1964. március 5-én nem mindennapi ajándékot kapott Szombathely lakossága egy Liszunov Li-2 repülőgép formájában. Stílszerűen a gép elrepült a városba, a repülőtéren szétszerelték, majd megkezdte a városjáró túráját.
A Liszunov Li-2 a szovjet repülőgépgyártás egyik csúcsterméke lett, miután 1936. július 15-én megkapták az Amerikai Egyesült Államoktól a Douglas DC-3 repülőgép gyártási jogát. A licenc-gyártást Borisz Liszunov szervezte meg, az összeszerelés tanulmányozásával két évet el is töltött az USA-ban. Az első, módosított változatok 1939-ben gurultak ki a Moszkva melletti 34. számú Állami Repülőgépgyárból (GAZ-34), akkor még PSZ-84 (passzazsirszkij szamoljot, azaz utasszállító repülőgép) típusjelzéssel. A Himkiben található üzem egészen 1941-ig gyártotta ezeket a gépeket, majd a Taskentben található 84. számú Cskalov Repülőgépgyárban (GAZ-84) folytatódhatott a munka.
1942-ben a világháborús helyzet változásával a PSZ-84-eseket katonai célokra alakították át. Az új katonai szállítógépek szárny alatti bombazárakat és a törzs tetején elhelyezett, forgatható géppuska-tornyot kaptak. Ekkor váltott a típus a Li-2 jelzésre.
A Szombathelyre érkező példány 1950-ben került a Magyar Néphadsereg kötelékébe, ahol a 901-es oldalszámot kapta. 1957-ben a gépet átadták a Malévnak polgári használatra. Ekkor az oldalszámot a HA-LIT lajstromjel váltotta fel és az egész gépet átfestették. Az utolsó repülőútját Szombathelyre tette meg 1964-ben. A szombathelyi repülőtéren pedig a Malév hat kiszistája: Dorn József, Gimesi János, Harangozó József, Hoffman Ottó, Ivánszky Hubert és Szedlák Mihály társadalmi munka keretein belül szétszerelték.
A HA-LIT lajstromjelű gép először a mai Szent István Parkba, méghozzá az akkori Turistaszálló elé került. Innen a Gayer-parkba vontatták át, ahol presszót nyitottak benne, de a vandálok elég jól leamortizálták, így született meg a döntés, hogy egy zárt helyen kellene kiállítani. A választás pedig a Tófürdőre esett 
Boldogult úrfikorunkban (3.) - A régi Tófürdő 2020. February 15. 19:41 . A strandolóknak egyes források szerint 1972-ig, más források szerint viszont 1980-ig adott árnyékot, illetve menekülési lehetőséget a nagyobb esőzések alkalmával. Ami viszont biztos, hogy a Tófürdő volt az utolsó állomás a repülőgép számára, mert végül teljesen szétszerelték, az alkatrészeit valószínűleg már újra is hasznosították azóta.
Források: Nemzeti Archívum, retronom.hu, avia-info.hu, li-2.hu, a Vas Népe 1964. március 5-i lapszáma, li-2.hu, a HA-LIT a Gayer-parkban és Wikipedia.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
