Miközben kismillió beteg politikai húzásért lehetne jó nagyot szóló csicskalángost pirítani a kormánypárt tarkójára, van egy szakmai terület és a hozzá szorosan kapcsolódó helyszín, amikre eddig nem nagyon lehetett rosszat mondani, mert kivételesen mintha jó kezekben lennének. Persze lehet, hogy csak tévedünk, de ne legyen így, és tényleg az legyen, hogy a fideszes Böszörményi-Nagy Gergely vezette budapesti Design Terminálban - az állam kreatív iparágakért felelős intézményében - valóban olyan dolgokat tudnak összehozni, amiket 2013-ban elvár az ember egy ilyen, a főváros kulturális-szociális origójában működő placctól, ahova potenciálisan számos külföldi turista beeshet (és ahol mi is többször megfordultunk már, néztünk például kortárs magyar divatot, jártunk a Design Héten és arra is fényt derítettünk, hogy mi az lassú dizájn).
És most ide pozicionálták Budapest egyik legfontosabb csomópontjának, a Széll Kálmán térnek felújításával kapcsolatos kiállítást - de nem csak úgy bedobálták ám a tervpályázatokat, köztük a nyertest, hanem közel két héten át programokat húztak fel a grandiózus fejlesztés köré, beszélgetésekkel, meetingekkel, ahogyan azt kell. És mindeközben bárki, bármikor beugorhat, hogy megnézze magának, hogyan változik meg a budai oldal villamosokkal dobbanó szíve 2015-ig.
Ha már itt tartunk: masszív ráncfelvarráson esik át a Széll Kálmán tér, közel négymilliárd forintból, és ez nem csak annyit jelent, hogy áramvonalasabb formákat kapunk a mai sújtó szocreál helyébe, de kényelmesebben közelíthetjük majd meg gyalogosan, akadálymentes kapcsolatokat építenek ki minden irányban, ehhez kapcsolódva pedig új mozgólépcső és lift épül ki a Várfok utcai autóbuszmegállók irányába - ide ezidáig csak lépcsőkön lehetett felvánszorogni. Átépítik még a megállókat, javulnak a kerékpáros közlekedési feltételek, és hízik egy kicsit a zöldterület aránya is.
Royál most nem tönkrevágni, hanem csinálni jött a bulit
Na de vissza az átépítéshez kapcsolt programsorozathoz: mi a csütörtöki napra neveztünk be, amikor nem csak a klasszikus magyar mozit, a Moszkva tér című több mint tíz évvel ezelőtti nagyjátékfilmet vetítették le az érdeklődőknek stílusos módon (és angol felirattal!), de meghívták az egyik egykori főszereplőt is, a civilben filmrendezőként ügyeskedő Szabó Simont, aki a filmben a nagypofájú Royál szerepében gondoskodott kellemes percekről, többek között arról, hogy lazán tönkrevágja mások házibuliját.
Ja igen, ezért hívták meg: hogy kanyarítson egy 80-as, 90-es évek slágereit felvonultató házibulit a jelenlévőknek, akik távoztunkkor még éppen csak érezni kezdték a Pump Up The Jam és az I Need A Hero taktusait - egy magas, fehér installáció tövében, ami a Moszkva téri, megannyi randevú helyszínéül szolgáló órát hivatott szimbolizálni (lásd egy másik fotón a galériánkban).
Hát így állunk: miközben Orbán Viktor és szűk brancsának hála diákok tüntetnek az utcákon, és lassan már pedagógusok is, plusz hülyére van véve a fél nemzet és már csak egy szánalmasan erőltetett poén az Alaptörvényünk, addig van egy ilyen kis sziget, ahol a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi főosztályvezető-helyettese, egy 28 éves csávó ilyen fasza eseményeket üt nyélbe. Vagy legalábbis azok, akik körülötte vannak. De igazából mindegy is, a lényeg, hogy ez van, és zajlik, és jó. Ritka kuriózum ezekben az ostobaságoktól tűlfűtött napokban.
