Szombathely városfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága kedd kora délután rendkívüli ülésen ült össze, amelynek első napirendi pontja a Szombathely belvárosában létesítendő bevásárló és szórakoztató komplexum, a Magellán Center volt. A megbeszélésre a városháza kisterme színültig megtelt. A parázs vita azonban elmaradt, kisebb indulatokkal tarkítva lassan folydogált a diskurzus. Honatyáink véleményeztek, a hatástanulmányok firtatva próbálták megfejteni, mekkora zaj- és légszennyezéssel, többletforgalommal járna a monstre beruházás. A több mint két óra hivatalos ténymegállapítása ennyi lett: a bizottság a beruházás környezetvédelmi hatásait aggályosnak tartja.
Egyéb tanulságokkal mi sem szolgálhatunk, csupán jegyzőkönyvezhetjük, ki miként szólt hozzá a zajos témához.
A Magellán-szorosról és az előzményekről
A Magellán Center felbukkanásáról és a hozzá fűződő politikai érdekeltségekről öt fideszes városi képviselő kapcsolható az építtető-tulajdonos Vigh Gábor cégcsoportjához a Nyugat már korábbi írásaiban részeletesen beszámolt. Így csupán a legfrissebb érveket vesszük most számba.
A tervek szerint a Magellán háromárbocos üveg- és kőpalotája a Kiskar, a Kossuth Lajos és a Thököly Imre utca által határolt szigeten épülne fel. Zömében a volt Édász Kossuth utca 33-37. szám alatti telkén.
A téma a legutóbbi közgyűlésen került terítékre, amikor is Szabó Gábor alpolgármester úgy vélte, a Thököly utca környéke, ha megépülhetne a bevásárlóközpont, maga lenne a Magellán-szoros. Kijelentette, részletes közlekedési, környezeti hatástanulmányokat kellene készíteni, és azt is meg kell vizsgálni, milyen hatással lenne a belváros kiskereskedőire. A döntést a közgyűlés végül a városfejlesztési bizottság hatáskörébe utalta.
Az ügyhöz még hozzátartozik, hogy Szombathely jegyzője egy március 21-én kelt szakhatósági állásfoglalásban úgy döntött: az előzetes hatásvizsgálati dokumentációhoz nem járul hozzá, mivel az építési telek kialakítása és az egyes épületek elhelyezése nem felel meg a város szabályozási tervének.
Ez egy sima építéshatósági ügy?
A téma ismertetését a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, Soós József kezdte. Elmondta, hogy a Magellán Centerrel kapcsolatban az előzetes egyeztetésen két alapvető probléma körvonalazódott. Az egyik, hogy a komplexumot a város szabályozási tervével ellentétesen túlontúl nagyra méretezték. A másik pedig, hogy a parkolási igényüket nem tudták saját területükön kielégíteni.
Azonban telt múlt az idő, és mindkét probléma orvoslásra került. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság eztán még a közlekedési hatástanulmányról is meghallgatott egy külön ismertetést. Mint Soós József fogalmazott, ekkor már úgy vélték, hogy ez egy sima építéshatósági ügy lesz. Attól kezdve, hogy a beruházás a szabályozási tervnek megfelel, és a parkolási gondokat is meg tudják oldani, nincs miről tárgyalni. Ennek ellenére fogalmazott az elnök, az ügy a közgyűlés révén a bizottság elé került: Így valami véleményt kell formálnunk.
A Magellán Center funkciójában elhelyezhető
A város főépítésze, Kutnyánszky László közölte: igaz, a végleges terveket még ő sem ismeri, de így, a módosítások után már kimondható: a Magellán Center funkciójában elhelyezhető. Kizáró ok nincs.
Tóth Gábor, a létesítendő bevásárlóközpont közlekedési hatástanulmányának egyik készítője az anyag végkövetkeztetéseit ismertette.
A vizsgálatban a többletforgalom kiszámításához saját mérések mellett korábbi hatásvizsgálatokat, és másutt létesített bevásárlóközpontok adatait is összevetették. Így kiszámítható, hogy a környék terhelése körülbelül 100 gépkocsi/órával emelkedik.
Ez viszont a környező utcákban különböző mértékben oszlik majd szét. A változás legerősebben a Thököly utca forgalmát érintené, 40%-kal emelné. Az utak mostani forgalma 1300-1400 gépkocsi/óra. Ha osztunk-szorzunk, és ha a forgalom 100 autóval meg is növekszik, ez nagyságrendekben is csak néhány százalék többletterhet jelentene. Az utaknak viszont a felmérések szerint 20-30%-os többletkapacitást is elbírnának. Tehát a Magellán Center felépülésének közlekedési akadálya nincs.
A szakember hivatkozott még egy bevásárlóközpontokat vizsgáló másik tanulmányra is, amelyből kiviláglik: egy áruház megnyitása után nem kell forgalmának folyamatos növekedésére számítani.
|
|
Hogy lesz a 265 darab parkolóból 385?
Soós József viszont továbbra is azt firtatta: ha az épületnek 385 előirányzott parkolóra lenne szüksége, ám az épület alatt csak 265 darab kerül kialakításra, miként kívánják a hiányzó helyeket megoldani? (A hatástanulmányban még az olvasható, hogy a Bürü utca- Perint patak melletti parkolóban, illetve a rendezési tervben előirányzott parkolóházban, kvázi a város terhére kívánják megoldani.)
Vígh Gábor fideszes politikus a beruházók nevében így válaszolt: az épület az OTÉK jogszabályainak megfelelő parkolószámmal fog megépülni. Annyival módosítja a tervező, amennyivel kell.
Kérdőjelek
Magyar József a hatástanulmánnyal kapcsolatban erősen kifogásolta: hogy ugyan három időpontban is végeztek forgalomszámlálást, ám ebből csupán egy vizsgálati nap hozott reális eredményt. A másik két esetben a kérdéses útszakaszon a számlálók a Körmendi úti felújítások miatt jóval nagyobb forgalmat regisztráltak. Ez alapján megalapozottnak tartja-e a tanulmányt? kérdezte.
Tóth Gábor válaszában elmondta, korábban a közeli volt MARC-cipőgyár épületegyüttesének vizsgálata kapcsán is készítettek már vizsgálatokat. Emellett az adatokat korábbi, a belváros egészére kiterjedő adatokkal is összehasonlították. Számításaik tehát hitelesek és megalapozottak.
Magyar József ennek ellenére felhívta a szakember figyelmét arra, a kapacitás hiányát nap mint nap érzékelhetjük, amikor naponta háromszor bedugul a körforgalom.
Tóth Gábor erre hangsúlyozta: ők az objektív, számított adatokkal dolgoznak. Eszerint irányonként 100 gépkocsi/ óra nyugodtan ráterhelhető a mostani forgalomra.
Ez politikai ügy
Ezen a ponton Böröcz Miklós megelégelte a huzavonát, és feltette a kérdést: Miért tárgyaljuk mi ezt? Mondvacsinált ürügy, tologatják a felelőséget. Az ügyet olyan egyedi hatáskörűnek minősítette, amit majd a hatóságok elbírálnak, nem kéne a bizottságnak foglakozni vele. Az elnök erre magyarázatként újra elismételte: a közgyűlés testálta ezt a feladatot a bizottságra. A hatásvizsgálathoz különben is kell a hivatalos önkormányzati vélemény. Böröcz Miklós azonban továbbra is azt hangoztatta: ez politikai ügy.
És mi lesz a zajszinttel?
A közgyűlés álláspontja szerint megfontolandó a jelenlegi zajszint és levegőtisztasági értékek 10-14 napos vizsgálata, és egy erre alkalmas akkreditált laboratórium megbízása. A környezeti hatásokat firtatva a bizottsági meghallgatáson kiderült: a közlekedési mellett készült környezeti hatástanulmány is, ám erről a bizottsági tagok nem igazán tudtak.
Az előzetes vizsgálatokról a környezetvédelmi felügyelőség egy illetékese számolt be. Véleménye szerint a kérdéses esetben: száz személyautóval és ötven teherautóval számolva, az emelkedő forgalom mellett a zajnövekedés nem haladja meg az egydecibeles emelkedést. A mostani zajszint is már körülbelül két decibellel haladja meg a kívánt mértéket, amihez képest ez az egy decibel nem számottevő érték, ezért a szakember szerint a felügyelőség hozzájárul majd a beruházáshoz. Ez szerinte még kezelhető helyzetet jelent.
Kinek áll mindez érdekében?
Szabó Gábor MDF-es alpolgármester megjegyezte: Ha az a kérdés, hogy szeretnénk-e egy élhetőbb belvárost, akkor miért engedjük terhelni tovább? Magyar József véleményében osztozva egyébként ő sem nem tartotta reprezentatívnak a vizsgálatot. Az adatokat hipotéziseknek nyilvánította.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy a közlekedési hatástanulmány A és B útvonalat említ, és szerinte a B (három körforgalmas verzió) megvalósulásához bizony rendezési tervet kéne módosítani. Ráadásul a város rendezési tervében a Bürü utca - Perint-patak térségében egy parkolóház szerepel, ami valós és sürgető parkolási igényeket elégítene ki a belvárosban.
Soós József erre reagálva felvetette: vajon, kiindulva ebből az esetből, a parkolóház, ha megépülne a Magellánnal szemben, miként fogja a környezetet terhelni? És ha a kettőt összefésülik: lehet, hogy a rendszer összeomlana?
Minek parkolóház?!
Tóth Gábor erre is megadta a választ: a forgalmi vizsgálatuk szerint óránként a kérdéses térségben 70 gépkocsi áll meg. A legutolsó szabályozási tervben 260 körüli parkolóhelyet terveztek ide. Számszerű statisztikai adatok szerint egy hasonló kaliberű parkolóház kihasználtsága 30-40 százalék. A forgalma tehát marad annyi amennyi most is, a forgalom itt nem fog növekedni.
Prugberger Emil, a térség képviselője a zajszint emelkedésével kapcsolatban viszont arra lett volna kíváncsi, hogy hány decibel az a mennyiség, amely már a hatóság számára sem megengedhető. A szakemberek nem válaszoltak, viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a számadat a belvárosban mindenütt magas, amíg nincsenek kerékpárutak és elkerülő utak, addig nehéz is lenne ezen változtatni. 60 decibel Szombathely város előírása. A 3 decibel túlterhelést a normál emberi fül meg sem hallja.
Prugberger Emil viszont az akkreditációs mérést hiányolta, amiről kiderült, nem is kötelező, a környezeti méréseknél nem kell ilyet elvégezni.
Kinek milyen tanulmánya van?
Lakézi Gábor közben arra is felhívta a képviselők figyelmét, hogy az ÉDÁSZ területe és épülete most parlagon hever, üresen áll: valaminek épülni kell ide.
Benczik Zoltán kettős minőségben szólat fel, mint tervező, és mint bizottsági tag, aki egy olyan előzetes vizsgálati anyagról számolt be, amiről a többiek eddig nem is tudtak. És amiből már az is kiderült, hogy a beruházók a hatósági engedélyeztetés útvesztőjébe már az első közlekedési módosítási tervezetet nyújtották be, tehát elvetették a három körforgalmas verziót. Kijelentette továbbá: a közlekedési hatóság is engedélyezi ezt a módosítást.
Egy decibel másfél százalék?
Szabó Gábor viszont továbbra sem tartotta elfogadhatónak az olyan beruházásokat, amely a zajt tovább növelik. Közben többen is megvitatták, hogy egy decibel jóval többet jelent, mint egy százalék.
Litkei Tamás építész viszont egy konstruktív ötlettel állt elő: állítása szerint, ha a város jól és okosan irányítaná a beruházást, akkor városi léptékű változásokat is lehetne itt generálni. Ugyanis mi a helyzet? Van egy kialakult körforgalmi rend, ami nem működik. Van egy ÉDÁSZ-épület három telek összevonásából, ami kihasználatlan. Ott szemben az elhanyagolt MARC-telep, a SMATCH és a tízéves foghíj.
Ebben a helyzetben úgy kellene terelni a beruházást, hogy ezeket a problémákat is orvosolni lehetne. Inkább a belvárost kéne kiterjeszteni odáig, mint a meglévő rossz állapotokat fixálni.
Vígh Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kérdéses terület már eddig is környezetileg terhelt volt. A beruházás nevében pedig arra kérte a bizottságot, hogy konkrétan fogalmazza meg, milyen aggályaik vannak, hogy változtatni tudjanak.
Soós József erre így válaszolt: bizonyára ez neked fontos lenne. De a bizottságnak ahhoz, hogy javaslatokat adjon, jobban át kéne gondolnia az ügyet. Majd a hatóságok leírják, milyen kifogásokat találnak. Véleményükből azonban érzékelhetik, a beruházással kapcsolatban vannak nem részletezett problémáik.
Soós József szerinte érdekes lenne persze azt is megvizsgálniuk, hogy az építkezést Szombathely városképileg is fel tudná-e vállalni. De ezt utalt rá az elnök nincs kompetenciájuk kimondani.
Végszó
Végezetül a bizottság által megfogalmazott és elfogadott vélemény körülbelül így hangzott, legalábbis amit Soós József távozásunk előtt a gépírónak diktált: A Magellán Center nem ellentétes a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat előírásaival. Az elkészült közlekedési hatástanulmány és az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat megállapításai ellenére a bizottság a beruházás környezetvédelmi hatásait aggályosnak tartja.
