Ha valaki Sajtoskálról hall, bizonyára felötlik benne, hogy a kis Vas megyei településnek köze van a sajthoz, a sajtkészítéshez. Nos, így gondolhatták a falu elöljárói is, amikor 2005-ben hagyományteremtő szándékkal elindították a sajtfesztivált- és vásárt.
„Valójában egy helyi lakostól származik az ötlet, akinek az apja valamikor sajtmester volt, és aki sajtszakember-képzés fellegvárában, Csermajorban végzett. Annak idején, 2005-ben alpolgármesterként én is támogattam a kezdeményezést, de a testület végül is elutasította. Aztán később mégis zöld utat kapott a rendezvény. Előkerültek olyan dokumentumok, amelyek szerint a régi időkben az itt élők juhászattal foglalkoztak, és sajtot is készítettek. A mezővárosi rangot is élvező település vásártartási joggal is rendelkezett, a 18. század tájékán vásárokat is tartottak, ahol minden bizonnyal sajtot is árusítottak.
A hagyományos falunappal egybekötve, délelőtti programként indult a sajtfesztivál, az elsőn 5-6 őstermelő, sajtkészítő magángazda vett részt, majd az évek múlásával mind a résztvevők, mind pedig az érdeklődők köre egyre bővült. Az utóbbi két évben már 14-15-en hozták el a vásárra sajtjaikat az ország különböző részeiből, de nem hiányzott a kecsketej és a túró sem” – tudtuk meg Haller Imre polgármestertől.
Eleinte egy használaton kívüli vendéglő udvara volt a helyszín, ahol egy nagy sátorban alakították ki a standokat. Három éve az önkormányzat udvarára helyeződött át a vásár helyszíne. Több százan érdeklődnek a seregszemle iránt, amelyre egy feldíszített kapun át lehet bejutni. Volt olyan is, hogy kisvonattal, úgynevezett dottóval lehetett a helyszínre utazni.
Sajtlovagok a népszerűsítők között
Évente sajtlovagokat is hívnak a rendezvényre, négy éven át ezt a szerepet Lacza János, a csermajori iskola címzetes igazgatója töltötte be, tavaly pedig Besenyei Ferenc, a Tej Terméktanács elnökségi tagja volt a szakmai díszvendég. Az ő szerepük a sajtvásár megnyitása, felvonulásukkal a sajt, az egészséges táplálkozás népszerűsítése, szakmai tájékoztatás, tanácsadás. A bemutatott sajtokat megkóstolják, elmondják róluk szakmai véleményüket, de versenyszerűen nem értékelnek. Egy amatőr, 10-12 fős csoport azonban meg is versenyezteti a sajtokat, értékeli az ízeket, s döntésük alapján adják ki az arany-, ezüst- és bronzérmet, valamint az okleveleket. Minden résztvevő emléklappal távozhat Sajtoskálról. Megtisztelte már jelenlétével a rendezvényt Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke is. Érdekesség, hogy él a faluban egy Sajtos Csaba nevű személy is, aki az első években rendszeres résztvevője volt a sajtfesztiválnak- és vásárnak.
Az idei seregszemlén az Istvánfalvi Miklós vezette sajtlovag csapat szemlélte meg a sajtarzenált. - Egy fél órás körút alatt csak felületes tapasztalatokat lehet szerezni, de örvendetes, hogy az ország több részéből is jöttek sajttermelők. Jó az itteni kezdeményezés, a sajtvásár megrendezése, de sajnálatos, hogy Sajtoskálon és környékén nem készítenek sajtot. Szaporodnak a vidéki bemutatók, vásárok, ami jót tesz a hazai tejtermékek, a sajtkészítés hírnevének. A kínálat sokrétű, és élénk iránta az érdeklődés is. A kisebb feldolgozók a kecsketejből készült sajtok felé orientálódnak, de őszintén meg kell mondanom, több olyan kecskesajtot is kóstoltam, amelyen érződött a tehéntej íze is, így valószínűleg tehéntejet is felhasználnak hozzá – foglalta össze véleményét a Tej Terméktanács elnökhelyettese.
Szakmai körökben egyébként találóbb elnevezésnek tartanák a sajtbemutató és-sajtvásárt mint a sajtfesztivált, mert mind mondják, a fesztivál már egy nagyobb volumenű rendezvény sok kísérő programmal.
Kinőheti a rendezvény a területét
Idén augusztus első vasárnapján rendezték meg a falunapot, benne a sajt ünnepét Sajtoskálon. A kicsi, de hangulatos helyszínre ezúttal is a település múltját is idéző „Sajtvásár” feliratú, feldíszített kapun juthattak be az érdeklődők. Az egyre ismertebb rendezvényre tucatnyi sajttermelő hozta el termékeit az őstermelőtől a kisüzemen át a nagyüzemig. Igazi nyári időben már kora délelőtt megindult a vásári forgatag, sokan nézelődtek, érdeklődtek a sajtudvarban. Vas megyét ezúttal is csak közvetve képviselték. A csak kiállítóként jelen lévő, zalaegerszegi székhelyű Pannontej Zrt. a nagy hagyományú répcelaki üzemében készített sajtokat, így például az igen közkedvelt Medve sajtot is megkóstoltatta. A standon találó szlogen volt olvasható: „Kalandra hív az íze”
- Bármelyikből lehet kóstolni? - kérdezte egy idősebb hölgy.
A standokon – melyek szinte teljesen elfoglalták a vásárterületet - sokféle kiszerelésben, ízben lehetett látni, kóstolni és vásárolni a sajtféleségeket. Különlegességnek számított olyan arab feliratú konzervsajt, amelyet a külföldi tulajdonban lévő Kőröstej Kft. gyárt exportra. Meglepően sok sajt készült kecsketejből (kínáltak ebből túrót is), emellett természetesen tehéntejből és juhtejből készült finomságokból is bőven volt választék. Ami több árusnál is feltűnt a kóstolgatás során, hogy rendkívül sósak, mondhatni ízre élvezhetetlenek voltak egyes sajtok. Szakemberek véleménye szerint ennek oka lehet a rossz adagolás, de az is, hogy a só elnyomjon bizonyos mellékízeket.
Haller Imre polgármester szerint felvetődött a sajtkészítés újjáélesztése a településen, amelynek azonban több akadálya is van. Jelenleg mindössze egyetlen háznál tartanak két tehenet, pedig az 1990-es évek közepén még 100 tehén volt a nagyjából 400 lakosú községben. Az állattartást gátolja az is, hogy a környéken nincs megfelelő rét, legelő. Így marad a sajtbemutató- és vásár további népszerűsítése és szélesítése, a hagyományápolás.
