Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

A szombathelyi építész, aki élményfürdőt álmodott a Víztoronyba

Negyedszázada még nem a polip keresztségen szárnyalt a színes fantázia, ha a város ikonikus épülete került szóba.

Octopusnak, azaz a szombathelyi új víztoronynak elmúlt évekbeli keserédes története, Janus-arcú sorsa közismert, ez a fórum is már többször beszámolt a vele kapcsolatos aktuális történésekről.

Úgy tűnik, lassan nyugvópontra kerülnek a dolgok, a benne kialakított kávézó megtalálta bérlőjét Gazdára talált a szombathelyi víztorony hányattatott sorsú kávézója February 16. 14:56 (bérlőit), 8 millió forintos költségen elindult az épület és a benne helyet kapó helyiségek, azok funkcióinak promóciója és talán tavasszal (a felújítás során felhalmozott hibák elhárítását követően) a polgárság is birtokba veheti az 1926-ban épült, nemrég ráncfelvarráson átesett monolit vasbeton monstrumot.

Kérdés persze, hogy a terület, amin áll és a környék átfogó rehabilitációja a szűk belvárossal, valamint a déli városrésszel történő aktív kapcsolódási pontok és irányok kitalálása, egységes koncepciója és annak kiépítése nélkül mennyire lesz magányos Szombathely kedvenc polipja, újra induló karrierje idegenforgalmi, turisztikai szempontból mennyire lesz sikeres és értékelhető. De erre még visszatérünk!

Egy fiatal építész újra értelmezte az épületet

1999-ben nagy szakmai feltűnést keltett egy akkor végzős soproni építész hallgató, a szombathelyi születésű Kiss Dániel Tamás diplomamunkája, mely újra értelmezte az akkor már 1978 óta üresen árválkodó ikonikus épületet, megerősítve annak 21. századi létjogosultságát. (Érdekesség, hogy abban az évben, egy másik ifjú helyi végzős építész, Piroska László is készített Dánieltől ugyan eltérő, de szintén nagyszerű terveket.)

"A szombathelyi új víztorony idegenforgalmi hasznosítása a szükséges építészeti kiegészítéssel és a környezet rendezésével" - címet viselő anyag és annak tartalma a létesítménynek és környezetének olyan közszolgálati funkciókat szánt, melyek Szombathely idegenforgalmában fontos szerepet tölthettek volna be.

Az új használati rendeltetések megőrizték volna az épület eredeti gondolatiságát. A kiválasztott fő funkció egy minden korosztály számára használható élményfürdő és ennek alárendelt gyönyörű környezet lett volna. A tervek szerint a víztorony tartályában meleg, illetve langyos vizű medence kapott volna helyet a modern kor követelményeinek megfelelő extrákkal felszerelve.

Buborékok, fény és hangeffektusok, hullámok és vízsugarak, különböző térbeli objektumok dobták volna fel a hangulatot. Alá kiszolgáló helyiségeket (öltözők, zuhanyzók, szauna), illetve különböző vendéglátó egységeket tervezett (cukrászda, étkező, kávézó, bár, játékterem) Kiss Dániel Tamás. A diplomamunka egyik leglátványosabb és legnagyobb visszhangot kiváltó eleme az a víztoronyba tolató döntött üveghasáb volt, mely lépcsőházként üzemelt volna.

Kiss Dániel Tamás interjú
Tervek az észak-nyugati oldalról nézve
Kiss Dániel Tamás

Mivel a kupolába tartó csigalépcső középületszerű használatra alkalmatlan, ezért a tervező ennek helyére 4, illetve hat személyes liftet képzelt el.

Ez az átfogó, nemcsak a tornyot önmagában, hanem környezetével együtt hasznosítani kívánó, városmarketing és turisztikai szempontból is jelentősnek ható koncepció, végül csak koncepció maradt. Azóta sok víz lefolyt már a Gyöngyösön, elképzelések, lehetőségek jöttek-mentek, módosultak, változtak. Végül, nem kevés kompromisszum mentén ugyan, de a víztorony állagmegóvása megtörtént, nemsokára a nagyközönség is birtokba veheti tereit. Ez mindenképpen pozitív történésnek tekinthető, az ezzel kapcsolatos átgondolatlanságok, kisebb-nagyobb gikszerek ellenére is. Hogy a sors útjai mennyire kifürkészhetetlenek, arra pedig bizonyíték az, hogy a földszinten található kávézót rövidesen bérbe vevő vállalkozás Kiss Dániel Tamás és a társával (Tóth Péterrel) vezetett cég segítségét kérte az egység belsőépítészeti kialakításával összefüggésben. A régi nagy tervek után 22 évvel a gondolkodó visszatér gondolatai tárgyának színterére, és bár nem a saját álmait álmodhatja ugyan és csak „azzal főzhet, amije van” , de a „fűszerezés lehetősége” mégiscsak megadatott neki.

Dániellel múltról, jelenről, jövőről beszélgettünk.

Kiss Dániel Tamás interjú
Kiss Dániel Tamás
Krizsán Anita

1999-es terveidben a víztorony rehabilitációján és annak új funkciójának megteremtésén túl, távlatosabban, egy területi egységben és annak koncepciójában gondolkodtál. Lehet, illetve érdemes egyáltalán másképpen gondolkodni?

Mindenképpen érdemes átgondolni egy épület rehabilitációs tervezése során a közvetlen környezetébe és városi kontextusba illeszkedését, különben az átalakításba fektetett ötlet és energia kárba veszhet. Ha nem terheli túl környezetét, azzal harmóniában tud működni, úgy sikeresebben és könnyebben fenntartható, ezáltal garantáltan hosszabb életű is lehet.

Véleményed szerint mik lehetnek a fő okai annak, hogy egyre gyakrabban találkozunk, a „gombhoz varrjuk a kabátot” jellegű jelenségekkel?

{ Nagy levegővétel után válaszol .}. Az EU-s pénzek lehívási láza? A hazai építészet utóbbi évtizedében több nagyon markáns változás is megfigyelhető. Ennek vannak pozitív és negatív oldalai is. A hatalom a minél gyorsabban és problémamentesebben végigvihető építés érdekében a korábbiakhoz képest „egyszerűbb” jogszabályi környezetet igyekezett teremteni, ezzel az EU-s támogatások felhasználásának felpörgetéséhez is próbált alkalmazkodni. Ebbe a felgyorsított folyamatba már nem nagyon illettek bele sajnos a - beruházások alapos előkészítését, kreatív átgondolását segítő, de időigényes - tervezési ötletpályázatok sem. Ez a fajta kapkodás, „pénzköltési láz” is lehet az oka sok esetben a „gombhoz varrjuk a kabátot” helyzeteknek. Tény, hogy az építés egy nagyon összetett folyamat, amit sokszor csak a benne résztvevők látnak át. Szinte csak ők tudják megindokolni a kívülről észszerűtlennek tűnő megoldások miértjeit. Még a legfurcsább építmény is kristálytisztán érthetővé válik, ha megismerjük a történeti hátterét, pl. a résztvevők (finanszírozó, építtető, tervezők, kivitelező, beszállító stb.) szándékainak, érdekeinek szövevényes, de időrendbe állított egyvelegét. Szerencsés esetben van egy kontroll, ami a vállalhatóság határvonalán belül tart.

Kiss Dániel Tamás

Melyek voltak tervezésed fő sarokpontjai mind az épületet, mind annak szűkebb és tágabb környezetét illetően?

Felvázolom az én 20 évvel ezelőtti, kizárólag építészeti megközelítésű gondolatmenetemet, mely akkori ismereteim szerinti. Hozzátéve, hogy látszólagos logikussága ellenére erősen szubjektív, mivel szombathelyiként lokálpatrióta, kezdő tervezőként naiv érzelmekkel átitatott. Az épülettel érthető okokból sokunk rokonszenvez. Szombathelyi léptékben lenyűgöző roppant magassága, különleges a Brenner-park zöld környezete, nosztalgikus a Kresz-park elmozdíthatatlan jelenléte, optimális a Gyöngyös patakra fűzött zöldsávval a Fő térig nyúló gyalogos-, a Szent Flórián körúttal autós megközelíthetősége. Az épület újbóli életre keltéséhez a megfelelő funkció megtalálása, majd az azt legoptimálisabban kiszolgáló építészeti megoldás megkeresése lehet a siker kulcsa. Milyen funkció költözzön az épületbe? Mivel magas az épület, ezért kell bele lépcsőház és lift, máskülönben csak az alját tudjuk használni az épületnek. Ha építünk sok pénzért drága lépcsőházat és liftet, akkor a lehető legnagyobb alapterületet kell hasznossá tennünk, hogy megérje a beruházás ezért teljes magasságában hasznosítanám. A nagy használati felület, nagy forgalmat feltételez és az emberek többnyire autóval érkeznek, ezért szükség van parkolókra, így nem terheljük a környék utcáit. Mivel víztorony, ezért szerintem szép gondolat, hogy legyen köze az új funkciónak a vízhez. Van egy kupolás tartálytere. Csináljunk hát belőle egyedülállóan különleges élményfürdőt! Az épület vasbeton szerkezetű, amit szigorúan tiszteletbe kell tartanunk. Tehát vagy beépítjük a lábak közötti teraszlemezeket és az ilyen-olyan lépcsőkarokkal kerülgetjük a vb oszlopokat és gerendákat, vagy mellé építünk egy új épületet és olyan lépcsőházunk lesz, amilyet csak akarunk. Én utóbbit választottam. Bevallom, számomra ebben az épületben pont az volt a lenyűgöző, amilyen könnyedséggel a 30 méter magasban megtartott 800 tonna víztömeg mérnöki bravúrját építészetileg tálalta. Tehát fontos szempont volt számomra a lábak közötti szabad teraszok megtartása. Mivel forgásszimmetriáját nem szerettem volna egy vertikális ikertoronnyal megakasztani, ezért egy döntött üveghasábot fűztem át az anyaépületen.

Melyek voltak koncepciód legvakmerőbb, technikailag legnagyobb kihívást jelentő megoldásai?

A döntött „jégtömb” víztoronnyal való áthatásának szerkezeti és térszervezési problematikája sok finomhangolást igényelt. Izgalmas volt a parkolók földszinti kertlemez alá rejtése és parkkal való szerves összekötése. Kedvencem volt a Brenner-park felé néző panoráma lépcsőház belső tükörfalas kialakítása, mely teljes magasságban a - függönyfalon keresztül látható - park lombozatát volt hivatott visszatükrözni.

Milyen visszajelzéseket kaptál akkor?

Már a készítése folyamán sok pozitív visszacsatolás érkezett, úgyhogy tényleg öröm volt rajta dolgozni. Sokat köszönhetek külső konzulensemnek, Heckenast János vezető tervező úrnak. Mellette, az ő támogatásával készíthettem a tervet a Vasiterv irodájában. Sokat segített Pankotay Marietta városfejlesztési referens asszony, aki ugyancsak sokszor „húzott vissza a földre” és adott új lendületet hiteles érveivel. A diplomaterv szerepelt kiállításokon a soproni Festő Teremben , a budapesti Iparművészeti Múzeumban , Szombathelyen a Tourinform iroda galériájában, szerepelt kiadványokban, illetve cikkek, TV interjúk készültek róla.

Volt befektetői és (vagy) városi érdeklődés diplomamunkád iránt?

Nem volt komoly érdeklődés. Ha jól emlékszem, hagytam anno egy másolatot Kutnyánszky László akkori főépítész úrnál.

Mennyibe került volna a projekt, lett volna e reális esély annak megvalósítására?

Az általam készített tanulmányterv (ötletterv) 1999-ben kalkulált beruházási költsége 900 millió forint körüli volt. Diplomamunkám nem a megvalósítás céljával készült, de a csodavárás izgalma mindenkiben ott mocorog.

Kiss Dániel Tamás interjú
Kiss Dániel Tamás 1999-es tervének makettje
Kiss Dániel Tamás

500 millió forintos uniós támogatásból végül is maga az épület, most már Octopus keresztnévvel, megújult. Mi a véleményed az elvégzett munkáról, mik a tapasztalataid, ha vannak egyáltalán?

Személy szerint örülök neki. 22 év alatt évről évre nekem szegezték a kérdést, mit tudok róla, ”csinálnak belőle valamit?” Nem tudtam rá érdemben válaszolni, és a tehetetlenség érzése nem jó. Iszonyatosan nagy dolog, hogy az állagmegóvás megtörténhetett. Az szerintem mindenki számára tiszta sor, hogy sok mindent át kell még gondolni és sok a tennivaló.

Úgy tudom, a földszinten helyet kapott leendő kávézó bérlőitől megbízást kaptál. Milyen feladatokra kértek fel? Milyen érzés nem a saját, hanem egy „másik inget magadra venni” 22 év után?

Igen, ez igaz. Felkérést kaptunk a leendő kávézó és terasz vendégforgalmi területeinek koncepcionális belsőépítészeti tervezésére. Nagyon örülök neki, hogy gondolatban kicsit visszatérhettem és újra foglalkozhatok a víztoronnyal. A másik gondolatmenetébe illeszkedés nem ismeretlen terület számomra, ha úgy tetszik ez a szakmám egyik izgalmas része. Egyébként úgy tudom, Piroska László építészmérnök - akinek 1999-ben hasonlóképpen a víztorony volt a diplomatémája – műszaki ellenőrként vett részt az aktuálisan elkészült beruházásban. Hab a tortán, hogy kolléganőm, Almási Diána belsőépítész környezettervező művész - aki 2018-ban ugyancsak a víztorony áttervezését választotta diplomatémájának – is dolgozott velem a kávézó belső kialakításán. Úgy látszik, hogy ha egyszer valakit megszólít a víztorony az így vagy úgy, de visszatér hozzá.

Kiss Dániel Tamás interjú
Új „koncepcióterv” a víztorony kávézójának és teraszának vendégforgalmi területeiről
Kiss Dániel Tamás

Nyilván nehezebb így dolgozni. Mennyire és milyen módon tudod a magad elképzeléseit, a saját művészetedet belevinni egy alapvetően másik koncepcióba és esztétikai elképzelésbe?

Belsőépítészeti munkáim során legtöbbször más tervező kolléga munkáján dolgozok tovább. A sok százéves műemlék épületektől kezdve a még csak tervezőasztalon létező jövőbeni házakig. Kifejezetten szeretek más gondolatmenetébe belehelyezkedni. Ilyenkor törekszem a hangsúlyokat felerősíteni, az előnyöket kiemelni, a hátrányokat semlegesíteni. Van úgy, hogy néha kaméleonszerűen alkalmazkodunk, de van, hogy a hozotthoz képest kirívóan kontrasztos megoldás a célravezető.

Hogyan látod a jelenlegi víztorony és annak területének jövőjét mind idegenforgalmi, mind kulturális, mind helyi rekreációs szempontból?

Szerencsés választás a kult-színtér funkció, hiszen szinte bármilyen helyszínre lehet frenetikus programokat kitalálni, rugalmasan alkalmazkodva az adottságokhoz. Sikeressége jellemzően szinte csak a programszervezők találékonyságán és kreativitásán múlik (lásd pl. Művészetek völgye, padlásgalériák, kocsmakonferenciák, pajtaszínházak). Az épület magasságát ki kellene használni, mert jelenlegi hasznosítása egyelőre csak torzó jellegű - rossz értelemben. A népesebb rendezvények lökésszerű forgalmára a leégett Brenner-villa parkolója nem megnyugtató és hosszú távú megoldás. Hozzáteszem, a Brenner-háznak nagyobb a létjogosultsága a Brenner-parkban, tehát nem szép dolog így leírni és nem számolni vele. Én értem, hogy elég kilátástalannak tűnik egyelőre az épület jövője, de volt ez így a víztoronnyal is. Rekreációs szempontból a park fejlesztése fontos sarokpontja a beruházás sikerességének: modernizált Kresz-élménypark, vagy egyszerűen csak egy szép botanikus kert tavacskákkal? Halkan megjegyzem: a Gyöngyös-patak belepasszol a víz tematikába.

Kiss Dániel Tamás interjú
A víztorony remélhetőleg hamarosan nyitó kávézójának új terve
Kiss Dániel Tamás

Nekünk pedig semmi más dolgunk nem maradt, mint ezt megjegyzést „felhangosítani”. Köszönjük a beszélgetést!

Kiss Dániel Tamás okleveles építész, tervező, belsőépítész, a Morfo Tervezőművészeti Szolgáltató Kft. alapító társtulajdonosa, ügyvezetője. A Soproni Egyetem Faipari mérnöki karán 1999-ben szerezte építész, tervezőművész diplomáját. Szombathelyen született, 44 éves. Jelentősebb munkái (cégével közösen) közé sorolhatjuk, a szombathelyi és a körmendi vasútállomás komplett belsőépítészeti kialakítását, a körmendi Batthyány Örökségközpont fogadóépületének és fogadótereinek, a kastély múzeumainak és a körmendi színháznak a teljes körű belsőépítészeti tervezését, a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum állandó huszár kiállításának komplett belsőépítészetét, a büki Hotel Caramell tervezését, a balatonfüredi Bodorka Látogatóközpont belsőépítészeti tervezését, Szombathelyen a Bánya café, Pelikán Palace, Kőszegen az Ibrahim télikert tervezését, csak a teljesség igénye nélkül. Dolgozott Svájcban egy divatos hoteltervező irodában, ahol azóta is olyan projektekben vehetett és vehet részt, mint a Hotel Krebs Interlaken, Hotel Victoria Jungfrau, Hotel Giardino Ascona, Hotel Matthiol Zermatt vagy a Hotel Ermitage Schöhnried tervezése. Nem ismeretlen a szombathelyi alternatív zenei körökben sem, mert ő volt az Epekövek, az Orr, jelenleg pedig a Tuan Limited zenekarok gitárosa.

Kedves Olvasó!
Kérjük, támogasd havonta rendszeresen a Nyugat.hu szerkesztőségének a munkáját! Mert veletek együtt tudjuk kideríteni, megírni, megmutatni, hogy mi történik körülöttünk.
Köszönjük!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Tech

Tovább az oldalra