben született Szombathelyen, művészetét az illegális kommunista mozgalomban való részvétele erősen meghatározta.

1928-ban készítette el a tizenkét fametszetből álló Dózsa György-sorozatát a kommunista párt megbízásából, amit a korabeli grafika művészetében jelentős alkotásként emlegettek. A Dózsa-fametszetek hiteles ábrázolói az 1514-es parasztháborúnak, de rikít bennük a 30-as évek politikai mondanivalója is.

Pelikán-szobor

A pelikánanya kicsinyeivel, amolyan lírai megfogalmazással élve, az önfeláldozó anyai szeretetet ábrázolja. A fiait vérével tápláló pelikán az egyház által előszeretettel használt jelkép volt egykor, de számos város címerében is feltűnik (például Losonc, Sarkad).

A szobor eredetijét 1920-ban készítette Rumi Rajki István márványból, ami ma a Széchenyi István utcai Főplébánia kapubejáróját dekorálja. Ha nem visz arra az utunk, akkor a pelikáncsalád három alteregójával – persze szerényebb, műkő kiadásban – összefuthatunk a Pelikán parkban (képünkön), a Kunos Endre utcában vagy a keszthelyi temetőben, ahol síremlékként funkcionál.

I. világháborús szobor

A daliás katona és a méltóságteljes oroszlán párosát a Jókai parkban találjuk, 1931-ben készítette Merkly Ferenc. A műkő alkotást – amin a katona zászlót, az oroszlán pedig két címert tart – az első világháború 83-as gyalogezredének emlékére állították.

A talapzaton a következő feliratot olvashatjuk:

Még jőni kell, még jőni fog…

Ha nem is vagyunk rendszeres látogatói a szobornak, az idézetet illik ismerni mindenkinek. De tessék egy kis segítség hozzá: Szózat. És ki a költő?

Karl Landsteiner mellszobra

Az osztrák orvostudós bronzmását a Vérellátó parkjában láthatjuk, 1981-ben készítette Németh Mihály. Landsteiner munkásságának csúcsa az volt, amikor 1901-ben felfedezte az emberi vércsoportokat. Felfedezése óriási jelentőséggel bírt, ugyanis korábban a vérátömlesztés életveszélyes beavatkozásnak számított.

Ezért a teljesítményért 1930-ban kapott fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Később, 1937-ben kollégájával, Alexander Weinerrel együtt azonosították az Rh-faktort is, amiért posztumusz tüntették ki Lasker-díjjal. Ennyi infó ismeretében nem kell magyarázni, hogy a professzor szobrát miért ott állították fel, ahol.

Emberpár-szobor

Ahogy Isten megteremtette a férfi mellé a nőt, Varga Imre szobrász is úgy öntötte ki ezt a bronzpárt 1976-ban, a Csónakázótó szigetén elhelyezve pedig egészen idilli hangulatot áraszt.

Na de a csendes tűnődésnek nem mindig a sziget volt a színhelye, a szobor megjárta már a Köztársaság teret is, aztán csak visszakerült eredeti környezetébe.

Folyt.köv.