Nagy pénz, nagy gond

A hatos lottó fődíja több mint fél milliárd forint volt. Istenem, hányszor elképzeltem, hogy Fortuna velem van, és az én számaimat húzzák ki. Világ körüli út, autó, lakás, ajándék hegyek. Aztán mindig megnyerte valaki más, sose lehetett tudni, kicsoda. Így nem is volt kire irigykedni.

A fél város együtt bulizott a srácokkal
És tessék most megnyerte egy egész kosárcsapat. Már a sorsolás estéjén hívott egy jó barátom: neki közeli ismerőse a paksi csapat egyik tagja. Mint megtudtam, egy órán belül a fél város lerészegedett és együtt bulizott a srácokkal. Van köztük több gyerekes családapa, huszonéves fiatal és most már milliomosok. (Igaz, a bajnokságban vezető csapatnál valószínűleg jó keresnek a játékosok, no de nem ennyit...) Pontosan nem tudni hány felé osztják a nagy összeget. Aki csak a meccseken játszott együtt társaival, a lutriban viszont már nem, most biztos szívesen felakasztaná magát a kosár gyűrűre. Ám a többiek, ha akarják eztán csak hobbiból lépnek a pályára.

Nem szívesen nyilatkozna
Az egyik a szerencsések közül Vas megyei, sokat jár Szombathelyre. Főleg haverokhoz, bulizni. Gondoltam felhívom hátha, legalább tőle megtudom, milyen érzés milliókat birtokolni. Focista szakszóval élve lesre futottam a kosarasnál. A nagy pénz nagy gond elv valóban helytálló. Igaz a bulvárlapok és egyéb média is leközölte már a nagy hírt, az illető mégis húzza még személye felfedésének idejét. Lehet, hogy igaza van?

A pénz bajjal jár?
Ezen túl neki is tartania kell attól, amitől férfitársai oly sokan, csak a pénzéért kell a nőknek. Lehet, hogy egész bűnbandák specializálják majd rá magukat, és követik minden lépését. Nem tud majd nyugodtan elmenni egy szórakozóhelyre, mert mindenki elvárja tőle, ő állja a cehhet. Le sem bírja rázni magáról a lesifotósok és pofátlan újságírók hadát.
Persze ezek csak feltevések. A lényeg, a szerencsés illető - fél, vagy nem fél - még nem nyilatkozik. Még fel sem tudta fogni, milyen őrült mázlija van.

És mire telik a nyereményből? Egy házra, egy autóra, egy világ körüli útra, meg jó pár év nagyvonalú költekezésre.
Szóval én is elfogadnám, és talán én sem mondanám el senkinek.