Amerikából jöttem 6: A nagyvárosok

Az amerikai nagyvárosokat felépítésük szerint két nagy csoportra lehet osztani. A Keleti part mellett található metropoliszok alkotnak egyet, és a tőlük nyugatabbra elterülők a másikat. New York, Boston, Philadelphia, Washington már a XIX század végén, a XX század elején is milliós nagyvárosok voltak, és szép lassan zsúfolásig teltek. Ők tartoznak az első csoporthoz. Itt az ember autó nélkül is elboldogulhat, a tömegközlekedés viszonylag jó, metróval mindenhova el lehet jutni, és a földfelszín felett tucatjával cikáznak a taxik.

Ha nincs biciklid, akkor a gatyád is taxira költheted...
A második csoportba azok a nagyvárosok tartoznak, amelyek a XX században nőttek nagyra, amikor szinte mindenkinek volt már autója. Tehát nem jelentett gondot, ha Joe bácsi nem közvetlenül a munkahelye mellett lakott, hanem 20, 30 mérföldre onnan. Ezekre a városokra jellemző, hogy óriási területeken helyezkednek el, gyakran fél Dunántúl nagyságúak. Ide tartozik Los Angeles, Houston, Denver, Atlanta. Itt az ember autó nélkül olyan, mint hal víz nélkül: életképtelen.
Egy ízben Los Angeles Burbank városrészéből mentem a legközelebbi strandra, ez autópályán nekem kb. másfél óra kocsikázást jelentett. A tömegközlekedés minimális, ha valakinek nincs legalább biciklije, akkor a gatyáját is taxira költheti. A metró egy-két vonalat jelent csak és alig használják.

A keleti országrész nagyvárosai lényegesen centralizáltabbak
New Yorkban Manhattan városrész jelenti a City-t, a belvárost, itt zajlik nemcsak a régió, de talán a világ üzleti életének java is. Kb. 6-7 millió ember dolgozik egy fél Budapestnyi területen. A nyugati parton elterülő Los Angelest ellenben a szétterültség jellemzi. Legjobban úgy lehetne leírni, hogy sok város összegyúrva alkotja L.A.-t. Hiszen Hollywood is külön város, - a név hallatán mégis mindenki Los Angelesre gondol - akárcsak Pasadena, vagy Anaheim, ahol Disneyland van.
Magyarországról nézve mindhárom Los Angelesben van, az ott élők viszont jól tudják, hogy Pasadenaból elmenni Disneylandbe akár 3-4 órás autókázásba is kerülhet.

A nagyvárosok és a biztonság
A közhiedelemmel ellentétben nem New York és Chicago vezeti a legveszélyesebb városok listáját: Detroit, Philadelphia és Los Angeles is megelőzi őket. Az előbb említett kettőben komoly erőket mozgósítottak az elmúlt 20 évben, hogy a bűnözéstől megtisztítsák legalább a belvárost. Manhattan-ben szinte minden sarkon áll egy rendőr, csakúgy, mint a metróállomásokon. Chicago belvárosában is megszokott látvány a kerékpáros rendőr (praktikus, mert néha gyorsabb így közlekedni a bedugult belvárosban).

A veszélyesebb környékek főleg a régen gettónak nevezett vidékek
New Yorkban ilyen Bronx, esetleg Brooklyn egyes részei, Los Angelesben Compton. Itt a lakosság szegényebb, főleg a nehézipar használta őket, és nagyrészt latin ajkú, és színes-bőrű emberek. Amúgy szinte százméterenként változhat egy-egy utca biztonsága. Jártam már olyan vidéken, ahol az utca elején még lezáratlanul hagyják az autókat, lehúzott ablakkal, a végén pedig már a piros lámpánál sem tanácsos megállni, mert félő, hogy lelopják a kerekeket. (Kis túlzással). Amúgy az amerikaiak nagyon jól tudják, hogy melyek azok a körzetek, ahol nem tanácsos éjjel egyedül sétálgatni. Elég megkérdezni őket, és szívesen elmondják, hova ne menj.

A legtöbb amerikai nagyvárosnak vannak takargatni valói
Las Vegas például sokak számára a fény és csillogás, a pénz, a hirtelen meggazdagodás városa. Ám emellett a hirtelen bukás, a leégett emberek városa is, erről árulkodik North Las Vegas. Elég volt egyszer rossz kijáraton elhagynom az autópályát és szembesültem a ténnyel. Itt sem minden fenékig tejfel. Persze, ha az ember mindig a jó exitet használja az autópályán, semmi baj nem történhet, és tovább ringathatja magát abban a hitben, hogy Amerika a pénz, a hatalom és a csillogás országa.

Sorozatunk további darabjai:
Amerikába jöttem 1
Amerikába jöttem 2
Amerikába jöttem 3
Amerikába jöttem 4
Amerikába jöttem 5: az amerikaiak és a sport