Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

A Facebook háromszor közelebb hozza az embereket, mint eddig voltak

Gondolta volna, hogy Karinthy írásából még a legnagyobb közösségi oldal kutatói is tanulnak?

Emlékezzünk vissza a legutóbbi alkalomra, amikor egy zsúfolt buszmegállóban, vagy pályaudvaron álltunk, távol az otthonunktól! Megfordult valakinek is a fejében az, hogy aki mellettünk áll, az ismer olyan embert, aki egy barátunknak a barátjának a barátja? Valószínűleg nem, pedig a Facebook legújabb kutatása szerint ez a helyzet.

A különválás hat fokozata

1960-ban egy szociálpszichológus elvégzett egy kísérletet, amit a Kicsi a világ kísérlet nek nevezett el. Ezzel igazolta, hogy a világ bármely két emberét, csak néhány ismerős választja el egymástól. Ez akkoriban átlagosan hat embert jelentett, de a Facebook és az internet térnyerésével ez a szám mára jelentősen lecsökkent.

A különválás hat fokozatának elmélete legelőször 1926-ban, egy novellában jelent meg, aminek az írója nem más, mint Karinthy Frigyes. Karinthy a Láncszemek című történetében magyarázta el a feltevését, miszerint két ember között nem áll több, mint hat "fok", vagyis ismerős. Az ötletet az amerikai Stanley Milgram tesztelte a '60-as években. Milgram összegyűjtött 296 önkéntest, akiknek az volt a feladatuk, hogy az ismerőseiken keresztül küldjenek el egy üzenetet egy brókernek, aki Boston külvárosában lakik. A résztvevők nem vehették fel a személyesen a kapcsolatot az illetővel, csak akkor, ha már a kísérletet megelőzően is ismerték. A teszt sikeresen zárult, és azt a következtetést vonták le, hogy az emberek között átlagosan 5,2 köztes ismerős van, valamint kiderült az is, hogy az egyének sikeresen tudnak navigálni a szociális hálókon keresztül, mindenféle előzetes ismeret nélkül.

A közösségi oldalak hatból hármat csináltak

A Facebook kutatói először azt mérték fel, hogy hány ismerőse van az embereknek a legnagyobb szociális oldalon, amiből arra tudtak következtetni, hogy a világon bármely két ember csak néhány "fokra" van egymástól, habár az átlagos felhasználó barátai korban nagyjából megegyeznek, és ugyanabban az országban élnek.

A kutatás részeként mind a 721 millió aktív felhasználót - ami több, mint a Föld lakosságának 10 százaléka - és az ő 69 milliárd kapcsolatukat vizsgálták. Ez jelenleg minden idők legnagyobb szociális hálózatával foglalkozó vizsgálata.

Nyugat.hu

Az ismerős nem egyenlő a baráttal!

A felmérés egyik fontos része az volt, hogy megvizsgálták, kinek hány barátja van a Facebookon. A kutatásból kiderült, hogy a felhasználók 10 százalékának kevesebb, mint 10 barátja van. 20 százaléknak kevesebb, mint 25 haverral kell gazdálkodniuk, míg 50 százaléknak, a kutatás legnépesebb csoportjának, pedig több, mint 100 barátja van az oldalon. Első ránézésre ez a szám elég alacsonynak tűnik, hiszen szinte mindenkinek több, mint száz ismerőse van az oldalon, de pont az ismerős szóval van a gond, hiszen az nem ugyanaz, mint a barát.

Globális szinten is csökken a távolság

Azt már valószínűleg nem fogjuk megtudni, hogy a '20-as években mennyire működhetett ez a feltevés globális szinten, de a Facebook segítségével végre ez is mérhetővé vált. Egy átlag ember 2008-ban 5,28 úgynevezett ugrással juthatott el bárkihez, de ez napjainkra, a Facebook folyamatos növekedésének következtében 4,74-re csökkent.

Tehát ebből kiindulva, még a legtávolabbi szibériai tundrán, vagy a perui esőerdőben élő Facebook felhasználónak is van olyan ismerőse, akinek az ismerősének az ismerőse az én barátom. Vagyis, a feltevés szerint, négy, legfeljebb hat, emberen keresztül elérhetjük akár még Obamát is. Ha az egy országban élő embereket nézünk, legyen az az USA, Olaszország, vagy Magyarország, akkor azt látjuk, hogy az emberek közötti távolság, hatról három fokra csökkent.

Az elmélet még nem valóság

Könnyű elképzelni, hogy a szibériai ismeretlen eléréséhez legelőször egy Magyarországon élő oroszt kellene felkeresni, aki továbbítaná az Oroszországban élő ismerőseinek, rokonaik az üzenetet, akik továbbítanák azt Szibériába. Viszont a mindennapi életben ez nem ilyen egyszerű. Az ismerőseink többsége Magyarországon él, és akikkel a legközelebb állunk, azok is csak néhány kilométerre laknak tőlünk.

Nyugat.hu

Ez teszi a közösségi hálózatokat annyira érdekessé: az összes jól kapcsolódik egymáshoz, abban az értelemben, hogy bárkit elérhetünk viszonylag kevés számú ugrásból, ugyanakkor nagyon lokálisan lehatároltak, hiszen a legtöbb kapcsolatunk csak rövid távolságra ér el. Érdekes megfigyelés volt az is, hogy az ismerőseink többsége korban hozzánk közel áll, de még a 60 évesek legtöbb ismerőse is az ő korosztályukból kerülnek ki.

Az elemzők azt mondják, hogy ez a közelkerülési folyamat a jövőben sem fog megállni, hiszen egyre több felhasználója az oldalaknak, és a technológiailag hátramaradott országokban is egyre több ember tud internetet használni. Ki tudja? Lehet, hogy a jövőben majd mi adjuk át egy afrikai bennszülött törzs üzenetét az eszkimóknak.

Forrás: Facebook Data Science
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Tech

Tovább az oldalra