Kelemen Zoltán, szombathelyi Weöres Sándor Színház színművész ezúttal egy kevéssé ismert, mégis világszinten jelentős alkotó életét idézi fel: a Debrecenben született, de Szombathelyen nevelkedett Paul (Lamberger) Lászlóét, aki a huszadik század közepének egyik legnagyobb hatású építésze és formatervezője lett az Egyesült Államokban. Története egyszerre szól tehetségről, kitartásról és a történelem sötét árnyairól.
AMERIKAI ÁLOM AZ EURÓPAI VALÓSÁG ÁRNYÉKÁBAN
Helyi és országos szinten sem igazán tudják, és a nagyvilágban is csak kevesen hallottak arról, hogy Szombathelyhez köthető – hiszen itt töltötte gyermekkorának néhány fontos évét – egy igazi világsztár, aki személyes ismerősének tudhatta többek között Winston Churchillt, Henry Dreyfusst, Teller Edét, és olyan hírességek, potentátok megbízásából alkothatott, mint Ronald Reagan, Fritz Lang, Billy Wilder, Cary Grant, Howard Hughes, Joan Harrison, a Vanderbilt-család vagy éppen J. C. Hall, a Hallmark Cards alapítója.
Az Erzsébet királyné utca 21–23. számú épületegyüttesben – ami ma a Fő tér 23–23/b-nek felel meg – töltötte gyermekévei egy részét Paul László, azaz László (születése szerint Lamberger) Pál, a legendás építész, belsőépítész és formatervező. Paul László kesztyűktől és textilkiegészítőktől kezdve bútorokon, enteriőrökön és épületeken át földalatti bunkerek tervezéséig minden olyan felkérést elvállalt, amelyben kihívást látott. Voltak évtizedek, amikor az Egyesült Államokban minden nagynevű amerikai üzletember vele akart dolgozni a nyugati parton. Zsidó származása ellenére Hitler berchtesgadeni nyaralójába, a „Sasfészekbe” (Kehlsteinhaus) az általa tervezett bútorok kerültek.
Paul László alkotói korszakában a modern mozgalomhoz tartozott, de nem a Bauhaus irányzatát követte – egy lágyabb, elegánsabb vonalú modernizmust képviselt, ami a bécsi századfordulós szecesszióból, az európai gyökerekből és Kalifornia napsugarasan laza hangulatából táplálkozott. Leginkább az ún. „mid-century” stílusban alkotott.
Lamberger Ignác és Lamberger (Schwarz) Regina gyermekeként látta meg a napvilágot 1900. február 6-án Debrecenben, egy bútorgyáros és kereskedő nagycsaládban. Három lány- és két fiútestvére volt. Nem sokkal később a família Lászlóra magyarosította vezetéknevét, és Szombathelyre költözött, ahol a belvárosban László Ignác megnyitotta új kárpitozott bútor-, vas- és rézbútor-üzletét. A ház, ahová költöztek (jelenleg Fő tér 23.), 1894-ben épült, és Rauscher Miksa tervezte Mennyei László királyi törvényszéki bíró megbízásából. A téglabetétes homlokzatú, puttókkal és kovácsoltvas épületelemekkel díszített ház átmenet az eklektika és a szecesszió között. A főépülethez az udvar felől toldalékok készültek.
Paul László feltehetően örökölte édesapja kifinomult ízlését, vonzódását a bútorokhoz és a modern társművészetekhez. Ignác üzletének kirakatában többször rendezett bemutatót (aztán a boltban vásárt) kortárs képzőművészek alkotásaiból, maga is gyűjtötte azokat. A kis Pali többször járt a családdal Bécsben (többek között apja üzleti útjain), később ott végezte tanulmányait is. 1918-ban „közbeszólt” az első világháború, ugyanis bevonultatták katonának, ahol az olasz fronton harcolt a magyar tüzérség kötelékében. Majd Stuttgartba költözött, és elvégezte a Staatliche Akademie der Bildenden Künste bútortervezési szakát. Ezután Bécsben kezdte meg formatervezői és építészi karrierjét, mellyel alig néhány év alatt olyan nagyságok elismerését is elnyerte, mint Salvador Dalí.
A nácik 1933-as hatalomra jutását követően zsidó származása miatt a levegő kezdett elfogyni körülötte. Úgy érezte, hogy a növekvő európai antiszemitizmus végzetes lehet fényesen induló karrierjére nézve. Pályázott, és elnyerte a chilei Universidad Técnica Federico Santa María építészettanári professzori állását. Azonban egészen 1936-ig nem indult útnak, barátainál húzta meg magát. Végül mégsem Chilébe ment: támogatói egy New Yorkba tartó óceánjáró hajóra juttatták fel. Már később, az Egyesült Államokban értesült arról, hogy a náci párt találkozóinak és Hitler nyaralóházának, az 1939-től kizárólagosan Hitler által birtokolt Sasfészeknek a bútorai is az ő tervei alapján készültek. Feltehetően Albert Speer, aki a ház átalakítását koordinálta, nem volt tisztában a pontos helyzettel.
A tengerentúlra érkezve alig 200 dollárral a birtokában, tulajdonképpen rendes angol nyelvtudás nélkül Dél-Kaliforniába ment, és a sztárok „törzshelyén”, Beverly Hillsben nyitott irodát 1941-ben, melyet több mint 25 éven keresztül fenntartott. László az egész épületet bérelte, amikor az még befejezetlen volt, és azonnal vállalta a belső terek, a külső részletek és az összes bútor, szövet megtervezését. A stúdiónak volt egy kis területe is, ahol bemutatták munkáit, ami segítette ismertségének növekedését. Nemsokára politikusok, színészek, rendezők, írók, tudósok adták egymásnak a kilincset, hogy elkészíttessék vele otthonuk belsőépítészeti terveit. Sokszor az épületek enteriőrjén kívül még a drapériákat, világítótesteket, hamutartókat – sőt, olykor a fogkeféket is – ő álmodta meg kurrens megrendelőinek. Legendássá vált tervezői filozófiája: „Házat építeni olyan, mint életet adni a gyermeknek. A megrendelő az anya, én vagyok az apa.”
És ha apáról és anyáról beszélünk: miközben Paul éppen Kaliforniában építette karrierjét, idehaza, Szombathelyen 1944 májusában szüleit, Ignácot és Reginát az Erzsébet királyné (ma Fő tér) utcai otthonukból gettóba cipelték, majd Auschwitzba deportálták őket. Üzletüket elkobozták. Sem ők, sem két lánytestvére nem élte túl a holokausztot. A második világháború végén Paul László bevonult az Egyesült Államok hadseregébe, ahol belföldi szolgálatra vezényelték.
1948-ban az amerikai modernizmus legendáival, Charles és Ray Eames-szel, valamint Isamu Noguchival együtt csatlakozott a Herman Miller bútorgyár tervezőcsapatához, ahol George Nelson vezetése alatt a modern formatervezés legikonikusabb bútorai készültek el. László azonban nem volt elégedett a megállapodással, és a kapcsolat 1952-ben véget ért. Ezt követően áruházakat, kaszinókat és bemutatótermeket tervezett a Howard Hughes tulajdonában lévő Las Vegas-i szállodákban, majd bunkert a hadsereg számára a San Fernando-völgybe, végül részletekbe menően megálmodott egy futurisztikus földalatti várost, Atomville-t.
Atomville fiktív utcái a középpontból a szélrózsa minden irányában kifelé tartó autópályákkal összekötött koncentrikus körökből álltak volna, 170 négyzetméteres házai pedig semmiben sem különböztek volna egymástól. A központi repülőtérre érkezők a családi, autóvá is alakítható helikopterrel vagy repülő taxival juthattak volna házaik felszínén lévő leszállópályáira, az életterek pedig a felszín alá csúsztak volna. A hűtést, fűtést és elektromos rendszereket atomenergiával táplálták volna, a 3D-tévén megrendelt dolgokat pedig egy csőrendszer szállította volna házhoz. Hihetetlen, de ezt 1954-ben vetette papírra.
Paul László hosszú, megbecsülés övezte karrierjét már az 1920-as évektől rendszeresen publikálták a világ számos pontján. 1952-ben a Time magazin a róla szóló hosszú írásában „a milliomosok építészeként” hivatkozott rá. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen külön kiadvány őrzi emlékét. Eredeti munkáinak és terveinek nagy részét a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem őrzi. Alkotásai időszaki kiállításokon láthatók a New York-i Modern Művészetek Múzeumában is.
Kétszer nősült, második feleségétől, Maxine Fife színésznőtől született egyetlen fia. 1993. március 27-én, 93 éves korában hunyt el. A részint szombathelyi zsidó fiú sírja a Los Angeles-i Westwood Village Memorial Park Cemetery-ben található, ott, ahol többek között Peter Falk, Truman Capote, Marilyn Monroe és Ray Bradbury nyughelye is van.
A Fő tér 23–23/b. alatt ma az Ügyvédi Kamara székhelye, valamint lakások, üzletek és irodák találhatók.
Paul László sorsa bizonyítja, hogy bizonyos esetekben valóra válhat az „amerikai álom” – de mögötte árnyékként általában ott húzódik az európai valóság.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
