Marió, a harmonikás

Úgy látszik, ez a faja lakodalmas-dáridós-örökzöldes zene ott gyökeredzik - tetszik vagy nem tetszik - a magyar fiatalok egy részének lelkületében is.
- Rengeteget dolgozok, nagyon sokat utazok országszerte, sőt a határainkon túl is gyakran megfordulok, nincs okom panaszra: sok helyre hívnak - kezdi Márió.

A görög lakodalmak csodálatos világa
- Mikor kerültél kapcsolatba először a harmonikával?
- Nagyon korán, aztán hét évesen kaptam meg az első harmonikámat, majd tíz-tizenegy éves koromban a kezdetem el a zeneiskolában harmonikatanárhoz járni. Igaz, zongora- és klasszikus gitár kurzusokra is jártam, de igazából nekem az igazi hangszer a harmonika volt.
- Mielőtt az ország legújabb kedvence lettél, mivel foglalkoztál?
- Zenéltem. Pár évet külföldön is, főleg Olaszországban, ahol vendéglátóztam; bárokban, éttermekben muzsikáltam, de legutóbb - éppen a lemezem kiadása előtt - Görögországban jártam, ahol volt szerencsém közelebbről megismerni a görög lakodalmak csodálatos világát. Jó iskola volt ez, megtanultam a szakmát, és nyugodtan mondhatom, hogy nem most találkozom először a színpaddal, közel tizenöt éves múltam van.

Szombathelyi producer, elkapkodott lemezek
- Hogy fedeztek fel Magyarországon?
- Ha már Szombathelyen járok, el kell mondanom, hogy Balogh Zsolt, szombathelyi származású producerem vitt be egy demo cd-t az EMI lemezkiadóhoz, ahol akkoriban épp megszületett egy döntés arról, hogy kell egy ilyen stílusú, "harmonikás" lemez. Tulajdonképpen azt is mondhatom, hogy kapóra jöttem a kiadómnak, de hála Istennek van is rá igény. Bemutatkozó albumom három hét alatt arany-, hat hét alatt pedig platinalemez lett, és körülbelül két hete elértem a dupla platina lemezt is, ami nyolcvanezer eladott példányt jelent.

Autót kapott Lajcsitól
- Rendkívül gyors és nagy népszerűségedet a Dáridó című tévéműsornak köszönheted. Hogy jössz ki Lajcsival,és a Dáridó-stábbal?
- Sokan kérdezik ezt tőlem, nekem pedig hivatalból is azt kellene mondanom, hogy nagyon jó a viszonyom a Dáridósokkal, de őszintén szólva sem tudok róluk rosszat mondani. Én is hallottam sok pletykát Lajcsiékról, de mióta náluk dolgozom, ragyogó a kapcsolatunk, és azt azért el kell mondanom, hogy sokat segítettek nekem a lemezem reklámozásánál.
- Sikereid elismeréseként még egy Seatot is kaptál Lajcsitól. Miért pont autót ajándékozott?
- Talán, mert sokfelé kell járnom az országban különböző fellépésekre, riportokra, valamint televíziós meghívásoknak is eleget kell tennem.

Úgy látszik, a fiatalok is szeretik
- A Dáridó-rajongók és a diszkóba járó fiatalok nem egy korosztály. Számítottál ekkora sikerre a szombathelyi fiatalok körében?
- A producerem is meglepődött ezen, most játszottam először diszkóban, hiszen meghívásaim elsősorban bálokra, egyéb rendezvényekre szólnak. Kicsit meglepődtem én is, de szerintem a titok nyitja abban van, hogy nem egy szűk réteget céloz meg a zeném, hanem, és a lemezeladási statisztikák is ezt bizonyítják, egy elég széles réteget, egészen a kisgyerekektől az idősekig.
- Azért te is tudod, hogy divatzenét csinálsz, meddig lehet még ezt eladni?
- Nem tudom. Az ragadott meg ebben a műfajban, hogy a lemezem itt egy olyan hangszerelést kapott, ami táncolható és jól beleillik a mai populáris zenei kínálatba. Nekem egy a fontos: az, hogy énekelhetek és harmonikázhatok.