Az első megjegyeznivaló: ne akarjunk másnak látszani, mint amik vagyunk. Mondjuk karácsonyfának. Ugyanígy hagyjuk meg a télapószakállat annak, akinek az orcájára való, de ha már a miénkre nem illik, akkor legalább a furcsa nyakkal ellátott pulóvereket kerüljük a Mikulás arcával, főképp, ha megskalpolva ábrázolta őt az ismeretlen alkotó - és legfőképp akkor, ha rögtön három is van ilyen ruhadarabból. Kettő még elmegy (felmosórongynak), na de három!
Nem feltétlenül néz ki jól az sem a képen, ha a família egyébként egészen normális lenne, de egy tagját olyan idióta kakukktojássá avatják, hogy az bedönti az egész kompozíciót, mint Matolcsy a gazdasági szakadékhoz vezető nagykaput.
A legrosszabb persze az, ha mindenki ki akarja venni a részét a diliből, és akkor ilyen fotómutánsok születnek. Óvatosan a karácsonyias öltözékekkel, nem győzzük mondani!
A nem karácsonyias, sőt, attól kontrasztosan eltérő ruhákkal, jelmezekkel ugyan lehet kisebb-nagyobb sikert aratni (gondoljunk csak bele, mennyire kicsattanhat az örömtől a nagyi, ha a lába elé vetődünk egy zombidresszben), de ne feledjük, az ilyesminek sem fényképezőgép előtt van a helye, ha csak nem akarunk egy teljes életre megsérülni. Kisfiunk rénszarvasnak öltözne tízévesen? Semmi gond, de a fotózás előtt mindenképp felejtsük ki a memóriakártyát a gépből!
Ha mi még normális, polgári öltözékeket is öltük magunkra, attól még nem feltétlenül tartogat számunkra ép lelkiállapotokat a jövő. Az Ijesztő Télapók egy komplett idegbeteg nemzedéket neveltek belőlünk, ne hagyjuk, hogy a gyermekeink is szembesüljenek ezzel a jelenséggel!
Továbbá az sem életbiztosítás, ha ez a bizonyos jelenség ugyan kicsit sem ijesztő, ellenben módfelett ittas, vagy agyonvert, vagy mindkettő.
Ha már említettük a túlzó túlruházkodást, beszéljünk a másik végletről is: igaz, hogy a kevesebb néha több, de azért vigyázzunk ennek a gyakorlatba való átültetésével!
Házikedvenceinkkel pózolni szabad, de tudjunk nemet mondani, ha "valami egészen eredetit" igyekszik ránktukmálni az, aki a fotómasina túloldalán áll.
Senki nem mondhatja, hogy nem szóltunk!
Mi több, szólunk harmadszor is!
Ne éljünk vissza gyermekeink gyermeki ártatlanságával sem! Ha mi nem pózolunk olyasmivel, amivel nem szívesen találkoznánk újra a Facebookon, akkor az valószínűsíthetően a "ciki" kategóriát gyarapítja, ilyetén módon kölykünk kezébe, fejére, testére sem való.
Nyilván nem mindig mi fogunk pózolni, akadnak majd alkalmak, amikor mi nyomjuk le az exponáló gombot. Ha így alakul, figyeljünk az időzítésre, mert nem mindegy, hogy mikor sütjük el a gépet...
...és figyeljünk oda alanyaink beállítására, instruálására is.
Vigyázzunk azonban, mert ha ez a szerepkör a matematikai pontosság iránti spilázott vágyba, vehemens erőlködésbe csap át, akkor hiába minden próbálkozásunk, az eredmény végül ilyen lehet:
...miközben fittyet hányunk arra, hogy valaki éppen felfedezi az karácsonyfaizzók kábeleinek ízét.
