Miről szóltak a hírek száz éve? 6. rész - 1904. január

Sokáig emlegetett szilveszteri bulinak adott otthont a Kovács Szálló Limonádé terme is. S, hogy mit is kell tudni erről a teremről? „A limonádé terem a Kovács Szálló emeleti terme és főkép arról nevezetes, hogy ott limonádé helyett pezsgőt isznak. De azért jaj annak, aki rosszat gondol. A pezsgőt csak gyüszüből ihatják, mert minden férj mellett ott őrködik a feleség.” Persze itt is cigányzenétől volt hangos mulatság, amelyet időnként ének és zongora előadások szakítottak meg. „Midőn a jókedv elérte a delelőpontot, még a kék-vókot is elkövették.”

Ám az újév nem mindenhol békével és illedelmes tánccal köszöntött be. Ebben az esztendőben nem a petárdázás, hanem a huszárvirtus adott okot némi izgalomra. „Szilveszter estén a Takács vendéglőben virtuskodásra tüzelt két deli hiszárt a mámorító ital. Vadász káplár, Ávár huszár kíséretében harczra kelt a „cibilekkel”. Horváth Gyula szőllősi lakos volt az áldozat. A mulatozó atyafi ugyanis összekapott a pincérrel, kinek a huszárok azonnal segítségére siettek, a fejét összekaszabolták. A jobbérzelmű civilek rendőrért siettek… A két huszár a rendőrökre emelte kardját, de a hatóság embereinek erélyes figyelmeztetésére leszereltek s huszárkáromkodások közepette elhagyták a harc szinterét.”

Nyomdászok sztrájkja
Az újesztendő első igazi szombathelyi szenzációját óriási betűk hirdették az helyi híreknek szentelt ötödik oldal tetején: sztrájkba kezdtek a nyomdászok. „ A garamondok, cicerók és petitek otthonában nyugalom honol. Kiütött városunkban a sztrájk, folyik a harcz. Fütyül a betüszedő a kutyanyelvekre, letette a winkelt s nem szedi glédába az ólomkatonákat. Ott hever érintetlenül a stég, a regál, a hajónyelv és a hasábhajó s nem berreg a lehuzókefe. Nincs kefelevonat, nincs korrektura, se revizio.”

Az összes szombathelyi nyomdában leállt a munka, összesen 25 betüszedő és gépész csatlakozott a bérharc eme formájához. „Kedélyes disznótorozás, vidám borozgatás mellett iparkodnak kiböjtölni a munkaadókat és csuffá tenni a sztrájktörő suszterokat.” A sztrájkbizottság az 5 nyomda 2-2 tagjából és egy fővárosi kiküldöttből alakult meg. A „sztrájktanyát” Wittmer János Faludi Ferenc utcai vendéglőjében rendezték be.

Hogyan kerülhetett ilyen körülmények között utcára a napilap, amelynek híreiből szemezgetünk? Úgy, hogy a bérharcosok már délután megkezdték a tárgyalásokat a munkaadókkal, s az Egyházmegyei, valamint a Seiler nyomda négy órára elfogadta az új árszabályzatot, ami jelentős béremelést jelentett a nyomdászok számára. „E két nyomdában a szedők és a gépész 4 órakor már munkába is állottak, azonban időközben megszökött 6 tanoncz, kik felhasználva a ritka alkalmat, nyomtalanul eltüntek, hogy szintén görbe napot csapjanak.”

Cigánykaszinó
A szilveszteri mulatságok, s a még csak ezután következő farsangi bálok miatt januárban sokat emlegetett cigányzenészek más okból is kiérdemelték, a Szombathelyi Friss Ujság hírlapírójának figyelmét. „Barna zenészeink nagyban mivelődnek. Kaszinót alapitottak, melynek czélja az elit cigányság összetartása s a parlagi cigányok visszaszorítása. A kaszinó helyisége a Nárai utcában van. Tisztikart is választottak. Elnökük Horváth Sándor klarinétos, alelnök Vadas Tamás brácsás, jegyző Hollóvári Horváth Ferenc, becsületbiró Oláh János kisbőgős.”

Ha végre itt lesz a nyár
Bár 1904 januárjában még csikorgó hideg járt, a szombathelyi polgárok már a nyárra gondoltak. Nem véletlenül. Polgármesterük ekkor hozta nyilvánosságra merész ötletét, egy nyilvános ingyenstrand létesítéséről. „Brenner Tóbiás polgármester a nyárra egy igen üdvös uj intézmény létesítését tervezi, mely abban áll, hogy a szegénysorsu lakosság ingyenes fürdőzés használatára a Perint duzzasztó mesterséges készitése által rendes fürdőhelyet teremtsen, mely tél idején egyuttal jégtermelő hely gyanánt szolgáljon.”

Savanyu Józsi aranyórája
Ebben az időben kezdték újra emlegetni a Dunántúl utolsó igazi haramiavezérét, Savanyu Józsit, „kinek hirhedt nevéhez a rablóromantika számtalan regéje füződik”. Az egykor rettegett betyárt az 1880-as évek elején ítélte a szombathelyi királyi törvényszék örökös rabságra. Híre egy nem mindennapi árverés kapcsán éledt újra. „E sorokat abból az alkalomból rójjuk, hogy a legközelebbi napokban a Savanyu Józsi egykori elfogatásakor nála talált bünjelek közül egy aranyóra a helybeli kir. ügyészségnél nyilvános árverés alá kerül. A kir. törvényszék az aranyóra jogszerü gazdáját ennyi idő alatt nem birván kinyomozni, utasitotta kir. ügyészséget, hogy árvereztesse el és a befolyó vételárt a bünügyi alap javára forditsa.”

Báli szezon
Téved, aki azt hiszi, hogy napjaink tizenegynéhány Szombathelyi bálja soknak számít. Legalábbis ha a száz évvel ezelőtti farsangi kínálatra tekint. A Szombathelyi Friss Ujság hasábjain egykor csak úgy hemzsegtek a báli meghívások, az előkészületekről szóló hírek. Bálozott a Vasmegyei Casino, az Izraelita Nőegylet, jó mulatságnak ígérkezett az Iparosbál, a Szombathelyi Kereskedők Társulatának Kalikóbálja, de még a Zöld Kakashoz címzett fogadó - vagy ahogy akkoriban emlegették, a hamuház – bulija is.

A számtalan házi estély mellet jótékonysági bál is akadt bőven, így például a szombathelyi famunkások könyvtára javára rendezett muri, vagy a nagy port kavart ingyentej-dáridó. „Kék-vók és ingyentej. E két szó nem rimel ugyan, de annál jobban tejel. A ma vasárnap este a Sabaria disztermében az ingyentej javára tartandó jelmezbálon ugyanis attrakczió gyanánt 6 jelmez-pár fogja lejteni a kékvók-tánczot. Ezen kívűl még több különféle látványosságban is lesz része a nézőközönségnek. Többek között egy pár hatalmas siementhali tehén is fog felvonulni és köcsögökben leadja a kiosztandó – ingyen tejt. Szóval grandiózus hecz készül és minden az – ingyen tej javára.”

A mai jogászbál elődje, a juristabál a száz évvel ezelőtti Szombathelyen a város legrangosabb táncmulatságának számított. Az elit estély előkészületeiről több ízben is beszámoltak a lapok. A rendezőbizottság magába foglalta „jogász-ifjuságunk fiatal és agilis tagjait… A bálba katona zenét is hozatnak. A csárdásokat és a szünóra alatti zeneszámokat pedig Balázs Lajos helybeli zenekara fogja szolgáltatni. A figyelmes rendezőség az emeleten büff-et álittat fel, ezenkivül berendez egy külön kártyaszobát. A cukrász helyisége s a női toalett-szoba szintén az első emeleten s külön szobában lesz elhelyezve. A tiszta jövedelmet a T. E. V. V. E-nek adják azon célból, hogy a létesítendő szanatóriumban egy tüdővészes vasmegyei származásu jogász teljesen dijtalanul ápoltassék.”

A nem is olyan régen még sztrájkoló nyomdászok is vigadalomra készültek a Korándy Vendéglőben „a helybeli nyomdász szervezet a szakegylet könyvtárának javára… A munkásszervezetek ezen elitjének vigalma igen sikeresnek ígérkezi. Nélkülöz minden báli formaságot, ami a fesztelen kedélyesség rovására esnék. Ennek bizonyságául a rendezőség kéri a hölgyeket, hogy lehetőleg egyszerü ruhában jelenjenek meg.”

Folytatás következik februárban.