Úgy táncolnék veled… – A bálozók menetrendje

Január 6. (szombat) – Megyebál
(Megyeháza díszterme, Berzsenyi terem)

19: 00 –
Díszvendégek: Hegedűs Csaba, Balázs Fecó, dr. Schmitt Pál

Fellépnek: Heliosz együttes, Trompf együttes, Zsédenyi Adrienn, Jánosházi cigány zenekar, Ómuzsika reneszánsz együttes, Makrai Pál, Szombathelyi alapfokú néptánciskola, Horváth Margó, Kiss László, Néptáncműhely.
Éjfélkor az Év Vasi Embere díjátadó.

Felhozatal: Svédasztal, és Vas megyei borok különlegességnek
Belépőjegy: 12. 000 forint.

Január 20. (szombat) VÁROSI BÁL
(Szombathelyi MSH Rendezvényház KHT)

20. 00: Kapunyitás
20.00 - 21.00: Vendégek érkezése (halk fogadózene)
21.00 - 21.05: A Bál megnyitása- Dr. Ipkovich György, polgármester
21.10 - 21.15: Nyitótánc – Savaria TSE
21.15 - 22.00: Bergendy Tánc és Szalonzenekar
22.00 - 22.15: Four Fathers
22.15 - 23.00 Bergendy Tánc és Szalonzenekar
23.00 - 23.15 Four Fathers
23.15-24.00 Bergendy Tánc és Szalonzenekar
0.00 - 0.15: Juanita Latin Revü
0.15 - 1.00: Bergendy Tánc és Szalonzenekar
1.00 - 1.15: Kán-Kán
1.15-1.30: Tombolahúzás
1.30-3.00: Madarak-nagyterem
1.30-5.00: Pannónia cigányzenekar-presszóban
3.00-3.15: szünet
3.15-5.00: Madarak

Január 27. – Ifjúsági megyebál
(Szombathelyi MSH Rendezvényház KHT)

Február 3. – Nosztalgia bál
(Szombathelyi MSH Rendezvényház KHT)

Február 10 Valentin bál
(Szombathelyi MSH Rendezvényház KHT)

Február 17. Horvát bál
(Szombathelyi MSH Rendezvényház KHT)

A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot hívják farsangnak, amelynek három utolsó napja “a farsang farka” a fékevesztett öröm és mulatozás ideje volt. Ez vidám, tavaszváró ünnepség, ami a nagyböjttel ér véget. A katolikus egyház liturgiájában ez a rövidebb évközi idő, ilyenkor a remény színében, zöldben misézik a pap.
A magyar farsang kifejezés a húshagyókedd, farsang éjszakája jelentésű német Fastnacht szó-ból, pontosabban annak bajor-osztrák változatából, a Faschung vagy Fasching kifejezésből származik. Ezt a szóformát őrzi a Nyitra megyei farsangi köszöntő refrénje, amelyet Kodály Zoltán jegyzet fel 1909-ben: “Agyigó, agyigó, fassang, fassang!”
Ennek az időszaknak másik elnevezése a karnevál. A hús elhagyása jelentésű, középkori latin carnelevare szóból alakult ki, de carrus navalis-nak nevezték azt a kerekeken guruló, hajó formájú szekeret, amelyet minden évben, tél végén vidám, álarcos tömeg húzott végig az ókori Róma utcáin. A természet újjászületését köszöntő tavaszünnepségeket tartották ilyenkor. A régi görögök Dionüszosznak áldoztak, míg az ókori Rómában a február 15-én rendezett Lupercalia-ünnepeken kecskét szenteltek az isteneknek. A középkorban is tovább éltek ezek az álarcos, állatjelmezes felvonulások. A reneszánsz Firenzében az álarcosbálok védnöke maga a városállam Medici-uralkodója, Lorenzo il Magnifico volt.
A mai napig őrzi ezt a hagyományt a Velencei karnevál, amely külföldről is nagyon sok látogatót vonz, ez talán Európa leghíresebb karneválja. Ahogy a maszk viseletből megszületett a színház, a velencei karnevál is azt sugallja, hogy az egész világ nem más, mint hatalmas színjáték. Farsang idején Velence a színpad, álarcosai pedig a szereplők. Az ókori görög komédia maszkjai és a híres velencei porcelánarcok vegyülnek a jelenkori őrületekkel, pl.: a Csillagok háborúja űrlényeivel.