Nagyon sokáig kellett várni, hogy a magyar kormány érdemben megszólaljon a gazdasági segélycsomag ügyében.
Bár korábban voltak már
matatások
Többek között a hitelek visszafizetésének felfüggesztését jelentette be Orbán Viktor
2020.
March
18.
16:11
, mint például a hiteltörlesztések felfüggesztése, a járulékok és a kata elengedésére, de mindenki várta a nagy bejelentést, azt, amit Európa más országaiban már hetekkel ezelőtt megtettek.
Azt, ami az átfogó elképzeléseket és egyben a segítséggyújtást foglalja össze.
A gyorsaság ebben az esetben azért lett volna fontos, mert a gazdasági élet semmi mástól nem irtózik annyira, mint a bizonytalanságtól.
Márpedig idáig egyedül a bizonytalanság volt biztos.
Tegnap azonban
elkezdte felfedni a kártyáit
Orbán Viktor: A csökkentett munkaidőben dolgozóknak az állam kifizeti munkabérük egy részét
2020.
April
06.
12:27
a kormány, és ma
terítette is őket
600 milliárd forintot fordítanak a turizmus újraindítására - jelentette be Palkovics László
2020.
April
07.
11:27
, még ha néhány lapot kapásból le is takart a tenyerével.
Az már biztosnak látszik, hogy nagy és átfogó „helikopteres pénzszórás” nálunk nem lesz, a kormány meglehetősen szűkmarkúan és célzottan próbálja megoldani a helyzetet, ami nemcsak azt jelenti, hogy kevesebbe kerül a költségvetésnek, de azt is, hogy lesznek nyertesei és lesznek vesztesei a csomagnak.
A magyarországi gazdaság átrendeződik, és ne legyenek kétségeink, hogy milyen logika mentén.
Nagyobb lesz a hiány, de 3 százalék alatt marad
Lehet habzó szájjal orbánozni, de a valóság az, hogy a Fidesz-kormányoknak mindig is erénye volt, hogy kézben tartották a makrogazdasági folyamatokat.
A mostani is ilyen.
Bár a bejelentés szerint a költségvetési hiányt 1 százalékról 2,7 százalékra emelik, ez még mindig alatta marad az EU által üdvösnek tartott 3 százaléknak, amit feltételezhetően sok gazdagabb ország sem tud idén tartani.
Mindez azt jelenti, a forint támogatást kapott és az ország továbbra sem veszíti el vonzerejét a külföldi befektetők számára.
Ez utóbbi azért lényeges, mert bár az Orbán-kormány retorikájában nacionalista húrokat penget, valójában a külföldi nagy cégeknek, illetve az őket kiszolgáló politikai és gazdasági környezetnek köszönheti stabilitását és a külföldi kritikák életlenségét.
És valljuk be: az itt lakók számára sem hátrány, ha komolyabb hitelek és infláció nélkül átvészeljük az idei évet.
A letakart kártya: 70 százalék bértámogatás
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter
mai bejelentéscsomagjának
600 milliárd forintot fordítanak a turizmus újraindítására - jelentette be Palkovics László
2020.
April
07.
11:27
talán leglényegesebb eleme az az állami pénz, amellyel – bizonyos feltételekkel - 3 hónapon keresztül átvállalja a cégektől a rövidített munkavégzésben foglalkoztatottak bérének 70 százalékát.
Ennek a lehetőségnek bizonyára örülnek a nagy foglalkoztatók. Halkan mondjuk, hogy nem lennénk meglepve, ha a gépjárműgyártók már korábban tudták volna, hogy valami ilyesmi lesz, ezért jelentették be a szabadságolásokat és az ideiglenes felfüggesztéseket.
Ez a három hónap és a részmunkaidő lehetősége nagyjából elegendő is lesz az érintett vállalkozásoknak, hogy rendezzék soraikat, rendeződjenek a logisztikai és a piaci viszonyok. Erről szól a mérnökök fizetésének a 40 százalékos megtámogatása is.
Ez egyben azt is jelenti, ezeknél a cégeknél nem lesznek tömeges elbocsátások.
Nagy kérdés azonban, mit tudnak kezdeni ezzel a lehetőséggel a kisebb hazai cégek, amelyeket szóban mindig mellszélességgel támogatnak a kormányok, de valahogy a végén mégis rajtuk csattan az ostor.
Egyelőre nem tudható pontosan, hogyan és miként számolják ki a 70 százalékot, és hogy hogyan lehet majd hozzájutni.
Nagyon nem mindegy, hogy rugalmasan odaadják-e a jelentkezőknek, vagy egyesével kell majd kérvényezni. Ha az utóbbi történik, ismerve a magyar politikai és adminisztratív környezetet, az ismét számos kérdést vet majd fel.
És bizony sokan vannak, akik a késlekedés miatt már bedobták a törölközőt, és nem valószínű, hogy a nem túl biztos kedvezményekért visszaveszik majd az elbocsátott alkalmazottakat.
És ha jól értelmezzük a tervezetet, az egyéni vállalkozók teljesen kimaradnak, hiszen ők nem tudnak részmunkaidőben dolgozni.
Összességében a kormányzati bértámogatás segít a nagyobb, biztosabb piaccal rendelkező cégeknek, a kisebbek pedig vagy ki tudnak úszni a partig, vagy megfulladnak.
Azaz úgy néz ki, hogy a kormány arra használja a vírusválságot, hogy rendet vág a vállalkozások között, pontosabban szabadjára engedi a kaszást: az életképes cégek megmaradnak, a gyengék meg elhullnak.
Végül is ez racionalista álláspont: ha egy cégnek nincs néhány hónapnyi tartaléka és nem tudja újraépíteni a piacát, akkor magára vessen. Csakhogy a mérleg másik serpenyőjében meg az van, hogy éppen az állam volt az, amely nem hagyta, nem segített, hogy a hazai vállalkozások megnőjenek és megerősödjenek.
Arról nem is beszélve, hogy tudjuk: a magyarországi piac egy része nem igazi piac, erősen lejt a pálya bizonyos kapcsolatokkal rendelkező cégek irányában.
Egyéb elemek
Ahogy írtuk, a segélycsomagnak számos más eleme is lesz. Azt is tudjuk, hogy a kormány kiemelt területnek tekinti a turizmust, az egészségipart, az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, az építőipart, a logisztikát, a közlekedést, valamint a film- és kreatív ipart.
Hogy ez pontosan mit jelent, majd a később derül ki, mint ahogy az is, hogyan lesz felhasználva a turizmus megsegítésére ítélt 600 milliárd forint. Egyelőre rossz az, aki rosszra gondol.
És mi lesz a munkavállalókkal?
A bejelentett intézkedéscsomag legnyugtalanítóbb eleme, hogy mire számíthatnak a munkavállalók.
Azok, akik nem menekülnek meg a bejelentett 70 százalékos bértámogatással, hanem már eddig, vagy a közeljövőben veszítik el munkahelyüket.
Nos, róluk „elfeledkezett” a kormány. Ők nemsokára megjelennek Európa talán legszűkmarkúbb ellátórendszerében, amelyhez egy újjal sem nyúlt most a kormány. Annak ellenére, hogy már korábban bejelentették, hogy már most 30 ezer ember veszítette el állását Magyarországon a vírus miatt.
Aki elveszíti munkáját, arra három hónapnyi ellátás vár. Utána pedig bizonytalanság, az elszegényedés és nyomor.
Korábban érthető volt a kormányzati szándék a „munkaalapú gazdaság” erőltetésére, merthogy az ország egyes területein a munkaerőhiány nagyobb gondot okozott, mint a munkanélküliség, most azonban meglehetősen cinikus hozzáállás.
Tudjuk, hogy az Ukrajnába, Romániába, Szerbiába távozott olcsó építőipari, feldolgozóipari stb. munkaerőt pótolni kell valahogy, de hogy ez lenne az egyedüli és optimális megoldás, abban bizony nehéz hinni.
Ugyanaz a logika
Lassan hozzászokunk ahhoz, hogy nincs olyan helyzet, amit a kormány nem használ ki hatalma és befolyása növelése érdekében.
Ilyen volt a k
ülönleges jogrend bevezetése
Veszélyhelyzetet rendelt el, rendkívüli jogrendet hirdetett a kormány (frissítve)
2020.
March
11.
14:16
, annak a
végtelenbe tolása
, és a bejelentés után ilyennek tűnik a gazdasági mentőcsomag is.
Ezeknek elemei arra jók lesznek, hogy fejünk a víz felett maradjon, ahhoz viszont kevés, hogy partot érjünk.
És ami a legszomorúbb: láthatóan egyre kevesebben hisznek abban, hogy létezik part egyáltalán.
