Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

A százméteres forradalom és a szombathelyi 16 pont

1848 március 15-e kapcsán kapásból mondjuk: Pilvax, Talpra magyar, Nemzeti Múzeum, 12 pont. De mi történt Szombathelyen? Nem sok minden, de az legalább hatékonyan és gyorsan.

Történelmi fail

Ha divatos szóval szeretnénk élni, akkor talán így lehetne 1848 március 15-t összefoglalni mai szóval. A történelmi tények kiderítésében segítségünkre lévő Katona Attila történelem tudományi intézet igazgató, ugyanis kapásból azzal kezdi, hogy március 15-t tulajdonképen 1849-ben maguk a márciusi ifjak jelölték ki mint az emlékezés napját, ám a fontosabb események március 3-án és március 17-én történtek.

Kossuth Lajos március 3-án a pozsonyi rendi gyűlésben elmondott beszéde kapcsán indultak meg az események. A politikus akkor a birodalom második felének is követelte az alkotmányt, illetve egy felelős végrehajtó szerv felállítását szerette volna. Mivel azonban csak ígéreteket kapott, eredményre pedig nem jutott, Kossuth petíciók beadására buzdítja a magyar elitet. A tervek szerint a József napi vásáron március 19-én nyújtották volna át ezeket, ám a dolgok felpörögtek.

1948/49-es emlékek a Schmidt Múzeumban
Csákó 1848-ból
Mészáros Zsolt

Kossuth, javaslatának elsikkasztása után, a vármegyék támogatását is kérte. A forradalmár pedig mind a két vasi képviselő, Vidos József és Szabó Miklós támogatását élvezte. A vasi követek levelekkel tartották a kapcsolatot az otthon maradt vezetőkkel, mintegy instruálva őket, hogy mi is a teendő a kialakult helyzetben. A levélváltások során aztán március 16-án dönt úgy a Horváth Boldizsár főjegyző és Turkovics János bíró által vezetett városi tanács, hogy kidolgoznak egy petíciót. Másnap a városi közgyűlésen, ami akkor a Szily János szobor mögötti bal oldali épületben székelt.(A városháza 1840-ben költözött át ideiglenesen a Fő téri épületből. A költözést az épület rossz állapota tette szükségessé.)

Horváth Boldizsár lelkesítő beszéde után a városháza előtti népgyűlés egyhangúlag elfogadta a szombathelyi 16 pontot, amelynek semmi köze sem volt a fővárosi 12 ponthoz, hiszen ebben a vármegyéket érintő sarkalatos pontok voltak belefoglalva. Ezután a petícióval együtt a városi vezetők átsétáltak a mintegy 100 méterre álló Megyeházára és az ott ülésező ideiglenes megyegyűlés is elfogadta a javaslatot. Mivel Batthyányit Bécsben március 17-én beiktatták, ezzel véget is értek a szombathelyi események.

A kamara küldjön pénzt!

Egy érdekesség mégis kötődik még a vidéki léthez. Mivel a pénzforgalom már akkor is érzékenyen reagált a bizonytalan politikai helyzetre, ezért a papírpénz romlásnak indult. Mivel volt már hasonló helyzet, az emberek a fémpénzben, mint biztos fizetőeszközben bíztak inkább. A kereslet olyannyira megnőtt a fémpénzre, hogy hiány lett belőle, az akkor még csak mindössze 5000 főt számláló Szombathelyen is. A városi vezetőknek a kamarához kellett fordulniuk, hogy küldjenek még fém pénzt.

1948/49-es emlékek a Schmidt Múzeumban
Balassa János kardja a Smidt múzeumban
Mészáros Zsolt

A salamonfai ütközet

Akár csak a forradalom idején, az azt követő szabadságharckor sem jutott sok szerep Vasnak. Egy ütközetre mégis sor került a Szombathelytől valamivel több mint 30 kilométerre fekvő Salamonfa, a mai Zsira mellett.

Az 1848 szeptember 29-én megvívott pákozdi csata után a megvert Jellasics elindult seregével, hogy elhagyja Magyarországot. A horvát seregben azonban voltak olyan csapatok, amiket kétes múltú, hiányos fegyverzetű katonák alkottak.

Jellasics inkább hátrahagyta őket, mintsem velük menjen Bécsbe, még tovább fokozva az amúgy is szorult helyzetét. A csapatok aztán Kőszeg felé indultak vissza Horvátországba. Mielőtt azonban elértek volna Kőszeghez, a közeledő horvátok hírére népfelkelésként gyűltek össze a lakosok és a mozgó nemzetőrök, és Salamonfánál megütköztek a horvátokkal.

Kőszeg már békésebb volt a hozzájuk érkező vert csapattal. Némi élelem fejében szabadon átengedték őket a határ felé.

Emlékek melyek itt maradtak

Lefóliázott ajtók és munkások fogadnak a Smidt múzeumban, ahol éppen felújítás folyik, itt találkoztuk Forgácsné Mészáros Irénnel, akitől azt kértük, hogy kalauzoljon körbe a múzeumban fellelhető 1848-as relikviák között.

Ahogy Katona Attila is említette már, a 1848-as márciusi eseményeknek nagyon jó volt a PR-ja. Ez a múzeumban is bizonyítást nyer, hiszen az első tárgy, amit Forgácsné mutat nekünk, egy 1849-ben készült címeres pohár, amit Smidt Lajos még gyerekként kapott a nagynénjétől. Az 1848-as szellem sokáig élt. Poharakba, szekrényekbe, más egyéb bútorokba vésték az „Éljen a haza” vagy az „Emlékül” feliratot. A pohár egyébként nem csak az 1848-as gyűjtemény egyik ékes mozaikja, hanem a Smidt Lajos gyűjteményének is egyik első darabja.

A Smidt múzeumban őrzik Horváth Boldizsár díszes albumát. A római kori diadalívvel díszített albumot a későbbi miniszter választóitól kapta. A 2500 aláírással a lapjain díszelgő könyvecskét közel 500 fotó is díszít.

1948/49-es emlékek a Schmidt Múzeumban
Darabok az aradi vértanúk bitófáiból
Mészáros Zsolt

1848 március 19-én Batthyányi Lajos elrendeli a nemzetőrság felállítását. A vasi őrséget 3000 főben határozta meg. A '48 nyarán egyre szaporodó horvát támadások miatt pedig már égetővé vált a határok védelme. A nemzetőrök a Smidt múzeumban kiállított egyenruhában és csákókban vették fel a harcokat, és óvták a helyi vagyont. Győr és Sopron feliratú csákókat, valamint Bátori Schultz Bódog köpenyét is megtekinthetjük a vitrinben.

Balassa János kardja is itt lóg. Az orvosprofesszor kora első plasztikai sebésze volt, ő volt az az orvos, aki ellátta a börtönben sínylődő Batthyányit is.

A nemzeti dal egy eredeti, Pozsonyban nyomtatott darabja, jó néhány Kossuth Hírlap és az aradi vértanúk bitófájának egy-egy darabja is látható. Ám ez utóbbi már egy másik történet.

❤️ Nélküled nem tudjuk megírni! Ajánld fel adód 1%-át a Nyugat.hu-nak
Adószámunk: 18889332-2-18 Nyugat Média és Világháló Egyesület
Segítség és letölthető nyilatkozat ide kattintva érhető el.
Köszönjük nektek! ❤️

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Múltbanéző

Tovább az oldalra