Amiről álmodozunk
"Álmaimban Amerika visszainteget", énekelte az AD Studio, és valóban: megannyi honfitársunk álmodja azt, hogy egyszer szerecset próbál majd az Egyesült Államokban, esetleg a hőn áhított Hollywood fogadja karjaiba, és onnan meg sem állnak a pénz, csillogás és a sikereket jelentő filmvilágig.
A szerényebbek az almaikban csak egy elegáns tengerparti villát latnak valahol Florida partjainál, esetleg egy Utahi ló-farmot, valahol Robert Redford birtoka mellett. A mégszerényebbek megelégednének egy hónapos kiruccanással, amibe belezsúfolnak a Grand Canyont, Las Vegast, New Yorkot és egy kis San Diegoi tengerpartot.
Nézzen körül, aztán menjen haza!
Nos, a legkevesebb csalódásban valószínűleg nekik lenne részük, mivel ők turistaként töltenek napjaikat az USA-ban. Mindenki szeretni fogja őket, mivel költik a pénzt. A többiek, mármint a szerencsét próbálok, bizony keményfába vágják fejszéjüket. Az elmúlt 30-40 évben mindig is nehéz volt idegenkent az Újvilágba vándorolni, tavaly szeptember 11-e óta ez hatványozottabban igaz.
Azt valamennyien észrevesszük, hogy mar a repülőtéren legalább háromszor ellenőrzik az útleveledet, és az eleddig röpke fél perces kérdezősködés (meddig marad, mit fog csinálni) néha 10 percesre is elnyúlik.
A terror-támadás után ez szinte természetes. Míg eddig arról szolt a fáma, hogy USA a népek olvasztó tégelye, itt a különböző vallások hitek, nyelvek is békésen megférnek egymás mellett. George Bush óta ez annyiban változott, hogy aki nem az Amerikai Egyesült Államok polgára, az látogatása végeztével szépen hagyja el az országot. Térjen vissza országába és élje ott tovább az életét ahol született.
Amerikai zászlót minden otthonba!
Szeptember 11-e kimondva és kimondatlanul minden amerikai eletet megváltoztatta. 1960 óta nem volt olyan alacsony a bűnözés New York Cityben mint 2002-ben - állítják az újságok, és ahogy a Washington Post megfogalmazta, ennek az lehet az oka, hogy a tragédia jobban összekovácsolta ezt a nemzetet.
Az utcákon, és az utakon lépten nyomon hatalmas transzparensek hirdetik az együvé tartozást. Ráadásul soha ilyen hazafias lázban nem ünnepelték a Függetlenség Napját, a július 4.-e előtti hetekben csaknem 13 millió amerikai zászló fogyott el a boltokból. Az ünnepségek pedig ebben az évben, ha lehet meg nagyszabásúbbak volta, és szinte minden USA polgár fejében hosszabb-rövidebb időre megfordult a gondolat: "United we stand", azaz "Együtt vagyunk!"
BinLadent úgy körözik, mint a gonosz western hőst
Persze nem lenne Amerika, ha néha nem lőnének túl a célon, hiszen az meg elfogadható, hogy július 4.-e korul szinte csak a piros-fehér-kék pólók, nadrágok, cipők fogytak, de a rekord mennyiségben keletek el a háromszínű WC papírok, "united we stand" felirattal is....
Valószínűleg Oszama BinLaden sem sejtette, hogy támadásával csak jobban összekovácsolja az addig önteltségében állóvízben tocsogó amerikaiakat, de hogy szinte az összes benzinkútnál az ő arckepe tornyosuljon MOST WANTED felirattal (talán, hogy a 3 evesek is felismerjek...! ) az mar minden képzeletet felül múl.
Következő beszámolom címe az az örökbecsű mondat lesz, hogy: Nem minden arany, ami fénylik! És benézünk a csillogó külsők mögé, hogy lássuk: a tartalom belül már elég silány. Avagy mindent a szemnek USA módra.
Üdv!
Csabi
