Miről szóltak a hírek száz éve? - Éledő tavasz, leharapott ujj(32. rész - 1906. március)

"Furcsa módon akart megszabadulni Pekker István csatornatisztító, hitelezőjének zaklatásaitól...

Fantáziánknak köszönhetően nem nehéz elképzelni, hogy egy reggel a rohanó XXI. század helyett az 1900-as évek elején ébredünk. A Szombathelyi Friss Ujság egyike volt azoknak a lapoknak, amelyek az országos hírek mellett napról napra beszámoltak a megyeszékhely fontos és aprócseprő dolgairól. Időutazásra fel!

Ébredő tavasz, avagy a sült gesztenye végnapjai
Száz éve is – ki hinné – beköszöntött a tavasz a vasi megyeszékhelyen. A hírt az azóta védetté avanzsált szelíd hóvirág hozta, melyet kosárszámra árultak az utcákon.

„A tavasz legelső virága, a kikeleti hóvirág már megnyitotta fehér szirmait s március langy lehének hivására megjelent városunk utcáin, a hol a virágárusok vigan árulják. A hóvirág megjelenése a tavasz hajnalhasadásán kívül a sült gesztenyék alkonyát is jelenti. A langyos tavaszi estéken vajjon kinek volna kedve forró sült gesztenyét ropogtatni?”

Az ébredő tavasz a diákokat is kicsalogatta a szabadba. Március idusára
„az iskola négy fala szük kezd lenni az ifjuságnak, mely lesi az alkalmat, hogy gyönyörködhessék a természet magasztos ébredésében. Mennyivel erősebb a vér lüktetése, az ifju sziveknek dobogása most, a szabadság hónapjában, a mikor szembeáll egymással az elnyomatás a szabadság érzetével. Jóleső örömmel látjuk derék diákjaink buzgó lelkesedését a szabadságért. Ennek a lelkesedésnek milyen poétikus, milyen szép kifejezést adtak szerda délután a helybeli kereskedelmi iskola egyik alsó osztályának diákjai, a kik a millenium-parkban összegyülve, hazafias lelkesedéssel énekelték a Kossuth nótát. Jól van, hazánk jövője, legyünk hazafiak. De elégtelen kalkulus ne legyen ám!”

A fogak dicsérete
Fogaink épségére érdemes figyelmet fordítani. Ép fogakkal egyes nehéz élethelyzetek is könnyebben uralhatók. Bizonyára ekképp vélekedett száz éve élt elődünk, Pekker István. Nem úgy a városi bíróság.

„Furcsa módon akart megszabadulni Pekker István csatornatisztító, hitelezőjének zaklatásaitól. Pekker 13 korona lakbérrel tartozott Virágnénak, aki nap nap után felszolitotta adósát a fizetésre. Hétfőn délután is beállitott hozzá és követelte a lakbért. Pekker a válasz helyett az asszonyra támadt és hogy a folytonos zaklatás miatt bosszut álljon háziasszonyán, annak jobbkeze gyürüs ujját tőben leharapta, ugyannyira, hogy azt csak a bőr tartja a kézfejhez. Orvosi vélemény szerint a csont teljesen át van harapva és ugyancsak jó fogak voltak azok, amelyek az ujj csontját képesek átharapni. Az asszony megsebzett ujját amputálni kellett. Pekkert sulyos testisértés büntette miatt a biroság elé állitják.”

Huszárvirtus
Egy langyos márciusi éjszakán Varga István helyi közhuszárnak is meggyűlt a baja a hatóságokkal. Védelmében szóljon, hogy bizonyára nem ő volt az egyetlen, aki a kaszárnyai kemény priccs helyett szívesebben választotta nyugvóhelyül imádottja matracos ágyát.

„Nem csoda tehát, ha a kaszárnya reguláit megszegve; éjjel civil ruhába öltözve elment kedvesének Derdák Terézia cselédlánynak Széll Kálmán-utcai lakására. A derék közvitéz szerdán éjjel is a megszokott módon két kőkeritésen jutott be abba a házba, ahol szerelmese már epedve várta. Itt is volt azonban még akadály; a leány szobájának ablaka történetesen olyan magasan van a föld szinétől, hogy nagy ügyességet kellett a vitéznek kifejteni, hogy az ablak párkányára juthasson. A kalandszomjas katona már-már elérte célját, amikor a ház ura a kutya ugatására figyelmes lévén, kiment az udvarra és a kapaszkodó szerelmest nyakoncsipte”

A háziúr persze azt hitte betörőt fogott, így a huszárral a hóna alatt meg sem állt a rendőrségig, ahol azonban „kisült az igazi tényállás és a civilbe öltözött huszárt szabadon eresztették”. A polgári bíróság magánlaksértésért, a katonai hatóság pedig civil ruha viselése és igazolatlan kimaradás miatt leckéztette meg a hősszerelmest játszó huszárt.

Gyermektrió hangversenye a színházban
A korabeli kritika szerint nagy élvezettől fosztotta meg magát az, aki elmaradt a Therniawsky-trió száz évvel ezelőtti szombathelyi vendégszerepléséről. A híradás szerint sokan jártak így.

„Közönségünk, bámulatos, nem hisz a szinháznak. A város legveszedelmesebb zene-esztüziasztái távol maradtak ma este a szinháztól; pedig, mint már előre is jeleztük: zenei csemegében lehetett volna részük. De hát ugy látszik, most olyan áramlat uralkodik, hogy nem járunk szinházba; még ha tudj’isten ki jönne is vendégszerepelni.”

S hogy kik is azok a Therniawsky fivérek? „Három muszka gyermek… nem csodagyerekek… Isten kegyelméből való művészek, akik klasszikus hangverseny-műsorukkal bámulatba ejtették azt a kicsiny közönséget, mely nem azért jár szinházba, amiért a zenekedvelők koncertjére szokás járni. A hármasban a 8 éves Miska, a cellista a legerősebb. Fejlett izléssel, finomodott érzékkel, kápráztató technikával játszotta Goltermann A moll hangversenyét… Leo, akit 13 évesnek mond a reklám, még ha idősebb is, csodálatos készültséggel kezeli a vonót. Technikája fejlett; kissé nyomott a hang, mely a vonó alól kikerül és temperamentumának gyermekes rakoncátlansága miatt a kifejezés is szenved, de azért a Paganini ördögi cadenciáit, mint Sarasate cigánydalait a tucat-átlagon, a csodagyerek tehetségén felülálló képességgel, tudással játszotta.” Miskát és Leot 11 éves fivérük kísérte zongorán, miközben „Erdélyi Zoltánnak „Megjött a papa” című vigjátékát adták elő farkas, Fekete, Bogyó és Talliánné.”

A gyermekvédelem időszerű kérdései
„Van-e nagyobb kincsünk a gyermeknél? És mégis uton-utfélen találunk rongyos, beteg, éhező, fázó, elhagyott, züllött gyermekeket. Mi az oka ennek? Talán a szülői szeretet hiánya? Téved, aki azt hiszi. Inkább a nehéz megélhetési viszonyokban kell keresni a baj okát és főleg abban, hogy a társadalom még mindig nem ismerte fel azt a kötelességet, hogy ott, ahol a szülő képtelen gyermekéről gondoskodni, ott a társadalom vállalja magára a gyermekek felnevelését.”

Keserű sorok ezek, melyeket senki nem vet papírra ok nélkül. Azok, akik azt hitték, hogy a gyermekmenhelyek és törvények fölállításával elejét vették e bajnak 1906. márciusára már tisztán láthatták, hogy a probléma közelről sem oldódott meg. Az egyesületek a már teljesen kihasznált társadalomtól segítséget alig kaptak. A ruha, az élelmiszer, a tandíj és tanszer hiánya mellett a testi és szellemi fogyatékosok, a vak és siket gyerekek speciális intézeti gondoskodásra is alig-alig számíthattak. A kényszer szülte bűnözésnek a szigorúbb nevelést igénylőgyerekek számára létesített internátusok felállításával próbálták elejét venni, anyagi háttér híján kevés sikerrel.

„Nap-nap után megzörgetik ajtóinkat szegény, rongyos asszonyok csecsemővel a karjukon s krajcárt kérnek, mert napok óta nem ettek; zimankós, zord időben ott állnak az utca szegletén s a havas, esőverte rongyokból didergő kis gyermek nyöszörgése hallatszik. Megesik a szívünk, amikor ezt látjuk. Mit tehet az az ártatlan kis gyermek arról, hogy apját munkaközben baleset érte? Hogy anyja fekvő beteg? Vagy hogy létét a könnyelmüségnek, a pálinka hatásának köszönheti?”

Tilos a birbics
Mi az a birbics? Ha felmerül ez a kérdés, az azt jelenti, hogy Bezerédj István meglehetősen jól végezte dolgát. Az alispán száz éve rendelte el a vármegyében a birbics és a hozzá hasonló játékok betiltását.

„Bezerédj István alispán elrendelte, hogy mivel báb (hordozható), tekebáb, golyó, színes golyó, baba, színes baba, monacó, meriandli, bibircs (birbics), célbadobás (kör, karika- vagy lemez-célbadobás), szin, számozott és ezekhez hasonló pénz- vagy tárgynyereményt kilátásba helyező játékok tulajdonosai és vállalkozói ujabb időben ismét mind sürübben jelennek meg a vármegye területén megtartani szokott sokadalmakon, különösen pedig az országos és bucsuvásárokon és egész szemérmetlenül zsákmányolják ki különösen a szegényebb sorsu nép tudatlanságát és hiszékenységét, a közigazgatási hatóságok a jelzett szerencsejátékosok üzelmeinek lehető megakadályozására minden törvényes lépést tegyenek meg, ellenül az eljárást teljes szigorral folytassák le s a tilalom megszegőkre teljes szigorral alkalmazzák a pénzbüntetéseket.”

Na de mi az a birbics? Kicsi tekejáték apró kuglibábukkal, amelyeket pörgettyűvel lehetett ledönteni a lábukról.

Folytatás következik…

Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Miről szóltak a hírek száz éve?