Hanks és Zemeckis! Ez már egyszer nagyon bejött. Konkrétabban, Tom Hanksről és Robert Zemeckisről van szó, akiknek annak idején a micimackó-bölcsességű Forrest Gump figuráját köszönhettük. Most hasonló sikerre számíthat a Számkivetett című új filmjük.
A történet egy tipikus mai üzletemberről szól, aki tipikusnak egyáltalán nem nevezhető helyzetbe kerül. Repülőszerencsétlenség áldozata lesz, és saját bőrén kell megtapasztalnia a sokszor feltett kérdést: "Mit tennél, ha egy lakatlan szigetre kerülnél?" Persze a kérdést egészen más elméletben megoldani, és a gyakorlatban megbirkózni vele.
Ugyebár nem főhősünk az első híresség, aki hasonló helyzetbe kerül, ám mielőtt bárki is sablonosnak gondolná a történetet, érdemes elgondolkodni, micsoda irtózatos kulturális és főleg technikai szakadék választja el Robinnsont és napjaink fogyasztói társadalmának díszpolgárát. Elektromosság, gyufa és igazából mindenfajta megszokott civilizációs ketyere nélkül, vajon meddig lennénk képesek túlélni egy ilyen kalandot? Egy-két hét? A strammabbak talán még egy hónapig is kitartanának, amíg kitart a talált kaja, aztán szépen lassan elkezdenénk anyuciért sipítozni.
A Hanks által megformált menedzser viszont kénytelen a szigete foglya maradni mintegy négy évig. Igen, igen ez nem kevesebb, mint 1400 nap a semmi közepén, telefon, Internet és pizza-futár nélkül. Nem egészen paradicsomi állapot. Azt gondolnánk, hogy hősünk rövid úton az őrültség felé veszi az irányt. Ám ennek pont az ellenkezője történik. A magány és a mindenfajta hullámokkal és szintetikus mérgekkel szennyezett világunk hiánya rádöbbenti az élet valóságára, értelmére, szépségeire. S mindezt Zemeckis nem mindennapi stílusában, és Hanks zseniális játékával, aki képes másfél órán keresztül egymaga lekötni egy moziteremnyi néző figyelmét. A Számkivetett tehát igazi kihagyhatatlan mozi, mely jó eséllyel indul márciusban a Galadiátor és A napfény íze mellett az Oscar-díjért. Lassan már tényleg nem tudom kinek szurkoljak...
Saint
A filmet mától február 14-g játssza a Savaria Mozi
További filmkritikáink:
