Dorina lába az aprópénzbe nyilall bele

A magyar zenetévé, mint jószerével minden, ami magyar, kissé megkésve kullog példaadó atyja, a Music Television után: ott már négy évvel ezelőtt kamerára vették az Osbourne család vadállatságait, itthon pedig csak tavaly bökték ki a Viva kreatívjai, hogy idő van, hadd kukkoljanak csak bele szegény szerepzavaros tinédzserek a még szerepzavarosabb, mondvacsinált celebrityk privát életébe.

Pityinger László, művésznevén Dopeman – aki két elnyújtott nyögés között előszeretettel reppel nők seggéről fogyasztott kokainról, majd ennek ellenére mégis Stohl Bucival száll magasra – volt az első reality-próbálkozása a csatornának. Hogy nehéz dolga lett volna a stábnak, az még mérsékelt túlzással sem jelenthető ki: a nyóckerbéli role model mindenféle mesterséges finesz nélkül tolta előre a show szekerét, a rendezőnek mindössze annyi dolga lehetett, hogy olykor-olykor kimasszírozza az izomcsomókat operatőrének nyakából.

Erre az önjáró taktikára alapoztak idén is, mikor a tinirokkercsaj-imidzsbe gyömöszkélt megasztárkiesőt tűzték műsorra, „Én, Dorina” címmel. Az eleinte Gwen Stefani klónként bedobozolt, később Paris Hilton személyiségjegyeit magára öltő pacsirta tévékettős blogjában már két éve is meg találta jegyezni, hogy ugyan bizony „egy jó nagy seggberúgás kéne ennek az egész országnak, túl sok itt a korlátolt ember”, majd amikor a kommentelők százszám csapták le magaslabdáit, élből férgezte le őket és helyezett irtási manővert kilátásba.

Az orrcsontvéséssel együttjáró análkényeztetés
De Dorina nem rosszindulatú, Dorina szupervumen. Bevallja ezt tükrének is, ami aztán a néző szeme láttára nem törik darabokra. Később nyomon követhetjük, amint szívszerelmét, Pélyi Barnát rángatná fel az ágyból, segítsen neki kitalálni, mit vegyen fel aznapra – ötletéről csak akkor tesz le vonakodva, amikor a hófehér jaguár sofőrje emlékezteti, hogy gerincsérvvel küszködik. Dorina azért elfoglalja magát: fogyasztógépbe fekszik, konstatálja hogy nőtt a melle, az orrát viszont levésetné egy sebésszel, mert akkor egy magánklinikán valószínűleg kinyalnák a seggét. A következő snittre már egy tetkószalonban kötünk ki: csuklóra kerül a varrat, ami „hihi, olyan mint a tempera.”

Annak felmerülésére, hogy a megszőkült sötétség esetleg nem lehet hosszú távon fénydoboz elé függesztő faktor, a műsorkészítők az első részek után mégiscsak elővesznek ötleteket, sokak további, émelyítően kaján vihogásától kísértetvén: Pélyi traktorral köröz, Dorina tehenet fej; Pélyi quaddal hajt az erdőben, Dorina quaddal hajt az erdőben neki egy fának; Pélyi felül a lóra, Dorina nem ül fel, mert fél, és különben is, „a faszt kell erőltetni.”

„Nálam jobb feleséget biztos nem találnál magadnak”
A legkirívóbb alakítást mégis Velencében kaphatjuk el. A szerelmesek városát az énekesnő büdösnek érzi, a galambokat gusztustalannak, s mire a harmadik ékszerbolt vonzásában Barna fején egyfajta fotyogó-lilás árnyalat jelenik meg sejtetőlegesen, Dorina harmadszor is vernyákolva kérdez rá a jegygyűrű témára. Kétszáz euró a határ – veszi fel mégis a fonalat a néhai zsűritag. „Hát az semmire sem elég, hát még a fájdalom is belenyilallt a lábamba” – veszi mégsem a lapot a kisasszony, kinek neve Galambos. S mi kíváncsian várjuk a Viva következő lépését.