Pár évtized, és halhatatlanok leszünk?

James Cameron Avatar-ábrándja nem is olyan távoli, mint gondolnánk: a lélegzetelállító fantazmagórák a sci-fi birodalmából lassan, de biztosan átkúsznak a valós tudományos kutatásokba. Vajon lesz-e szuperember a jövőben?
 
 

Pár évtized, és halhatatlanok leszünk?

James Cameron Avatar-ábrándja nem is olyan távoli, mint gondolnánk: a lélegzetelállító fantazmagórák a sci-fi birodalmából lassan, de biztosan átkúsznak a valós tudományos kutatásokba. Vajon lesz-e szuperember a jövőben?
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Pár évtized, és halhatatlanok leszünk?

James Cameron Avatar-ábrándja nem is olyan távoli, mint gondolnánk: a lélegzetelállító fantazmagórák a sci-fi birodalmából lassan, de biztosan átkúsznak a valós tudományos kutatásokba. Vajon lesz-e szuperember a jövőben?

Transzhumanizmus. Így hívják azt az egyesek szerint ijesztően veszélyes, mások szerint az emberiség csodálatos új korszakát elhozó filozófiát, amely szerint testünk és agyunk a modern tudomány eszközeivel fejleszthető, kibővíthető lesz a nem túl távoli jövőben - ezzel együtt pedig megszűnhetnek a betegségek, lelassítható (esetleg meg is állítható) lesz az öregedés, fizikai és pszichológiai korlátaink pedig egyre inkább köddé válnak. Ezekre az elképzelésekre a nyolcvanas évek óta komoly mozgalom is épül, sőt, már vívmányai is vannak: létezik már a gondolat erejével mozgatható végtagprotézis éppúgy, ahogy a fantasztikus filmekből ismert test-lefagyasztás fejlesztése is jó úton halad.

A Wired tudományos magazin a transzhumanizmus mozgalmának néhány zászlóvivőjét kérdezte meg, hogy ez a haladás végül is milyen irányba tart, és hogyan állunk most. Előre szólunk: érdekes, de nem feltétlenül hihetetlen válaszok születtek (a következőket annak tükrében érdemes olvasni, hogy alig egy évszázada nem volt még antibiotikum vagy szervátültetés sem, és valószínűleg kevesen is hitték volna el, hogy egy szív átültethető egy másik ember mellkasába).

Itt van például a beszédes nevű orosz Initiative 2045 kezdeményezés, aminek alapítója, Dmitry Itskov szerint „ha kifejlődnek azok a technológiák, amik lehetővé teszik, hogy személyiségünket átvigyük egy másik testre, akkor lehetséges lesz, hogy akár több testet is használjunk egyszerre. Például biológiai testünkkel itt élhetünk a Földön, míg kibernetikus testünkkel utazhatunk az űrben.”

Amikor a betegségek már csak a múlté lesznek

Itskov neurológus, filozófus, asztorfizikus és egyéb szakmákat művelő kollégái egyébként harminc éves intervallumban gondolkodnak: szerintük az emberi aggyal irányított robotok 2020-ra már olyan megszokottak lesznek, mint ma az autók, 2035-re megvalósul a már említett személyiség-átvitel, 2045-ben pedig a nanorobotok (szemmel nem látható méretű szerkezetek, amik például újraépíthetik a rákos sejteket) és a hologram-avatárok úgyszintén valósággá válhatnak. A 31 éves jövőkutató szerint egy olyan világ jön el, amiben mindannyian szívesen élnénk: az étel- és energiaválságok már a múlt emlékei, nincs kín és betegség, és háború sem, hiszen „miféle fenyegetések érhetnek olyanokat, akik halhatatlanok?”

Nem nehéz kinevetni Istkov jóslatait, de ha megnézzük azt, hogy a vonatkozó tudományterület milyen kézzelfogható eredményeket ért már el, akkor azért érdemes eltöprengenünk - itt van például ez a megrendítő videó, amiben egy lebénult stroke-beteg gondolatainak erejével fogyasztja el reggeli kávéját. Biztos, hogy olyan ördögtől való, ha kicsit rásegítünk az evolúcióra?

Aubrey de Grey biogerontológus, a SENS Alapítvány társalapítója a betegségmentes létre fókuszál - ő azonban nem a szövetek regenerációjában vagy klónozásában hisz, hanem az öregedési folyamatok megfordításában. Szerinte a sejtjeink komplex működését képtelenség újraprogramozni, ellenben kijavíthatjuk az olyan problémákat, mint a sejtek ok nélküli elszaporodása (ez ugye a daganat), vagy azt, hogy a halott sejtek helyére nem lépnek újak. Úgy véli, ha sikerrel járnak, többé nem lesz szükség szervátültetésre, az ezer éves élettartam pedig általános lesz.

Harcolni a halál ellen

„Amikor 99 éves leszek, én akarom eldönteni, hogy akarok-e még 100 éves is lenni, és nem akarom, hogy a hanyatló egészségem elvegye tőlem ezt a választási lehetőséget” - mondta el a Wired-nek de Grey. Max More transzhumanista filozófus még ennél is radikálisabban fogalmaz: „már régóta úgy gondolom, hogy a halál egy rossz dolog, és csak azért, mert ez a természetes - vagyis hogy a testünk átlép a génjeink felett, nem törődve azzal, mi meddig akarjuk fenntartani -, semmi okunk nincs arra, hogy ezt elfogadjuk. Harcolnunk kell ellene.”

A harc pedig már meg is kezdődött: világszerte számos intézet foglalkozik halottak hibernálásával, akik utolsó leheletük előtt gazdag élők voltak, hiszen egy ilyen eljárást ma soktízmillió forintnak megfelelő összegért végeznek. A testeket egyébként folyékony nitrogénnel töltött tartályokba helyezik, de előtte még, hogy a jégkristályok képződése miatt ne roncsolódjanak brutálisan a szövetek, kivonják a vizet a sejtekből, és egyfajta orvosi fagyállóval - úgynevezett krioprotektánssal - helyettesítik azt.

Felolvasztani viszont még nem olvasztottak fel senkit: erre még nincs működő eljárás. A krionika optimista elképzelése viszont az, hogy a tudomány képes lesz néhány évtized múlva arra a szintre jutni, hogy erre is lesz egy módszer. De térjünk vissza a kérdésre 2070-ben.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés