Engedéllyel barangoltunk
Olvasóink gyakran követhetik nyomon képeken és cikkeken keresztül ismert
szombathelyi és megyei épületek átalakulását, lebontását. Így próbálunk
megőrizni ezekből valamennyit az utókornak.
Nem volt ez másképp a kőszegi posztógyár esetében sem, ahol engedéllyel jártuk körbe a bontásra ítélt és már lebontott épületeket. Célunk az volt, hogy fotóinkon keresztül a Posztógyár korábbi munkásai is láthassák, mennyi maradt régi munkahelyükből, mielőtt az az enyészeté lett. Akkor még nem sejtettük, olyasmit is megörökítetünk, aminek még sokáig kellett volna állnia.
Az index-szel kezdődött
Az országos lapok közül elsőként az index.hu számolt be a műemlék
lebontásáról, igaz, a címben még házról beszéltek:
"Az 1901-ben épült posztógyár hatezer négyzetméteres csarnokát bontották le, valószínűleg egyetlen éjszaka leforgása alatt, már csak a törmelékeket látni a területen. Ez az épület volt Kőszeg egyetlen ipari műemléke, amely ideiglenes műemléki védelem alatt állt, műemlékké nyilvánítása folyamatban volt. A posztógyár területe a földhivatali nyilvántartás szerint jelenleg egy Vas megyei cég tulajdonában van, azt azonban csak a vizsgálat tudja majd megmondani, hogy az illető cégnek van-e köze az épület elbontásához." (Forrás)
A történet egyes elemeit például hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt bontottak számos más újság átvette. Ez azonban információink szerint nem igaz. A tornyot fényes nappal bontották le osztrák (német?) munkagép segítségével. A rendőrségre másnap délelőtt érkezett a bejelentés valakitől, aki tisztában volt azzal, hogy a toronynak állnia kellene. A szomszédos áruházba érkezők pedig csak annyit láthattak, hogy bontanak egy régi gyárat.
Bár a torony vitathatatlanul kirítt a csarnokok közül, de nem az út szélén állt és nem is magasodott látványosan a terület fölé. Az egyik kereskedelmi televízióban megszólaló felháborodott ember kifakadása miért nem állították le a bontást a kőszegiek? így nehezen érthető. A nappali bontás tényét egyébként Kőszeg rendőrkapitánya is megerősítette lapunknak. Így a történet már kevésbé misztikus, de így is eléggé el nem ítélhető maradt.
Nem véletlenül ment neki a dózer
A bontást elrendelő személy tisztában volt azzal, hogy tilosban járnak, de
feltehetőleg bízott abban, hogy utólag megússza egy ejnye-bejnyével. A Kulturális-
és Örökségvédelmi Hivatal azonban bekeményített. (Szombathelyen évekkel korábban
római emlékeket dózeroltak el "véletlenül". A "tévedésnek"
köszönhetően hónapokkal korábban befejeződhetett egy építkezés.) A Nyugatot
megkereste egy férfi, aki pontos információkat akart minderről. A találkozó viszont
már nem jött létre, az dokumentumokat is ígérő informátor jelenleg elérhetetlen.
Ettől függetlenül úgy tudjuk, a torony lebontását alaposan előkészítették. Egy kft. is alakult, erre a célra. A cégvezetést némi juttatás fejében vállalta egy férfi, aki nem biztos, hogy tudta: a balhét is el kell vinnie.
Ipari parkot akartak létrehozni a felszámolt Posztógyár helyén. Egyetlen objektum volt a területen, amit nem lehetet lebontani. A torony, amit korában ipari műemlékké nyilvánítottak. A nyomozás rongálás miatt indult. Jelenleg a felelősöket keressük. Egy szombathelyi fiatalember már őrizetben van, ő a bontás megszervezéséért felelős, de további tetteseket is keresünk. Két ember ellen elfogatóparancs van érvényben, egyikőjük szombathelyi, a másik pedig egy Kőszeg környéki település lakója tudtuk meg Stubán Tamás alezredestől, a Kőszegi Rendőrkapitányság vezetőjétől.
A kár értékének megállapítása még folyamatban van, de akár öt éves büntetéssel is számolhatnak az elkövetők mondja. Egyébként a Kulturális- és Örökségvédelmi Hivatal is eljárást indított. Úgy tudjuk, akár 25 millió forintos bírságot is kiszabhatnak.
Amikor megvették, nem tudták
Szerettünk volna a terület tulajdonosával is beszélni, de ez egyelőre ez nem
sikerült. Úgy tudjuk, a nevezett torony még nem áll műemléki védelem alatt, amikor
egy kőszegi kft. pályázat útján megszerezte a területet. Az ideiglenes műemlékké
nyilvánításról tavaly júniusban értesült a kőszegi önkormányzat is.
Az azonban biztos: egy lepusztult állapotban lévő műemlék jelenléte komoly mértékben befolyásolta a munkálatok iramát, illetve a későbbi vevők kezét is megkötötte volna. Talán ezért döntött valaki a bontás mellett.
Romnézőben
A lebontás híre futótűzként terjedt a városban. Sokan érkeztek, hogy
saját szemükkel is meggyőződjenek a dózerolásról. Egyikük, Sárközy Kálmán
1960-1994 között dolgozott a Posztógyárban, felesége is 35 évet húzott le ott. A
férfi esztergályos tanulóként kezdett, majd TMK-s lett, végül biztonsági
vezetőként fejezte be a munkát a gyárban.
Szomorúan szemlélte a romokat, mint mondta a kőszegieknek sokat jelentett a gyár és lett volna egy két épület, amit lehetett volna hasznosítani. Sárközy úr emlékei szerint a 80-as évek végén még közös posztó- és nemezgyárban 1238 ember dolgozott.
Visszatekintés
"Az egykor jobb napokat látott posztógyárban 2000. május 10. volt az
utolsó munkanap...2005. március 29-én döntött a képviselő-testület a Rákóczi út
felöli kéthektáros területet egyben történő értékesítéséről. Információink
szerint a terület iránt több nagyobb kereskedelmi vállalkozás is érdeklődik. Egyik
cégről azt is tudjuk, hogy más ipari, és nem ipari területek vásárlása
miatt is keresi az önkormányzatot. A posztógyár többi területére öt és fél
hektár egy ipari parkok, és övezetek fejlesztésében jártas projekt céggel
készíttet az önkormányzat hasznosítási tervet. Ezzel a céggel közösen ajánlják
a területet ipar létesítésére, netán logisztikai központ kialakítására."
írta a koszeg.hu három évvel ezelőtt.
Az utolsó képek
Most három galériát mutatunk be az olvasóinak. A bontás közbeni és dózerolás utáni állapotokon kívül a föld alá is
lemegyünk, hogy betekinthessenek a gyár alatt húzódó légópince jelenébe.
Szétszórt gázálarcok, radiológiai és vegyvédelmi csomagok, szétvert telefonközpont, valamint beszakadt vészkijáratok között fényképeztünk. Valószínűsíthető, hogy képeink a legutolsó fotók, amelyek a műemlékké nyilvánított toronyról készültek. A még álló csarnokokban a beszakadt tetők alatt lyukkártyák, teljesített százalékok táblácskái emlékeztettek a múltra.
