Sok gyerek, kevés tanító
Az 1913/1914-es tanév már javában folyt, amikor Szombathely városvezetése kimutatást kért a beiratkozott gyerekek és a tanítók létszámáról. Az eredmény tükrében nyilvánvalóvá vált, hogy a városban tevékenykedő pedagógusok túlzott leterheltsége nem csak szóbeszéd, minden tanítóra 62 gyermek jut.
Szombathely iskoláiban már javában folyik a tanitás és a háromezer egynéhányszáz gyerek, aki beiratkozott, erősen szedi magába a tudományt. A városnál most állitották egybe a beirt tanulókról szóló statisztikát, amely alább következik:
A beiratkozott tankötelesekről szóló kimutatás a következő:
Az I. kerületi községi iskolába beiratott 249 fiu, 259 leány és 72 ismétlő leány, összesen 249 fiu, 331 leány nyolc tanerővel.
A II. kerületi községi iskolába 263 fiu, 254 leány, 41 ismétlővel, összesen 304 fiu, 254 leány 10 tanerővel.
A Brenner János-utcai községi iskolába 415 fiu, 423 leány és 82 fiu, 75 leány ismétlő, összesen 497 fiu, 498 leány, 14 tanerővel.
A II. kerületi községi iskolába … összesen 282 fiu, 370 leány 11 tanerővel.
A püspöki iskolába 394 fiu 6, a zárdaiskolában 317 leány 4 tanerővel.
A kong. izr. iskolába 112 fiu, 114 leány 5, az orthodox izr. iskolába 48 fiu, 34 leány 1, és az árvaházi iskolába 19 fiu, 10 leány 3 tanerővel.
Összesen tehát 1905 fiut és 1928 leányt, együtt 3833 tankötelest irattak be, akikre mindössze 62 tanitó esik, vagyis egy tanitó részére 62 gyermek jut.
Nők tanácskozása
1913 novemberében már javában folytak az előkészületei annak a nagyszabású eseménynek, amely nőkongresszus néven vonult be a szombathelyi helytörténet krónikájába.
December 7-én és 8-án nagy nőforgalom szinhelye lesz Szombathely. Itt tartják nálunk 1913. évi közgyülését a Magyarországi Nőegyesületek Szövetsége, amely a Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének meghivására sereglik ide. A nők e két napjának a védnökségét Békássy Istvánné főispánné vállalta magára, a rendezés élén Greisinger Ottóné áll. Résztvesznek a rendezés nagy munkájában az összes szombathelyi nőegyesületek. A Magyarországi Nőegyesületek Szövetsége nagy országos szervezkedés, a nők világszövetségének magyarországi tömörülése, amely imponáló eredményekre mutathatnak reá máris. A szövetség élén Aponyi Albertné grófné áll. Nagy érdemei vannak a leánykereskedelem rettenetes munkájának meggátlásában, a világbékét ez az egyesülés propagálja leglelkesebben s a polgárnők választójogának megszervezéséért nagy erővel harcol
A hírlapok előzeteseiből az is kiderült, hogy milyen témák felett tanácskoznak majd ezekben a napokban a száz éve élt lányok és asszonyok.
A női oktatás szociális és gyakorlati irányu reformjával, a polgári törvénykönyvnek a családra, a gyermekre és házassági kötelékekre vonatkozó pontjaival, a törvénytelen gyermek helyzetének emberszerető javításával, a felső oktatásnak, nevezetesen a jogi és technikai egyetemi fakultások nők számára való megnyitásával, a női választójog és a női munka érvényesülésének kérdésével foglalkozik ez a nagygyülés, olyan irányban, amelyet oly előkelő, haladott felfogásu magyar asszony neve garantál, aminő Apponyi Albertné grófnő Rosenberg Auguszta és a köréjük csoportosuló előkelő magyar hölgyek.
Tűzrendészeti gyakorlat a takarékpalotában
A szombathelyi önkéntes tűzoltók és mentők egy novemberi vasárnapon megtartották az 1913-as esztendő utolsó gyakorlatát. A próbamentés során a vadonatúj takarékpalota épületét és a bent tartózkodók életét kellett megvédeniük a pusztulástól. Ügyesen végzett tevékenységüket nagyszámú közönség kísérte figyelemmel.
Vagy százötven ember vonult fel háromnegyed három óra felé a palota előtti térre, amelyet jó előre szabaddá tett a rendőrökkel Mester biztos és megkezdték a munkát. Brutscher főparancsnok halkan osztogatja parancsait, melynek nyomában felhangzik a kürtszó és fürge kezek gombolyitják lefele a csöveket. A géplétra az égfelé kapaszkodik, csakhamar odatámasztják a tetőhöz, megindul a gőz- és motorfecskendő s a megérkezés után nyolc perccel megjelenik az első vizsugár.
Öt percig dolgoznak a gépek, a melyeknek munkáját gyönyörködve szemlélik a város képviselői: Kiskos polgármesterhelyettes és Németh főszámvevő, továbbá a szomszédos paloták s maga az ostromlott palota lakói is.
Öt perc multán az oltás megáll és helyébe lép a mentés. Elő hurcolják a mentőponyvát s a második emeletről gyönyörü ugrásokkal esnek bele Baranyai József, Petz Ferenc és Borsfai József tüzoltók. A mentőcsapat elviszi az álsebesülteket s egy tisztáson Szele bácsi, a főmentő nyujtja az első segélyt. A mentőknek sok dolguk akad, mert nemsokára gyermekeket hoznak. – Baranyai Annus 10 éves és baranyai Károly hétéves gyermekeket az apjuk mentette meg s létrán hozta le a második emeletről, Bognár Laci ötéves gyermeket pedig Iszák János mentette ki a >>biztos<< halálból.
A gyermekeket is bekötözik s ezzel vége van a munkának, következik a parádé. Jó negyedórába telik, míg rendbe jön a csapat s eldefelléroz a városi tanács képviselői előtt.
A gyakorlaton megjelent a 83. gy. ezred tüzoltó csapatai is, de csak a rend fentartására szoritkozott.
Este pedig áldomást ivott a tüzoltóság a Hérics-kertben, a melyen több felköszöntő hangzott el kiskos polgármesterhelyettesre, Brutscher tüzrendészeti felügyelőre, az egylet tagjaira és a sajtó képviselőire.
A kis baronesz esküvője - Főuri nász Szombathelyen
Előkelő és fényes esküvő tartotta lázban száz éve a város lakóit. Szegedy Éva baronesszt vezette oltár elé Rohonczy Imre báró.
A csodálat hangja hallatszott a közönség köréből, amikor a szép szőke menyasszony kilépett a kocsiból hosszu uszályos valódi csipkével és myrtusszal gazdagon diszitett fehér selyem ruhájában. A polgári esküvő még délelőtt meg volt: Herbst Géza alispán kötötte össze az uj párt gróf Csáky Aladár, gróf Széchenyi Pál, gróf Dubsky Henrik és gróf Kolovrat Bohuslay tanuk jelenlétében. Az esküvő délután négy órakor történt meg s gróf Mikes János megyéspüspök adta ösze a bárói párt, gyönyörű beszédet intézett hozzájuk. Huszonkét hintó vitte a násznépet a székesegyházba, amelyet szinültig megtöltött az érdeklődő közönség.
A nászmenetben részt vevő előkelőségek felsorolása külön bekezdést érdemelt a korabeli lapokban. Az örömanya és örömapa mellett koszorús párok, vendégek, csupa báró és gróf, Rohonczyak, Szegedyek, Széchenyiek, Reiszigek nevei voltak olvashatók az eseményről beszámoló cikkben.
Esküvő után a kaszinó termeibe mentek a vendégek, ahol gazdag lakoma volt, amelyet tánc követett a vadas gyula muzsikája mellett. Az uj pár este tizenegy órakor Budapestre utazott.
Mozi a kultúrpalotában
A múlt század tízes éveiben a mozizás meglehetősen kedvelt elfoglaltsága volt a szórakozásra vágyó szombathelyi polgároknak. 1913 novemberében a Vasmegyei napló a város harmadik filmszínházának tervezett nyitásáról számolt be.
A jövő hónap 15-én megnyilik Szombathelyen az uj mozi, e nemben a harmadik. A jog tulajdonosa sokáig gondolkozott azon, hogy hol lenne legcélszerübb berendezni a mozit, mignem eszébe jutott a kulturház: annak nagyterme a leglkalmasabb. Megkérte a kulturegyesület előljáróit s azok egyhangulag odaadták a nagytermet addig, amig az aréna fel nem épül. Igy jött létre a kulturmozi, amelyet minden valószinüség szerint igy fog elnevezni a találékony közönség.
A kulturház zord falai közé tehát végre-valahára beköltözik az élet. Eddig ugy bámult ez a hideg épület a járókelőre, mint valami óriási sírbolt, a melyben csak olykor-olykor látogatnak el az élők, szinte félve rekintettünk a komor falakra, a bezárt ajtókra, amelyeken keresztül nem láttunk embereket bemenni, embereket kijönni. És ez a tartózkodás ez a huzódozás a emberek részéről jogos volt: hiszen a kultúra lakik ebben az elátkozott várhoz hasonló mohos falu épületben, amely hüvös szelével kevés ember lelkét képes megérinteni.
Hála a kulturegylet választmányának, ez a helyzet megváltozik. A mozgószinház be fog költözni a kulturházba – amelynek szentélyét egyes szintársulatok hiába akarták megtekinteni s odacsábitja a közönséget, amely ilyenformán hozzá fog szokni a kultúra levegőjéhez.
