D-Fress nem a rádióbarát magyar rapperek sorát gyarapítja, de talán pont ezért engedhet meg magának keményebb kritikákat is. Legutóbbi videójában például egyenesen babakék sírásnak nevezi Suhantz, azaz Novák Katalin fiának első rappróbálkozását – és hát van benne igazság.
A kis Suhantz – aki nem mellesleg annak a volt köztársasági elnöknek a fia, aki a pedofil kegyelmi botrányba bukott bele – most épp szabadlelkű művészként próbálja újrapozicionálni magát, lehetőleg minél messzebb a politika árnyékától. Csakhogy a „szabadságvágyról” szóló dalát olyan luxushotelekből és méregdrága környezetből posztolja, ahol a minibár ára is többet ér, mint egy tanár havi bére.
D-Fress nem is finomkodik:
Ez nem zene, hanem egy autotunolt babakék sírás.
És tényleg: miközben Suhantz arról rappel, milyen nehéz neki, meg hogy mennyire szabad akar lenni, valahogy mindig ott lebeg a háttérben, hogy az egész produkciót az anyatejjel szívott kiváltság öleli körbe. A brüsszelezés, a „szembemenés” és az „én más vagyok” attitűd annyira sablonos, mintha csak a kormányzati plakátokról ollózták volna össze – csak közben Louis Vuitton-táskával a háton.
A valódi kérdés nem az, hogy mekkora tehetség Suhantz (spoiler: nem túl nagy), hanem az, hogy a NER most már a gyerekszobából is influenszert faragna magának? Tényleg el kellene hinnünk, hogy ezek a fiatalok „ugyanolyanok”, mint bármelyikünk – csak közben valahogy mindig babakék lesz az a Ferrari?
