Szombathelyi srác az ötletgazdája a Táncreakciónak

A szombathelyi „self-made man” receptje: Végy egy jó ötletet és valósítsd meg!

– Hogyan kerültél a VIVA TV Táncreakció produkciójába?
– A saját ötletem volt, hogy létre kellene hozni egy táncos tehetségkutató versenyt, amelyre az ország minden tájáról jelentkezhetnének a fiatalok. Korábban volt egy cégem, amelyik rendezvényszervezéssel foglalkozott, nagyjából akkor fogant meg az ötlet. Kezdetben persze más volt a koncepció, az egészet „tévére kellett szabni”. Ekkor került képbe a VIVA TV. Vevők voltak az ötletre, nagyon sokat segítettek.

– A lebonyolítás hasonló a TV2-n futó Megasztárhoz. Abból merítettél ihletet?
– Az ötlet megvolt korábban is, azonban a Megasztár sikere kétségtelenül motivált bennünket. Gondoltuk, hogy a Táncreakciónak is lehet, lesz létjogosultsága.

A táncparkettről a kifutók világáig

– Hosszú út vezetett idáig, hiszen korábban „társastáncoltál”.
– Sőt! Először a húgom cipelt el rock’n’roll-ozni. Petra volt vagy hétéves, én meg kilenc. Akkoriban Ajkán laktunk, 13 évesen költöztem családostul Szombathelyre. Ekkor kezdtem el húgommal együtt a társastáncot a Savaria Táncegyesületben. Ez lett az életem, rengeteg csodálatos élményt és szép sikereket köszönhetek a Savarianak!

– A tánccal mára teljesen felhagytál?
– Amikor Pestre kerültem a Külkereskedelmi Főiskolára, abbahagytam a versenytáncot. Sajnos lehetetlen volt összeegyeztetni a versenyeket a főiskolai tanulmányaimmal és a külföldi tréningekkel. De azért teljesen nem hagytam fel a tánccal! A latin-amerikai pezsgés a véremben van, hiszen korábban főként ebben a stílusban versenyeztem, Pesten pedig megismerkedtem a modernebb irányzatokkal.

– Kiknél edződtél?
– Táncoltam Zoltán Erikáéknál és a Seratti produkcióiban. Sok fellépésen, divatbemutatón vettem részt. Közben pár modell ismerősöm ajánlotta, hogy próbálkozhatnék a kifutón is. Volt egy nagysikerű divatbemutató, ahol a Mucho mambo-ra táncoltam egy latin „mixet”. Így ismertek meg igazán sokan. Nagyjából egy évet dolgoztam modellként itthon – divatbemutatókon, fotózásokon –, majd 3 hónapot töltöttem Milánóban az egyik legjobb cégnél, az Elite Model Management legnagyobb férfiügynökségénél.

– Mi a véleményed az olasz lányokról a kifutóról szemlélve?
– Olaszországban kevés az olasz modell, náluk nem feltétlenül a mediterrán típus a nyerő. Az olasz nők egyébként nagyon temperamentumosak, de azért a magyar nőknek nincsen párjuk!

– Jelenleg mivel foglalkozol? Persze a Táncreakció mellett!
– Van egy kis vállalkozásom, németet, angolt és olaszt tanítok.

A Táncreakció kulisszatitkai egyenesen az ötletgazdától

– Próbált-e valamelyik csaj becserkészni?
– Nyíltan senki nem próbálkozott, de volt olyan, aki feltűnően kedves volt.

– Élő adásban versenyeznek a táncos-jelöltek? Hol zajlanak a felvételek?
– Az adások felvételről mennek, de tervezünk élő műsort is. A forgatások helyszíne a Kaméleon nevű latin mulató. Persze rengeteg előkészületet igényel a díszlet, technika stb., úgyhogy külön köszönet a Kaméleon stábjának.

– Mi volt a legextrémebb eset a válogatáson, hiszen a snittekben látunk fura fazonokat?
– Go-go girl, chippendale fiú is részt vett a válogatáson, éppen csak a korlát hiányzott. Meg volt néhány nagyon fura figura, akinek a produkciója szinte már groteszkbe hajlott.

– A döntőben hogyan döntitek el: ki a legeslegjobb?
– Különböző táncos feladatokat kapnak a versenyzők, koreográfiákat kell betanulniuk, majd bemutatniuk.

– Kisóról tudjuk, hogy koreográfus, de Majka és Dopeman hogyan kerülnek be a „szakértő” zsűribe?
–Ők elsősorban nem szakmai szempontokat mérlegelnek, inkább az összhatást értékelik, a döntő szó azonban „sajnos” az enyém. „Sajnos”, hiszen ez néha nagyon nehéz.

– Mennyire kapsz szabad kezet a „döntésben”?
– Teljesen. Sokan kérdezik, hogy a fejemen az a „fülhallgató vagy mi a csuda” mire szolgál, vajon onnan vezérelnek? El kell oszlassam a félreértéseket, ez csak egy szimpla mikrofon, ami arra szolgál, hogy a néző hallja, amit mondok és ahogy néha „lihegek”.

– A műsorban bemutatott koreográfiákat egyénileg találod ki?
– Így van, a koreográfiákat én találom ki, igyekszem különböző stílusokat szerepeltetni.

– A zeneválasztás igazodik a mindenkori zenei ranglistákhoz?
– Természetesen próbálunk aktuális slágereket használni, ebben nagy segítségünkre van állandó DJ párosunk: a Dance Forever. A két jó fej sráccal nagyon könnyű együtt dolgozni.

– Nekem úgy tűnik, hogy az „utcáról” jött fiatalok – akik autodidakta módon lesték el a figurákat – jobban szerepelnek, mint a klasszikus táncról átváltó profik.
– Ez így nem igaz. Vannak nagyon jó táncosok az utcáról, de rendkívül képzett, nagyon tehetséges „profik”. Pont ettől érdekes ez a műsor és ezért olyan nehéz a döntés.

– A mindenkori győztesnek szánt mondatod – „Nincs más dolgod, mint hazamész, kipihened magad és gyakorolsz a legjobbaktól!” – lesz a védjegyed, mint Knézy Jenőnek a „Jó estét! Jó szurkolást!” bejelentkező szólama?
– Tényleg, lehet, hogy le kellene védetnem ezt a mondatot! Ja, és azt is, hogy „nehéz a döntés!” A szövegem nincs előre megírva – ha erre vagy kíváncsi – és nincsen súgógép sem. A fent említett mondat egy kicsit tényleg a műsor részévé vált, de a többit improvizálom. Egyébként azt hiszem, a feszültségkeltés egyre jobban megy, néha már a stáb is kikészül. Az elején még elég görcsös voltam, de egyre jobb a helyzet.

Mikor növi ki a gyerekcipőt a magyar háttértánc?

– A külföldi zenekarok háttértáncosai profibbnak tűnnek, mint a magyarok. Gondolok Kozsó lányaira, Szikora Robi gidáira, vagy éppen az Erika C Dance Klub táncosaira. Mi erről a véleményed?
­– Siralmas a helyzet Magyarországon. Kis pénz, kis produkciók. A táncosok rendkívül alulfizetettek. Nagyon kevesen próbálnak és tudnak megélni ebből. Igazából, mint szakma nem is nagyon létezik, sajnos.

– Külföldön sokkal inkább harmóniában él a zene a tánccal, a show része, míg Magyarországon mintha „csak van”, de nincs különösebb funkciója?
– Hazánkban valóban kisebb a tánc kultúrája, pedig vannak nagyon jó táncosaink. Külföldön a közönség nagy része jár táncolni, van erre lehetősége. Jobban értékelik is a táncot. Bár azt hiszem, ez más művészeti ágakban is így van.

– A 80-as évek electric boogie, majd a 90-es évek break stílusa után manapság a hip-hop a legkedveltebb show-tánc?
– Változnak az idők, változnak a stílusok. A táncosoknak egyre univerzálisabbnak kell lenniük.

– Kik számítanak – szerinted – manapság a legjobbnak a show-táncban?
– Vannak nagyon jó táncosok, de inkább egyéniségeket lehetne kiemelni. Háttértáncost nem tudok mondani. Ma már nem elég táncosként kiemelkedni, hiszen – főként – a külföldi énekesek zseniálisan táncolnak. Gondolok itt Usherre vagy Justin Timberlake-re.

Edzésben maradni a következő ötletig

– Van-e olyan idolod, aki mögött szívesen táncolnál?
– Számos előadót nagyra értékelek, főleg a külföldiek közül. Michael Jacksont természetesen, Ushert, Justin Timerlake-t. Fred Astaire pedig egyszerűen zseniális volt. Bár a háttértánc nem nagyon vonz. A tánc számomra már önmagában egy csodálatos dolog. A vágyam inkább az, hogy létrehozzak egy olyan produkciót, amely a táncról és különböző stílusokról is szól.

– Mire gondolsz?
– Egy jótékonysági célú, nagyszabású táncprodukciót. De erről többet nem mondhatok, talán egyszer láthatjátok majd.

– Nagyfokú állóképességet követel a tánc(reakció). Mennyit és hogyan edzel naponta?
– Tényleg nagy igénybevételt jelentenek a forgatások. Természetesen ebben az időszakban sokat táncolok, koreografálok. Heti egy-két alkalommal súlyzós edzéseket is beiktatok, ha belefér az időmbe. Emellett imádok sportolni, elsősorban kosarazni.