Szerda este Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásban részesülnek a rászoruló családok, a pontos részleteket pedig csütörtökön mutatta be a kormányfő. Ezek szerint:
Nem tudjuk, hogy szándékos volt-e az időzítés, de 99 évvel ezelőtt, 1927-ben az akkori Bethlen István vezette kormány Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter reformjai keretében hasonló törvényt hozott, hogy szintén megsegítsék a rászoruló gyerekeket.
A reformer miniszter
Klebelsberg Kuno 1875. november 13-án született Magyarpécskán, Arad vármegyében. Tanulmányait Budapesten, Berlinben, Münchenben és Párizsban végezte, pályafutását a miniszterelnökségen kezdte fogalmazóként, ezután osztálytanácsos lett, 1910-től pedig közigazgatási bíró, 1914-től vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár.
Az I. világháború alatt a Hadigondozó Hivatal elnöke, majd a miniszterelnökség politikai államtitkára, eközben pedig Kolozsvár országgyűlési képviselője is volt. Eredetileg a Nemzeti Munkapárt tagja volt, később csatlakozott Bethlen Istvánhoz és az Egységes Párt tagja lett. A Bethlen-kormányban először belügyminisztere volt, később vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki. 1922 és 1931 között töltötte be ezt a pozíciót, Bethlen lemondásával ő is távozott, majd egy évvel később, 1932. október 11-én Budapesten elhunyt.
Klebelsberg nevéhez több oktatásügyi reform is kötődik, minisztersége alatt kiépítették a tanyai iskolák hálózatát, megreformálták a polgári iskolát és lányközépiskolát, lerakták a szegedi egyetem alapjait és felállították a bécsi, berlini és római magyar intézeteket.
1927. július 3-án, azaz 99 évvel ezelőtt, ezen a napon hirdették ki a polgári iskolák reformjáról szóló törvényt, ami szerint "a polgári iskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre vagy pedig a középfokú szakiskolákra előkészítse. A polgári leányiskola feladata azonfelül művelt, magyar polgári háziasszony nevelése."
A törvény többek között meghatározta a polgári iskola művelődési anyagát, az évfolyamok számát, a tanulók heti óraszámát, az osztálylétszámot és az iskolák létesítési és fenntartási költségeinek megoszlását is.
Szintén ezen a napon lépett érvénybe a közszolgálati alkalmazottak gyermekeinek tanulmányi ösztöndíjáról szóló törvénycikk is, amiben az ösztöndíj célját, feltételeit és tartalmát határozták meg.
A törvény értelmében az állam a közszolgálati alkalmazottak gyermekeit tanulmányi ösztöndíjban részesíti. E célból az 1927/28. tanév szükségleteire az államháztartás 1926/27. évi feleslegéből egymillió pengő bocsátanak a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezésére. A későbbi években pedig a szükséges javadalomról az állami költségvetés keretében kell gondoskodni.
Közszolgálati alkalmazottak gyermekei alatt állami, törvényhatósági, községi és egyházi tényleges vagy nyugdíjas (özvegyi nyugdíjas) alkalmazottak, ideértve a magyar királyi honvédség, csendőrség, vámőrség és folyamőrség alkalmazottait is, törvényes avagy törvényesített édes és mostoha, valamint örökbefogadott gyermekei értendők.
A javadalomból 400-1000 pengős évi ösztöndíjakat kell létesíteni. Az ösztöndíj internátusi (bennlakásos intézet), illetőleg kollégiumi hely megváltásában is állhat. Ezen határokon belül az évenként betölthető ösztöndíjak számát, azok nagyságát és esetleges fokozatos felemelésüket a felmerülő szükséglethez képest a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel határozza meg.
A közszolgálati alkalmazott gyermeke csak akkor részesíthető ösztöndíjban:Középiskolai tanuló csak akkor részesíthető ösztöndíjban, ha legalább a VI. osztályt elvégezte. Ha azonban valamely középiskolai tanuló rendkívüli szellemi képességgel bír s ennek megfelelő jeles előmenetelt mutat fel, az ezen szakaszban megszabott többi feltételek mellett még a VI. osztály bevégzése előtt is részesíthető ösztöndíjban.
Ha a fenti meghatározott feltételek fennforgása mellett valamennyi arra érdemes tanulónak ösztöndíj nem adományozható, előnyben azokat kell részesíteni:
Az ösztöndíj élvezete kiterjed az egész tanulmányi időre a középiskolai tanári oklevélnek rendes időben való megszerzéséig, más pályákra készülőknél addig, míg a doktori oklevelet, illetve a tanulmányokat befejező más oklevelet a rendes időben megszerzik.
Véletlen lenne az időzítés?
A Magyar- és a Bethlen-kormány intézkedései között fellelhetünk hasonlóságokat, de különbségeket is. Mindkettő:
Viszont a Klebelsberg-féle törvény egy ösztöndíjról szólt, amit a jó tanulmányi eredménnyel is el lehetett érni, míg Magyarék tervezete az iskolakezdés előtt támogatná a családokat, azért hogy pl. a tanszerek beszerzését megkönnyítse.
Valószínűsíthető, hogy Magyarék időzítése véletlen, hiszen a bejelentésében a miniszterelnök nem említette a Klebelsberg-féle törvényt. Mindenesetre érdekes egybeesés, hogy közel száz éve pont ilyenkor hoztak egy hasonló rendeletet.
(Felhasznált irodalom: Magyar életrajzi lexikon, jogtar.hu)
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
