Emberi számítás szerint az ügyész mondandója egy órányit tarthat, az utolsó szó sem lehet ennél több, és ha szokáshoz híven rosszul lesz a vádlott, másnap még mindig kihirdethető az ítélet - így gondolkozhatott a bíróság, amikor hetekkel ezelőtt két napra tűzték ki a tárgyalás folytatását. Csakhogy: vélhetően ügyvédjei tanácsára, különös taktikát választott Tánczos Gábor, akit a körmendi H. Zsófika megölése miatt a megismételt eljárás során 13 év börtönnel büntetett a Vas Megyei Bíróság. A vádlott, tanulva az első, ám hatályon kívül helyezett eljárásból, a hallgatást választotta a második tárgyalási szakaszban, majd hiába akart vallomást tenni a Legfelsőbb Bíróság előtt, ott már nem kapott szót. Nem maradt más számára, mit az utolsó szó joga. Ez az esetek döntő többségében valóban csupán néhány szó (ártatlan vagyok, nem én tettem, mentsenek fel stb.), de mivel az eljárási szabályok szerint nem korlátozható a vádlott felszólalásának időtartama, addig beszélhet, ameddig bír.
"Nem tudom lelőni"
Esetünkben ez két napon és hat órán át tartott. Olyannyira kínos volt Tánczos görcsös ragaszkodása a mikrofonhoz (a tárgyaláson volt hangosítás), hogy az utolsó órában már a vádlott védőügyvédjei kezükbe hiába mutogattak, temették arcukat a kezükbe, a vádlott nem hagyta abba. A sztárügyvédnek kikiáltott dr. Somos Zoltán szájáról is leolvasható volt: Nem tudom lelőni!
Pedig jól kezdődött, hiszen amikor a keddi tárgyaláson Tánczos szót kapott, feltett kezekkel jelentette ki: ezekhez vér nem tapad!
Sőt azt is mondta, hogy ha egyszer megnyílnak előtte a kapuk, akkor addig nem nyugszik, amíg meg nem találja az igazi gyilkost. Ugyan a figyelmes hallgató némi ellentmondást felfedezhetett a vádlott okfejtésében - korábban kijelentette hogy ő nem agresszív, nem lehet kihozni a sodrából, soha senkinek nem ugrott neki - később pedig elárulta: imádkozzon az elkövető, mert az nem lenne jó senki, ha a rendőrök előtt találna rá a gyilkosra...
Korábban hazudott
A korábbi beismerő vallomásaira is talált magyarázatot Tánczos. Szerinte a rendőrök azt mondták neki, hogy megúszhatja a börtönbüntetést, ha kiderül, beteg ember.
- Hülye lettem volna nem a kevésbé rosszat választani. Könnyen befolyásolható voltam, sokkhatás alatt álltam, ezért vallottam be mindent, találtam ki különböző hazugságokat, amellyel torzult személyiségemet jellemezhettem - mondta.
Tánczos Gábornak szörnyű rémálmai vannak, éjszakánként izzadva felriad, nagyon megviselték a börtönévek.
- Idegileg, érzelmileg, lelkileg belefáradtam, teljesen tönkrementem. Nagyon unom már az állandó zaklatásokat, sanyargatásokat. Senkinek és semminek érzem magam. Sárba tapostak, porig aláztak - panaszkodott.
Az "utolsó szó" negyedik órájában a vádlott pihenni és enni szeretett volna. A bíró - aki angyali türelemmel hallgatta őt mindvégig - szünetet rendelt el, és azt, hogy etessék meg a vádlottat.
Mutogattak az ügyvédjei
Ebédszünet után a vádlott ismét belekezdett mondókájába, ám fél órával később már a börtönőre is bökdöste őt, hogy figyeljen ügyvédjeire, akik mutogattak neki: fejezze be a felszólalását.
Mindhiába. Tánczos, mint aki úgy érzi, hogy utoljára szólhat a nyilvánossághoz, egyre csak mondta és mondta.
Már a laikusok számára is feltűnt, hogy mindvégig azt ecsetelte, miként dőltek meg ellene a bizonyítékok, s hogy már csak egyetlen maradt, az elemi szálak kereszteződése, melyre szintén talált magyarázatot egy szakértő. Arról azonban már igen keveset beszélt, mennyire ártatlan...
A bíróság rövid szünet után kihirdette, hogy még néhány napot várni kell a végső megoldásra: jövő kedden délután kettőkor lesz a határozathozatal, vagyis a vádlott és védője fellebbezésének elbírálása.
Jogász körökben egyértelmű az eset. Mivel a védelem bizonyítási indítványait elutasították, s nem merült fel újabb adat, szinte bizonyos, hogy a közvetett bizonyítékok zárt láncolata alapján bűnösnek mondják ki Tánczos Gábort.
Vonatkozó Fórumunk: Gyilkos-e Tánczos Gábor?
