Ahány forrás, annyi magyarázat a Valentin-napi hagyományokra. Nem könnyű válaszolni már arra a kérdésre sem, hogy ki volt Valentin. A legelfogadottabb talán az a nézet, miszerint Valentin keresztény pap volt, akit Claudius császár uralkodása alatt végeztek ki az ókori Római Birodalomban. Valentin titokban szerelmespárokat adott össze, ellenszegülve a császár törvényének, amely átmenetileg megtiltotta a házasságkötéseket. Valentint ezért, valamint a pogány istenek imádatának megtagadásáért bebörtönözték, ahol barátságot kötött a börtönor vak lányával. A legenda szerint imájával meggyógyította a lányt, és izzó vasrácson történő kivégzésének napján, február 14-én "Búcsúzik Toled a Te Valentinod." szöveggel üzenetet írt neki.
Szerelemünnep a Római Birodalomban
Szent Valentin napját a keresztények tehát február 14-én ünnepelték, pontosan egy nappal a Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe előtt. Az emberek dalolva és táncolva könyörögtek Luperkuszhoz, hogy védje meg nyájaikat, és vigyázzon az emberek és az állatok egészségére, termékenységére. De a Valentin napi hagyomány nem csak időpontjával kapcsolódik Lupercalia ünnepéhez, hanem a nap szerelmes voltát is innen őrizte meg. Lupercalia ünnepén ugyanis a papok felírták a város lányainak nevét egy papírra, majd összegyűjtötték azokat egy nagy vázában. Ezután a fiúk találomra kihúztak egy nevet, s az így kialakult párok a monda szerint legalább a következő Lupercaliáig együtt maradtak. A párválasztás után kezdődött el a fesztivál sok tánccal, játékkal. Ez az ünnepélyes párosító játék tekinthető a mai Valentin napi szokások előfutárának.
Az angolok kezdték
A rómaiak szerelemünnepének jó néhány pogány eleme volt, ezért a Birodalom bukása után, 496-ban Gelasius pápa február 15-ről 14-re helyeztette át a Lupercaliat. Elgondolása szerint egy mártír szent ünnepén könnyebb lesz Lupercalia szertartását megszabadítani a pogány rítusoktól, így például a kor erkölcseivel nehezen összeegyeztethető szerelem fogalmával. Mások források szerint a Valentin nap szerelmes hangulata egy szerencsétlen tévedésnek köszönhető: az ünnepet sokan összetéveszthették a normann-francia 'galantin' szóval, ami szerelmest jelent. Az idok során a két hiedelem összefonódott, így Szent Valentinra úgy emlékezünk, mint a szerelmesek védoszentjére. A kérdéses eredet ellenére a bizonyítottan római szokásból kiinduló hagyományok a középkorban más országokba is eljutottak: az angolok már 1446- ban megünnepelték ezt a napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek, a XIX. században pedig már üdvözlokártyát is küldtek egymásnak az emberek.
Nálunk mást jelentett Bálint napja
Hazánkban csak a rendszerváltás óta ünnepeljük Valentinkor a szerelmesek napját, amit az angolszász kultúrkörből importáltunk kis hazánkba.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Magyarországon ne lenne hagyománya a Valentin név magyar megfelelőjének, a Bálintnak: a név már középkori naptárainkban, misekönyveinkben is előfordul, ünnepét őseink is számon tartották. Népszerűségét kereszt- és családnévként való sűrű előfordulása is mutatja a középkor végén. 1522-ben a legkedveltebb szegedi keresztnevek közé tartozott. Bálint napján elsősorban a nyavalyatörősök és a lelki betegek bizakodtak a gyógyulásban, akik ilyen betegségre hajlamosak voltak, azok szívesen viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy frászkeresztet, amely a betegség elriasztására szolgált. Bálint napjához időjóslás is tartozott. Azt tartották, ha hideg, száraz idő van ezen a napon, akkor jó lesz az évi termés.
Bálint-napi népszokásaink
A mohácsi sokácok például ezen a napon böjtölnek: csak egyszer esznek vagy zsír nélkül főznek, a templomban imádkoznak, gyónnak-áldoznak. Hőgyész kőművesei misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva, Bálint oltalmazza meg őket a leeséstől. Cserszegtomaj gazdái Bálint-napkor napkelte előtt megkerülik a birtokukat, hogy a tolvajokat és a madarakat távol tartsák a szőlőtől. Balatongyörökön hasonló szándékkal megmetszik a szőlő négy sarkán a tőkéket. Hangonyban úgy vélik, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, ez már a tavaszt jelenti. A rábaközi Szil faluban Bálintot a verebek védőszentjének tartják, mert már nekik is kezd kedvezni az időjárás.
De mit mondanak a cinikus férfiak a Valentin-napi hagyományokról?
Többen esküsznek viszont egy különös Valentin-napi hagyomány-eredetre, elsősorban a cinikus férfiak köréből. Szerintük az egész Valentin-napi őrület csak a kereskedők találmánya, így próbálják az üzletekbe visszacsalogatni a karácsonyi vásárlások után megcsömörlött embereket, hiszen köztudott, hogy a kereskedelemben a januári-februári időszak nem tartozik a legnagyobb bevételt hozó hónapok közé.
