Új látványtár Savariában

Milyen gödör kell egy körtefának?

A mai nap tanulsága: lehet mínuszokban, fogvacogtató jeges télben is körtefát ültetni, csak akarni kell. A megszűnő Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága szombathelyi látványtárát, L. Simon László államtitkárral két órán át avattuk.
 
 

Új látványtár Savariában

Milyen gödör kell egy körtefának?

A mai nap tanulsága: lehet mínuszokban, fogvacogtató jeges télben is körtefát ültetni, csak akarni kell. A megszűnő Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága szombathelyi látványtárát, L. Simon László államtitkárral két órán át avattuk.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Új látványtár Savariában

Milyen gödör kell egy körtefának?

A mai nap tanulsága: lehet mínuszokban, fogvacogtató jeges télben is körtefát ültetni, csak akarni kell. A megszűnő Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága szombathelyi látványtárát, L. Simon László államtitkárral két órán át avattuk.

Ha nincs GPS (és a látványraktár előtt parkoló temérdek autó), bizony sose találunk ki a szombathelyi Pásztor utcába, ahol a január elsejével megszűnő Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának látványtárát avattuk fel. Az ipari területen álló épület leginkább egy felújított raktárra vagy tanműhelyre hajaz, ki gondolná, hogy belül ritkaságszámba menő érdekességek lelőhelye. Olyan ez a látványtár – fogalmazott egy múzeumi szakember is – mint egy óriás biológia szertár, tele kutatni való kincsekkel.

Mielőtt elmélyülnénk a ceremónia részleteiben, tisztázzuk, hol és miért is vagyunk. Ebben a frissiben átadott raktárbázisban ugyanis olyan régészeti, néprajzi, helytörténeti tárgyakat mutatnak be kétszer 250 négyzetméteren, amelyeket eddig méretüknél, tömegüknél fogva csak ritkán vagy egyáltalán nem tehettek közszemlére. (Még 2008-ban döntött úgy a megyei önkormányzat, hogy a Savaria Múzeum raktárhiányának orvoslására 1,5 hektáros területen egy 3000 négyzetméter alapterületű raktárbázist létesít. A megye további milliókkal támogatta a projektet, majd a látványtár tényleges kialakítására a megyei múzeumi igazgatóság pályázott, és közel 100 millió forintot nyert el.)

Milyen gödör kell egy körtefának?!

A meglehetősen hosszúra nyúlt látványtár-átadó protokoll kint, az épület bejárata előtt vette kezdetét, ahol a fogvacogtató mínuszokban a múzeum munkatársai, a prominens vendégekkel kiegészülve, elültettek egy körtefát. Szép a hagyomány, és annak tisztelete. Ne is firtassuk, hogy a decemberi mínuszhoz mit szólt maga a csemete, mindenesetre biztos ami biztos, meg is locsolták. Közben, míg beásták a földbe, komoly diskurzus folyt az ültetők közt arról, vajon milyen gödör kell a körtének.

Az ültetés után a bejárat mellett egy emléktáblát is felavattak, ahol a nap már nem sütött, meglehetősen fagyos hangulatban. Szó szerint, mire a három kültéri beszédnek vége lett, kisebb darabok törtek le a fülünkből.(Szegény Horváth Lóránt Ödön Csornai Premontrei nyugalmazott apátot nagyon sajnáltam, ugyanis az idős úr egy széken (párna) kesztyű sapka nélkül üldögélt, nem csoda, hogy sötétlila volt a keze…) A látványtár bejárata előtt Lipp Vilmos (Szombathelyen is tevékenykedő régész-tanár) előtt tisztelegve emléktáblát is avattak. (Az Apáton túl például dr. Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója is személyes és kedélyes beszédet tartott.)

Melegedőben, egy vaskori edény előtt álldogálva

Ha szűkösen is, ám már bent a melegben, a látványtár központi térségében folytatódott a ceremónia. Megyei elnök, múzeumi igazgató, projektmenedzser beszéltek egymás után, láthatóan mindenki örült Szombathely új büszkeségének, a látványtárnak.

Kovács Ferenc megyei elnök – aki a projekt elindításának is aktív részese volt – minden jót kívánt az új tulajdonosnak, hiszen a közeljövőben megszűnik a jelenleg a Kormányhivatal fennhatósága alá rendelt Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, és a látványtár a Savaria Múzeummal együtt Szombathelyhez kerül. A helyzetet és a tulajdonviszonyokat az elnök maga is „kaotikusnak” titulálta (mire a közelemben valaki így szólt: na, na.), de remélte, a hely életteli tér lesz.

L. Simon László államtitkár beszédét szemléletesen így kezdte: nem érti miért, de „mindenki csak pénzt kér az embertől”. Ezért is mondandójában a nemrégiben elfogadott költségvetési törvény kulturális szférát érintő változásairól számolt be. Ahogy fogalmazott, számos kulturális problémával kell foglalkozniuk, nem csupán azokkal, amiket a média kipécéz, amire a „botrányra szocializálódott közösség figyel.” Ahogy megemlítette, a minisztérium jövőre 17,6 milliárd forintot ad az önkormányzatok közművelődési és közgyűjteményi feladatellátásra.

Felidézte, hogy 2009-ben megszűnt az önkormányzatok kulturális normatívája. Ezzel az állam már nem határozta meg, hogy a településeknek mennyit kell kulturális célra fordítaniuk, ami a kulturális intézményrendszer összeomlásához vezetett. A 2013-as költségvetés ezért visszahozza a normatív finanszírozást, amelyet a kormányzat fokozatosan a feladatalapú finanszírozás irányába akar majd fejleszteni.

Hogy végre el lehessen búcsúzni a „meddő” munkatársaktól

Az államtitkár kitért még arra is, hogy tudja, mennyire rossz anyagi kondíciók között tevékenykednek a múzeumi dolgozók, ezért szerinte (ahogy fogalmazott „hangosan gondolkodva” arra az eredményre jutott, hogy) át kéne formálni a jogi kereteket, és a múzeumokat gazdasági társaságokká kellene átalakítani, a munkatársaknak így ugyan megszűnne a közalkalmazotti státusza, ami látszatbiztonságot ad, de növekedhetne a fizetésük. Ráadásul ezzel a lépéssel „el tudunk végre búcsúzni azoktól a munkatársaktól, akik melegedőnek használják a közgyűjteményeket.” Ugyanis szép számmal vannak a rendszerben olyan „meddő” munkatársak, akiktől csak a közalkalmazotti jogviszony miatt nem tudnak megválni a múzeumok, de a munkájuk nem megfelelő.

Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy a minisztérium eztán is segíteni fogja nem csak anyagilag, hanem szakmailag is azokat a városokat, amelyek átvállalták a múzeumok fenntartását. További fejlesztéseket is ígért.

Vízfejű gyermek csontváza és a lepkegyűjtemény

Itt - bevallom töredelmesen – feladom, nem bírok magammal, csalogatnak a vitrinek, a két emelet magasan húzódó polcrendszer, rajtuk, bennük és mögöttük a számos izgalmas kincs. Hagyok csapot-papot, és elindulok a leletek felé. Látunk itt a kitömött vaddisznótól a vízfejű gyermek sírján át kardokat, fegyvereket, színes tarka lepkéket és értékes érméket…

A hivatalos információk szerint itt, a szombathelyi látványtárban kétszer 250 négyzetméteren mintegy 5000 műtárgy (a múzeum anyagának mindössze 6 százaléka) került bemutatásra, a régészet, a történet, a természet és a néprajztudomány tárgyköréből. Ez a tárház egyszerre nyújthat szórakozást, lehet itt tudományosan kutatni, vagy csak nézelődni. Kicsiknek és nagyoknak múzeumpedagógiai órákat szerveznek majd ide, de kérdésünkre elmondták: a látványtár telefonos egyeztetés után, januártól bárki számára nyitva áll. Lehet jönni családdal is... Egyet bizton kijelenthetek, így futtában is: érdemes lesz többször végigböngészni…

(Az ünnepélyes átadást és sajtótájékoztatót követően L. Simon László a város és a megye vezetőivel a délután folyamán felkereste a Szombathelyi Képtárat, illetve a Weöres Sándor Színházba is ellátogatott.)

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés