A polgári találkahely
Az egykori Kovács Szálló építése 1913-ban kezdődött, és egy évvel később el is készült a szecessziós, azaz mindenből egy kicsit stílusú épület. Helyéről annak idején komoly viták folytak, hiszen éppen a jelenlegi Széll Kálmán utca tengelyében áll, amelyet a XX. század elején meg akartak hosszabbítani nyugati irányba.
A tiltakozások aztán nem jártak eredménnyel, a polgárság ugyanis a vármegyei, főként dzsentrik (lecsúszott nemesek) által látogatott kaszinó mellett ki akarta alakítani saját polgári színterét. Így nem is volt kérdés, hogy az akkori megyei kaszinó mellé kell felépíteni a szállót, amelyben aztán életre kelt a polgári kaszinó is.
Ágyak a barátoknak
Az első komolyabb felújításra a nyolcvanas évekig kellett várni, ekkor a szükséges statikai munkák mellett a kor és a korszellem igényei szerint alakították ki a miliőt.
Az épületben 55 darab, fürdővel és illemhellyel ellátott kétágyas szoba van, 28 kétágyas szoba azonban ezek nélkül lett kialakítva, itt a közös használatú vizesblokkokat a folyosó végére helyezték. Van még 6 darab háromágyas, és 2 darab négyágyas összkomfortos apartman is.
A szálló 400 fő befogadására alkalmas télikertje a legutóbbi időszakig adott otthont reprezentatív eseményeknek, báloknak. Négy évvel ezelőtt Medgyessy Péter, akkori miniszterelnök itt jelentette be, Kertész Imre irodalmi Nobel-díjat kapott.
Ilyen szállodára nincs szükség
A Nagyszállót 1998-ban vásárolta meg a Claudius Hotellel együtt a kecskeméti székhelyű IGN Zrt. jogelődje. A cég képviselőjével, Köles Tiborral e-mailen sikerült felvennünk a kapcsolatot, előre feltett kérdéseinkre is elektronikus úton válaszolt.
Megtudtuk, hogy a vállalat véleménye szerint jelenleg az ilyen színvonalú, kétcsillagos szállodákra nincs szükség, a további hasznosítást a funkcionális avulás akadályozza, az épület egyébként statikailag jó állapotban van, felújítása viszont elkerülhetetlen.
Elvitték a Claudisuba
Köles Tibor megerősítette azt az információnkat, hogy néhány berendezési tárgyat, így például a télikert lépcsőfeljárója előtt lévő, nagyméretű tükröt átszállították a Claudiusba.
A cég képviselője hozzátette, az épület műemléki besorolása miatt az esetleges átalakítás során nem változtathatóak meg a szerkezeti elemek, így a homlokzat sem. A belső felújítások előtt pedig alapos kutatómunkát kell végezni, annak ellenére, hogy ott csak télikert, a nyílászárók, néhány lépcsőfeljáró és a faldíszek tartoznak műemléki védettség alá.
Két és fél milliárd forint
Czeglédy Csaba alpolgármester kérdésünkre kijelentette, az önkormányzat ragaszkodik az épület eredeti funkciójának megtartásához, így abból nem lehet például üzletközpontot vagy társasházat kialakítani. Elmondta, hogy az IGN Zrt. egymilliárd feletti összegért eladásra kínálta a városnak a szállodát, a városnak azonban erre nincs pénze.
Az épület felújításához szükséges tőkét Czeglédy Csaba 1,2 és 1,4 milliárd közti összegre becsülte, ennyiből lehetne kialakítani a korszerű szobákat, apartmanokat, valamint a wellness-részleget, báltermet, kávézót, éttermet stb. Így a Savaria Nagyszálló megnyitása közel 2,5 milliárd forintba kerülne.
Gondolkodni kell a megvásárláson
Czeglédy ugyanakkor hozzátette, nem szabad hagyni, hogy hosszú ideig zárva legyen a szálló, ha mindenképpen szükséges, akkor az önkormányzatnak kell elgondolkodnia a megvásárlásán, hiszen ma már sokféle finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre.
Mindkét érintett fél vár tehát a csodára, azaz a tőkeerős szakmai befektető jelentkezésére. Az épület továbbra is üresen áll, pedig nem bánnánk, ha ismét egy magyar Nobel-díjat jelentene be valaki a vendégekkel zsúfolásig telt Savaria Nagyszállóban.