Miről szóltak a hírek száz éve? (8. rész - 1904. március) – Férj- és orvvadászok, s a tökéletes Blaha Lujza

A Parkerdő fái között orvvadászok tőrrel fogdosták vadakat, míg egyikkőjüket...

Fantáziánknak köszönhetően nem nehéz elképzelni, hogy egy reggel a rohanó XXI. század helyett az 1900-as évek elején ébredünk. Az ábrándozást megkönnyíti, ha kezünkbe vesszük a korabeli sajtó egy-egy példányát.

Hajsza a vadorzók után
Valaha Szombathely határát csörtető vadaktól népes sűrű erdőségek borították, s nem csak a Parkerdő fái kínáltak enyhet adó árnyat. A kiterjedt vadászterületen zsákmány reményében időről időre megjelentek a lesipuskások. „A szombathelyi vadászterületen az utóbbi időben csuful garázdálkodnak Nimród mostoha fiai, az orvvadászok. Törrel fogdossák a vadakat. A mezőőrök mintegy 180 tört találtak a vadászterületen, melyet a vadorzók vadfogásra használtak.”

A mezőőrök persze nem tétlenkedtek. Lesben álltak mígnem „sikerült az egyik tettest in flagranti nyakon csipni”. Schmal István helybeli kőműves épp nyulat fogott házilag barkácsolt csapdájával, de a „mezőőrök rajtakapták, amikor az orzott nyulat összekötözte”. Rárohantak és letartóztatták, ám „Schmal István kiragadta magát a mezőőrök kezéből s eszeveszett futásnak eredt”. Csak hosszú hajsza után sikerült elfogni a vakmerő vadorzót, akit Kisfaludy József rendőrkapitány azonnal 200 korona pénzbüntetésre ítélt.

Takarékbetétkönyv keresi rendetlen gazdáját
Elhagyott takarékbetétkönyvet találtak tegnap Szombathelyen. Jogos tulajdonosa átveheti a helyi rendőrkapitányságon. Napjainkban valahogy így nézne ki az a rövid írás, amelyet száz évvel ezelőtt ekként fogalmaztak meg: „Szerencsés ember biz az, akinek annyi a pénze, hogy az utcza során hevernek takarékbetétei. A Fortuna kegyeltjeinek eme ritka sorába tartozik Horváth István is, tekintve azt, hogy 200 koronát tartalmazó takarékpénztári betétkönyvecskéjét az utczán lelte fel éber rendőrségünk. A kárvallott a rendőrségnél felveheti az elveszett pénzértéket.” Hiába, egy valamire való újságíró a semmiről is képes hosszú-hosszú sorokat írni.

Kalandorok kíméljenek
S ha már a piszkos anyagiaknál tartunk, nézzük meg milyen volt egy társkereső hirdetés az 1900-as évek elején. „Házasság. Egy csinos, 16,000 koronával biró müvelt fiatal hölgy, 26-36 év körüli, intelligens uriember ismeretségét óhajtja. Házasság nincs kizárva. Teljes czimmel és lehetőleg fényképpel ellátott ajánlatok „Fehér rózsa” jelige alatt e lap szerkesztőségébe czimzendők.” Lám, nagyanyáink sem voltak olyan prűdek, mint gondolnánk. Előfordulhat, hogy a művelt fiatal hölgy és az intelligens úriember unokája ma hozzánk hasonlóan Szombathely utcáit járja.

A hűség jutalma
Most pedig a 16,000 koronával bíró fiatal hölgy után lássunk egy száz éve élt szakácsnét, aki kiérdemelte, hogy a Szombathelyi Friss Ujság több mint tizenöt sort áldozzon rá. „A mai fura cselédviszonyok közepette magasan kiemelkedik az alábbi dicséretreméltó kivétel, Farkas István helybeli nyug. kir. pénzügyi főbiztos házánál. Horváth Mari 1870 évi márczius hó 15-én mint szakácsné lépett szolgálatba, mely 34 év alatt a juniláns házi cseléd hűség, szorgalom és kitartás által szolgálatadói legnagyobb megelégedését érdemelte ki.” A megbecsülés, minden bizonnyal kellemesen melengette Horváth Mari szívét, főleg, hogy a megemlékezésből szeretett édesapját sem felejtették ki. Meg kell ugyanis említeni, hogy a hűség családi vonás. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy Horváth Mari apja 47 éven át állt Szombathely város szolgálatában, mint kocsis. Nyugdíj és öröklakás lett a jutalma.

Böjt a bál után
Bár a farsang már messze járt, a márciusi lapokban elődeink még mindig találhattak utalásokat a báli szezonra. A mulatság, a gondtalanság illúziója sokakat vett rá arra, hogy a felhőtlen szórakozás kedvéért pénzzé tegyék féltett kincseiket. „Akinek ékszerét, ruháját zálogba kényszeritette a mulatásra csábitó Karneval, rettegjen. Itt a zálogházi árverés ideje. Márczius 29-én Vörös Ferencz rendőrfogalmazó asszisztálása mellett dobra kerülnek az ingó-bingóságok, miket tulajdonosa kiváltani elmulaszt. Ime a böjt a bál után.”

Március idusán
1904 tavaszán is elérkezett március idusa, az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe. „Zajos heti vásár... Ludak, tyúkok iránt hangosan érdeklődő közönség... Csak borongós arczu, iskolába dülöngő diákok kabátjára ül ünnepi szin, piros-fehér-zöld kokárda alakjában. Városszerte 3-4 lobogó szégyenkezik a házak ormán. Egyébként sehol egy emlékeztető jel arra, hogy márczius idusa van. A diákok zugolódnak, elégedetlenek. Lehorgasztott fővel bandukolnak az iskolába.” Az ünnep fénye igencsak megkopott volt a száz évvel ezelőtti Szombathelyen. Igazi megemlékezést csak néhány helyen tartottak.

„Csak a közigazgatási tanfolyam hallgatói ünneplik a szabadság napját. Rájuk is vár a tanfolyam zordon terme. Ibolyafakasztó márczius azonban vonzóbb, mint a „közgazdasági igazgatás tana”. Ünnepelni szólit. S a mi „kis főiskolánk” zárt körben bár, de ünnepelt. Az internátusban összegyülekezett a hazafias fiatalság. Lelkesen hangzott a Kossuth-nota, a Hymnusz, Csira Sándor tanfolyamhallgató ünnepi beszédet tartott, Simon István a Talpra magyar szavalásával gyujtotta hazafias lángolásra társait...”

Azért a beszédek megtették hatásukat, a fiatal tanfolyamhallgatókat kezdte átjárni a hazaszeretet melegsége, mígnem a márciusi ifjak emlékét idézve utcára vonultak. „A sok lelkes nóta, beszéd és költemény mint olaj hatott a fiatal, hazafiérzéstől lángoló fiatalokra, kik honfiúi bizgalmukban a főutczákon való együttes felvonulással vetettek egy kis nemzeti jellegű ünnepi szint a köz egyhangu szürkeségébe.”

Az internátuson kívül a Sabaria díszterme, a Hungária díszterme és a színház adott még otthont a hazafias érzelmek kibontakozásának.

Thália kapui újra tárva
A szabadság ünnepénél sokkal nagyobb érdeklődés övezte a szombathelyi színház felújítás utáni megnyitását. „Micsey szinigazgató lelkes gárdájával hétfő este nyitotta meg Thália restaurált templomának kapuit. Virágvasárnapig tart a télutói szezon... Nálunk utóbbi időben a szinházi kérdéssel kapcsolatban főleg a biztonsági szempontból felmerült aggodalmak foglalkoztatták ugy az illetékes közöket, mint a közvéleményt. Az élénk érdeklődésnek volt is foganatja... rövid idő alatt és aránylag csekély költekezés mellett szinházunkban... üdvös változtatásokat foganatosítottak...”

S hogy mik voltak ezek az üdvös változások, amelyek ilyen nagy izgalmat okoztak városszerte? „A vízvezetés bevezetése és a 6 vizcsap alkalmazása, az emeleti női öltöző beszüntetése, bejárati ajtók és a földszinti lépcsőzet praktikus módon való átalakítása, valamint a kijáratok szaporítása és rendszeres világitással való ellátása: mindmegannyi ujitás, melynek létezéséért elismerés illeti a szinházi választmányt.”

Miután a felújítás elsődleges szempontja a biztonság volt, a Szombathelyi rendőrkapitány is hozzájárult a munkálatokhoz. „Erélyes intézkedéseket tartalmazó rendelete... szigoru betartása esetén, veszedelem ugyszólván teljesen ki van zárva.” Ráadásul a nyitás után pár nappal nem más, mint Blaha Lujza, a nemzet csalogánya szórakoztatta a felújított színház közönségét.

Folytatás következik áprilisban.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Miről szóltak a hírek száz éve?