A Szombathelyi Friss Ujság egyike volt azoknak a lapoknak, amelyek az országos hírek
mellett napról napra beszámoltak a megyeszékhely fontos és aprócseprő dolgairól.
Időutazásra fel! A megsárgult lapok politikai botrányaiból, véres szenzációiból
és mulatságos társadalmi híreiből ollózunk hónapról hónapra.
Éljen május elseje
Május elseje ünnep. Nem jelzi egy naptár se piros betüvel. Csak
véletlenből. Ha épen vasárnapra esik. Pedig ez a legvörösebb nap. A szoczialisták
ünnepe... A világ minden munkása leteszi ezen a napon szerszámát. Ma ő is szabad
ember. Költői szavak, világmegváltó gondolatok sorjáztak a száz évvel
ezelőtti Szombathelyi Friss Ujság hasábjain május elseje alkalmából: szabadság,
egyenlőség. De az ünnep még a folyton mozgolódó szocialisták előjoga volt.
Szombathely vörösei is méltó módon ülték meg e napot, ráadásul a legrosszabbakra készülő csendőrségnek sem akadt dolga. A munka világünnepét nagy vigadozással ünnepelték a szoczialisták. Az oladi erdőben vig mulatással töltötték a napot, majd este a Hungária Szállóban sikerült népünnepélyt rendeztek tánczczal kapcsolatosan. A szoczialista ünnep kapcsán a városban semmi rendzavarás nem történt.
Újonc mentők a vizsgabizottság előtt
Óriási szenzációként 1904 áprilisában elindult a mentőszolgálat Vasvármegye
székhelyén. Egy hónapra rá az önkéntesek vizsgabizottság előtt tettek
tanúbizonyságot felkészültségükről. A vizsga fényét egy váratlan vendég
felbukkanása is emelte. A szerencsés véletlen ugy hozta magával, hogy a
mentő-vizsga épp arra a napra esett midőn dr. Atzél Károly, a budapesti mentő
egyesület főorvosa 2 napot töltött városunkban... A derék főorvos a mentési ügy
egyik legbuzgóbb és legjelesebb előharczosa.
Dr. Atzél felkészítette a bizottságot a vizsga levezetésére, ő maga pedig
elvállalta az elnöklést. A tanfolyamnak 26 hallgatója közül 6 rendőr
hivatásos mentő, a többi 20 pedig a tüzoltó egylet tagja volt.
A vizsga alkalmából teljes felszereléssel kivonultatták a mentőkocsit, amely még
a sokat látott Atzél főorvosból is elismerést váltott ki. A mentőkocsi
kellemesen meglepte dr. Atzél főorvost, ki nem győzte a kocsi csinos és czélszerü
kiállitását eléggé dicsérni. Különös érdem gyanánt kiemelte azt a
körülményt, hogy ez az országban az első mentő kocsi, melynek előállitására
vidéki iparos vállalkozni mert. Mayer Béla helybeli kocsigyártó oly remekül oldotta
meg feladatát, mint akármely fővárosi első rangu kocsigyártó.
Miután mindenki kellőképpen megcsodálta Szombathely vadonatúj mentőkocsiját, a
másfél órás vizsga is kezdetét vette, amelyen a résztvevők gyakorlatilag
mutatták be a különböző baleseteknél alkalmazandó mentési eljárást.
A sikeres vizsga után az elnök nem távozott hasznosítható jótanács nélkül. Dr. Atzél Károly czélszerű eszmét penditett meg: betegszállitás a mentőkocsin... A betegszállitás ezen módja kettős czélnak szolgál: A beteget avatott kezek helyezik el a mentőkocsin és a vasuti kocsiban, továbbá a mentőkocsin való szálitás folytán a vele járó fájdalom, baj és veszély a minimumra apad s végre a mentő egyletnek némi jövedelmet hoz, melyből a kötszerek és gyógyszerek felhasználásával, valamint a felszerelés rongálásával járó kiadások nyernek fedezetet. Ekkor pedig szigorúan kell őrködni a felett, hogy fertőző betegségben szenvedő egyén semmi szin alatt se kerüljön a mentőkocsiba. Dr. Atzél tanácsát hamar megfogadta az egylet. Pár nap múlva már 4 korona per alkalom áron kínálták az új szolgáltatást.
A szegény olvasók panaszai
Az olvasói levél műfaja hosszú múltra tekint vissza. Ahogy ma, úgy régen is döntő
mértékben bosszúságának, negatív tapasztalatának adott hangot a levél írója, s
csak ritkább esetben fordult elő, hogy egy-egy örömteli benyomás is nyilvánosságot
látott. Íme egy levél 1904-ből. Vajon miért tűnik olyan ismerősnek?
Tisztelt szerkesztő ur! Ha az ember családjával este 8-10 óra között ki megy
üdülni a Szt. István parkba, ott találja csomókban a 15-20 éves suhanczokat, akik
olyan galád beszédet folytatnak és trágár nótákat hallatnak, hogy ott jónevelésű
ember meg nem maradhat. Parkőrt nem lehet ott látni, aki megfékezné őket. Hol vannak
ilyenkor ezek, hol a rendőrök? Ha ez igy megy, akkor nem csak a gyönyörü növények,
de röviden még az emberi tisztesség is kihal onnan. Aláírások.
Gyászol az ország, gyászol Szombathely
1904. május 7-én Jókai Mór halálát adta hírül a Szombathelyi Friss Ujság
címlapja. A helyi híreket hozó ötödik oldalt gyászkeret szegélyezte, a nagy mesemondótól
hosszú sorokban búcsúztak a szombathelyi publicisták. Nem is halt meg. csak
megmerevedett a keze mellyel dicsőséget szerzett a magyar névnek. Csak lezárult
mesemondó ajka, kihült mélyen érző szive, megüvegesedett jóságot sugárzó szeme.
De Jókai nem halt meg.
Vasvármegye a végső búcsún is képviseltette magát, a szertartásokról és
megemlékezésekről még hosszú napokig írtak a lapok. Vasvármegye
törvényhatósága impozáns koszorut helyeztet Jókai Mór ravatalára. A koszorut
Jánossy Gábor árvaszéki ülnök vitte magával Budapestre... Szombathelyen a
köz- és magánépületekre, iskolákra is kitűzték a gyászlobogót.
Pünkösdi parádé
Ahogy azt az áprilisi lapok beharangozták, 1904 pünkösdjén óriási lovasparádéra
került sor a szombathelyi 11-es huszárezred laktanyájában. A bemutatók mellett igazi
szenzációt jelentett a díszvendég és egyben fővédnök Frigyes főherceg
látogatása.
Régi magyar szokás, hogy pünkösd hétfőn a vetélkedő fiatalság lóversennyel
dönti el a pünkösdi királyság sorsát. Aki győzelmet arat, egy esztendeig a
legények elseje. A városok vetélkedésében idén Szombathely lett a győztes... Az
első győzelem Szombathely városé. Mert neki jutott az a megtiszteltetés, hogy Frigyes
főherczeget és fönséges családját falai között üdvözölhette. A második
győzelem derék huszárezredünkké. De ennek a győzelemnek mértéke épp oly fényes
és érdemes, mint Szombathely városé, mert huszárezredünk áldozatkész
gavallérsága, kiváló katonai tulajdonságai tették örökemlékezetűvé nekünk
piros pünkösd napját és ezek szerezték meg Szombathelynek azt a magas
megtiszteltetést, mely a fejedelmi sarjak itt időzésével bennünk ért.
A főhercegi család délután 2 órakor érkezett a vonattal a vasútállomásra, ahol
méltóképpen fogadták őket. Fél 3 órakor riadó éljenzés között berobogott
a kaszárnya udvarára a két udvari fogat. Az elsőben Frigyes főherczeg és Izabella
főherczegnő, a másodikban a főherczegi pár 3 lánya és az udvarhölgy foglaltak
helyet... A főherczegi család elhelyezkedett az udvari páholyban, amire kürtharsogás
hirdette, hogy az ünnepély megkezdődött.
Az oldalnyi beszámoló részletesen leírta a különböző lovas mutatványokat,
úgy, mint ugratások, lovas attak, szalagrabló verseny, csikósnégyes, jelenet a
háborúból és menyasszonyrablás lovas üldözéssel. A két és fél órás bemutató
izgalomban bővelkedett; az ágyúszó, a puskaropogás, az elrabolt menyasszony
sikítása, a csikósok és huszárok kurjantásai, s nem utolsó sorban a közönség
ijedt döbbenetének és elismerésének hangjai messze hallatszottak a városban. A
laktanyabeli mutatványokat virágkorzó követte. A feldíszített fogatok sora másfél
órán át vonult a Szent István parkig. A Szombathelyi Friss Ujság részletesen
közölte, hogy kik és hány kocsival, fogattal vettek részt a pompás felvonuláson. Az
este hét órakor távozó főhercegi családot virágdíszes kocsisor kísérte a
vasútállomásra.
A program olyannyira jól sikerült, hogy pár napon belül megismételték. Amikor Lovag
Scheibenhof Károly huszárezredes megjelent Brenner Tóbiás polgármester előtt, hogy
megköszönje a városnak és a polgárságnak a közreműködését kijelentette,
hogy a tisztikar a legnagyobb készséggel hajlandó a lovasünnepélyt a város által
kijelölendő köz-vagy jótékony-czélra megismételni. Ennek köszönhetően közönségünk
vasárnap és csütörtökön ismét gyönyörködhetik a tüneményszerü
látványosságokban... tetemesen leszállitott belépti dijak mellett. Jótékonyczél
gyanánt alkalmasint az épitendő gyermekkórházat fogják kitüzni.
Folytatás következik júniusban.
