Talán nem mondunk újat azzal, hogy ha olyan plakát mellett sétálunk el az utcán, ami egy gyönyörűséges női arcot (vagy híres showmant, lásd a képet itt a jobbon) ábrázol, akkor az jó eséllyel képmanipuláció áldozatául esett. Minél nagyobb cég, megrendelő áll a reklám mögött, ez annál valószínűbb, sőt, annál veszélyesebb mértéket ölthetnek ezek a digitális módosítások.
A legnépszerűbb képszerkesztő program, a Photoshop a grafikusok pizzaszagú műhelyeiből elszabadulva már kifejezésként is gyökeret vert a hazai internetezők szótárában - és ahogy a Szlengblog definíciója is mutatja, egy nem túl előnyös jelentéssel: ha valamit "fotosoppolunk", akkor szépítünk, hamisítunk, hazudunk.
Tökéletes nő márpedig nincs
A női-, férfi- és divatmagazinok képi anyagáért felelős pixelmunkások reggeli első dolga ugyanis általában az, hogy elindítsák ezt a szoftvert, és egérkurzorral végezzenek plasztikázást az éppen aktuális címlaplányon.
Most, hogy birtokában vagyunk a nagy titoknak, hogy tökéletes nő márpedig nincs, és hogy a mosolygó modellek alakjának, hibátlan bőrének nem szabad hinnünk, már csak az a kérdés: mégis honnan tudjuk, hogy mennyire nyúltak hozzá a fotóhoz azok az avatott kezek? Hany Farid professzornak úgy tűnik, van egy válasza.
A New York Times írása szerint a Dartmouth-i kutatót akkor kezdte izgatni a probléma, amikor szembesült vele, hogy francia, brit és norvég feministák egyöntetűen azt akarják törvénybe iktatni, hogy a photoshoppolt fotókat jelöljék meg valamiképpen a magazinok. Egy olyan számítógépes programon kezdett gondolkodni egy PhD hallgató, Eric Kee segítségével, ami magától képes kategorizálni egy 1-től 5-ig terjedő skálán, hogy egy adott képen csak elenyésző, vagy a valóságtól teljesen elrugaszkodott módosításokat végeztek.
"Nem démonizálni akarjuk a Photoshopot"
A korábban tehetségkutatóként dolgozó Seth Matlins feleségével együtt online petíció formájában harcol a manipulált fotók címkézéséért, olyan elképesztő adatokkal érvelve, miszerint a 9-10 éves amerikai lányok 51 százaléka jobban érzi magát, ha diétázik, a 13 évesek 53 százaléka, a 17 éveseknek pedig 78 százaléka elégedetlen a testével, és 7 millióra tehető azon 25 év alatti nők száma, akik táplálkozási zavarokkal küszködnek.
Mi csak transzparenciát akarunk a reklámokban, nem pedig démonizálni a Photoshopot, vagy rávenni a kreatív embereket arra, hogy ne használják többet ezt az eszközt. De ha valakit drámaian átalakítanak, álljon ott egy emlékeztető, hogy ez körülbelül annyira valóságos, mint az, amit az Avatarban láttunk
- mondja Matlins. Azt pedig már mi tesszük hozzá: szerencsére vannak ilyen és ilyen remek weboldalak, ahol a legszánalmasabb ügyeskedéseket helyezik pellengérre.
A digitális módosításokat pontozó algoritmust Faridék az emberi érzékelés alapjaira helyezték: sokszáz online jelentkező önkéntest kértek meg arra, hogy az előtte-utána képek alapján döntsék el, mennyire érzik súlyosnak a módosításokat. A program gyakorlatilag ezekből az osztályzatokból tanult, hogy később magától tudja elemezni a gyanúsan hibátlan fotókat.
Kérdés persze, mégis hogyan fog a szoftver utat találni magának a divatvilágba - mert hogy a szerkesztők tűzzel-vassal védekeznek majd ellene, az biztos. Farid szerint eszköze az önkorlátozást segítené elő: a modellek például kijelenthetnék, hogy
én nem akarok ötös lenni, legfeljebb egyes.
Photoshop-leleplező eszköz nélkül is egyre kevesebb a retus
A New York Times cikke azonban arra is kitér, hogy már e csodaszoftver nélkül is elindult egy pozitív tendencia: Lesley Jane Seymour, a 40 feletti nőknek szóló More főszerkesztője szerint kutatásaik kimutatták, hogy az olvasók olyan celebeket akarnak látni, akik remekül mutatnak, de eredeti valójukban. Arról nem beszélve, hogy
nem lehet őket hülyének nézni, észreveszik, ha faragtak a képen. Ha jó szerkesztő vagy, manapság nem mersz messzire menni. Ha valakinek felvarrod a ráncait, te vagy a hülye.
