217 éve, 1809. január 4-én született Louis Braille, az a francia pedagógus és feltaláló, akinek hatpontos rendszere alapjaiban változtatta meg a vak és gyengénlátó emberek tanulási és információhoz jutási lehetőségeit. A róla elnevezett Braille-írás ma is világszerte használt, szinte minden nyelvre adaptált rendszer.
Egy balesettől a világtalálmányig
Braille hároméves korában vakult meg egy szerencsétlen baleset következtében: apja műhelyében egy varrótűvel szúrta meg magát, a seb elfertőződött, és rövid időn belül teljes látásvesztéshez vezetett. Tízévesen került a párizsi Vak Gyermekek Intézetébe, ahol kivételes tehetsége hamar megmutatkozott. Kiváló hallásának köszönhetően csellózott, orgonált, később egyházi orgonistaként is dolgozott.
Az intézetben ugyan létezett dombornyomásos olvasási módszer, de írni nem tanították a vak diákokat, a könyvek pedig ritkák, drágák és nehezen használhatók voltak. Ez a hiány indította el Braille-t azon az úton, amely végül egy új írásrendszerhez vezetett.
Hat pont, ami mindent megváltoztatott
Az inspirációt Charles Barbier francia katonatiszt „éjszakai írása” adta, amelyet eredetileg titkos katonai kommunikációra fejlesztettek ki. A rendszer azonban túl bonyolult volt. Braille felismerte, hogy hat pont elegendő ahhoz, hogy egyetlen ujjbeggyel gyorsan és biztosan felismerhetők legyenek a jelek.
Mindössze 12 éves volt, amikor kidolgozta saját rendszerének alapjait. A Braille-írás jelei egy 2×3-as pontmátrixból állnak, a különböző kombinációk betűket, számokat, hangjegyeket és egyéb jeleket jelölnek. Az első Braille-írásos könyv 1829-ben jelent meg, majd 1839-ben a rendszer továbbfejlesztett változata is napvilágot látott.
A módszer nemcsak az olvasást, hanem az önálló írást és tanulást is lehetővé tette a vak emberek számára.
Csak a halála után ismerték el
Bár Braille tanárként dolgozott a Vakok Intézetében, életében saját találmányát nem tanították hivatalosan az iskolában. 1852-ben, mindössze 43 évesen, tuberkulózisban hunyt el. Két évvel később Franciaország hivatalosan is elismerte a Braille-írást, amely a 19. század végére világszerte elterjedt. Magyarországon 1893-ban vezették be.
1952-ben, halálának 100. évfordulóján a párizsi Panthéonban helyezték örök nyugalomra, a francia nemzet nagyjai között.
Több mint írásrendszer
A Braille-írás nem technikai érdekesség, hanem kulcs az önállósághoz, oktatáshoz és kultúrához. Egy rendszer, amely nem látványra, hanem tapintásra épít – és amelynek hatása több mint két évszázada tart.
Ünnepeljünk mémmel
A nagy nap alkalmából pedig ezt a Facebookon talált mémet hoznánk, ami megmutatja, hogy Braille hagyatéka teljesen beépült a köztudatba, és gyakran azokban a pöttyökben is írásjeleket keresünk, amelyek teljesen más funkciót látnak el, legyen szó a WC-papírról, vagy az alábbi kormányról:
Az életrajzi információk forrása: Wikipedia.com
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
