Minden ember annyit ér, amennyije van. Ez a gondolat Lázár János száján hullott ki, de csak megfogalmazta a világ fiainak közkedvelt vélekedését. Oly régi ez, hogy a minisztert semmiféle eredetiséggel nem vádolhatjuk ez ügyben, sőt, a vele egyet nem értők sora is az idő kezdetéig nyúlik vissza. Apropó: Jézus születése a Lázár-féle embermeghatározás fényében is érdekes.
Ha nem gondoljuk a történelmet a véletlenek sorának, mondhatjuk azt, hogy Isten mindenhez célt rendelt és okot is adott hozzá. Amikor belép a földi történelembe, vagyis kiüresíti magát egy názáreti ács fiában, azért, hogy Új Szövetséget kössön, egy szamarat rendel tervei végrehajtásához. A szamár kiemelkedése a négylábúak közül elsőre érthetetlen. Igaz, a csacsiról elmondható, hogy igénytelen állat, jó teherhordó, de mégsem olyan szép és okos, mint egy ló.
A ló minden időben sokkal alkalmatosabb szimbólum és eszköz azokhoz az uralkodókhoz, akik érnek is valamit az emberek szemében. (Gondolom, ezért választotta Horthy Miklós a fehér lovat, holott tengerésztiszt volt. Semjén Zsolt is szállhatott volna Erdélyben rollerra, de méltóságához jobban illett a barna paripa.) Sőt, teológiailag sem abszurd a gondolat, hogy választhatott volna saját fiának egy lézerblokkolóval ellátott Audit is, hisz Isten számára semmi sem lehetetlen. Ehelyett József és viselős felesége, Mária egy szamarat bérelt, hogy Betlehembe menjen összeírásra, így megfelelvén Heródes fejedelem - az akkori Lázár - parancsának. Holott egy gyaloghintó, egy teve, vagy ló jobban illett volna a Főnök fiához.
Jézus születésében a szimbólumok radikális jelentéssel bírnak, nem véletlen, hogy sokan nem szívesen néznek vele szembe.
A jászol kifejezés az istálló eufemizálása, vagyis ilyenkor nem kell sem a hidegre, sem a sötétre gondolni. Az Isten földi megjelenéséhez a fogadóbizottságba megfelel három egyszerű pásztor is, akiket nevezhetünk akár három királyoknak is. A szamár ebből a szempontból kompatibilis a történet többi szereplőjéhez. Isten Jézus születésének körülményeivel kifejezte nem csak saját alázatosságát, hanem kicsiségét és gyöngeségét is, amivel a világ fiai mind a mai napig nem tudnak mit kezdeni. Elég, ha csak arra gondolunk, mekkora zavarban vannak a papok, amikor értelmezniük kell Jézus azon példabeszédét, hogy könnyebb a tevének átbújnia a tű fokán, mint bejutnia a gazdagnak a mennyeknek országába.
A karácsony szimbólumrendszere a szegénység megszentelődését jelenti. Isten mindenkihez jött, de csak a szegények között érzi magát igazán jól. Ez érthetően kellemetlen azoknak, akiknek apjuktól örökölt Rolex karóra mutatja azt az időt, aminek origója ennek az ágyékkötőt viselő hontalannak a születése. (Mielőtt az idióta trollok beszennyeznék e cikk e mondatát, hadd idézzem:
még a rókának is van odúja, csak az ember fiának nincs hol lehajtania a fejét.
)
Istennek semmi sem lehetetlen, tehát arra is van esély, hogy Lázár János végül is a Paradicsomba jut. Persze, ahhoz, hogy a tér és az idő ura maga mellé ültessen egy ilyen kvalitású politikust, ahhoz szükséges, hogy maga Lázár is belássa, ő többet ér, mint ami rajta vagy alatta van. Hogy ezerszer többet ért már akkor is, amikor kisbabaként megszületett. Földi karrierje és a hatalomba való beágyazottsága inkább csak rontott az esélyein. Lelke rajta, hogy a számára fennmaradó időben ezt belátja-e.
