Miről szóltak a hírek száz éve? - 22. rész - 1905. május - A bankok már akkor is arattak…

Azt gondoljuk, csak mi bosszankodunk azon, hogy mekkora haszonnal, milyen feltételekkel dolgoznak a bankok? Már száz éve is ez volt a szombathelyiek egyik gondja. Sokuk lakása oda is lett a hitel fejében.

Fantáziánknak köszönhetően nem nehéz elképzelni, hogy egy reggel a rohanó XXI. század helyett az 1900-as évek elején ébredünk. Az ábrándozást megkönnyíti, ha kezünkbe vesszük a korabeli sajtó egy-egy példányát. Rögtön kiderül, mitől is volt hangos a száz évvel ezelőtti Szombathely.
A Szombathelyi Friss Ujság egyike volt azoknak a lapoknak, amelyek az országos hírek mellett napról napra beszámoltak a megyeszékhely fontos és apró-cseprő dolgairól. Időutazásra fel! A megsárgult lapok politikai botrányaiból, véres szenzációiból és mulatságos társadalmi híreiből ollózunk hónapról hónapra.

Csúcsforgalom Szombathelyen
Bizony néha nem könnyű az út egyik oldaláról átjutni a másik oldalra. A problémát elsősorban a féktelenül közlekedő autósoknak köszönhetjük, nem úgy, mint száz éve, amikor még a kerékpárosok tartották sakkban a járókelőket.

„Szombathelyen óriási mértékben kifejlődött a bicikli-sport? Nálunk mindenki kerékpározik, aki csak valamit is ad a divatra és e kitünő sportűzés közben mindenre inkább vigyáznak a kerekezők, csak a gyalog járókelők biztonságára nem. A rendőrség előtt - majdnem minden esetben magánpanasz folytán - gyakran fordul elő bicikli elgázolási eset.”

De nem csak a kerékpárok okoztak felfordulást a századfordulós Szombathelyen. Az akkor még csodabogárként számon tartott motorbiciklik is időről időre okot adtak a felháborodásra.

„Legujabban motoros kerékpárok is veszélyeztetik a személyi biztonságot. Veszett töfögéssel és orrfacsaró benzin büzzel száguldoznak a motoros biciklik a legszükebb utczákon is? Mintha dijakért száguldanának. Ezekre a veszedelmes és gyakran elbizakodott muszáj rekordozásokra, azt hisszük, nem kell a rendőrkapitányság figyelmét felhivnunk? van tudomása róluk. De éppen mert van, kérjük gyors és erélyes megrendszabályozását a biciklizőknek, két- és négykerekü töf-töfözőknek, mi előtt komolyabb baleseteket idéznének elő.”

Uzsorások paradicsoma
Drága az élet a nyugati határszélen. Ma is az, régen is az volt. A száz évvel ezelőtti Szombathely lakosait már-már az eladósodás fenyegette.

„A közelmult hónapokban Szombathelyen a pénzintézetek egyrésze a működési terét kiszélesitette és azonfelül többrendbeli "jelzálog forgalmi" és hasonló vagy rokon cimü ügynökség nyilt meg. Azt beszélik, hogy valamennyinek rengeteg a dolga, forgalma. Emellett a régi pénzintézetek direktóriumai is vigan szeleltetik jó szivarjaikat, mert nagy kelendősége vagyon a pénznek. A piac olyan rettentő árakat követel a fogyasztási cikkekért, hogy e réven kezdünk országhirüvé válni. Üzlet, forgalom, jövedelem nincsen, ezért nagy a pénzintézetek forgalma. A legtöbb ember előre költi el a majdani, kilátásban levő jövedelmét.”

A bankoknak már akkoriban is nagy nyereséget tudhattak magukénak a lakáshitelezésből.
„A pénzintézetek azonban nagy konkurencia mellett dolgoznak. Nap-nap után tartózkodnak városunk falai között idegen intézetek... a szilárd anyagból épült vagy építendő házakra, hihetetlen amortizációs kölcsönöket közvetitenek. Beavatottak állitása szerint, ha a pénzintézetek felmondanák jelzálogos kölcsöneiket s az ingatlanok eltolhatóak lennének - a vidéki bankok a város kétharmadát zsebre vágnák s elvinnék. Az ingatlanok értékét hihetetlen műárakra forszírozzák és nagyszabásu adás-vétel által nyereség cimén előállott különbözet s az átirási alkusz dijjak a megvett ingatlan müleges értékét ujra lényegesen emelik...”

A hitelre vásárolt lakások árát azonban nem a tulajdonos, hanem a bérlők fizették vissza. Kamatostól.
„A bérházak ilyenformán olyan tulajdonosok kezébe kerül, kik csak névleg tulajdonosok. Beszedik a házbért, s befizetik a bankoknak amortizációra. Azonban szeretnének mégis jövedelmet... A május eleje veres volt a hausherreknek, de fekete a főbb-utczai bérlőknek. A boltok, lakások bérét 25-100%-kal emelték! Tudunk eseteket, hol egy üzlethelyiségnél ezer korona a stájgerolás!”

A boldog jövő ígérete
A város jósnője nem hamarkodta el a házasságkötést. Jövőbelátó képessége birtokában bizonyára sok, nem megfelelő urak oldalán elszenvedhető felesleges keserűségtől óvta meg magát, mígnem ötven éves korán túl nem csak az üveggömbjében, de a való életben is megpillantotta az igazit.

„Hosszu ideig jósolgatta Ozoli Juliánna miniszterileg engedélyezett kártyavetőnő másoknak a szerencsét és a boldogságot, mig végre most életének 55-ik tavaszán ő felé is fordult a szerencse, egy szép fiatal, 24 éves legény képében. Csütörtökön délelőtt Ebergényi József napszámos a helybeli székesegyházban vezeti oltárhoz Ozoli Júliát.”

Csodás reklámfogás
Száz éve egy új reklámhordozó eszköz izgatta fel a korabeli marketinges szakemberek fantáziáját. A végtelen lehetőségeket hordozó tárgy nem más mint az üveglapos, úgynevezett párizsi asztal.

„A kereskedők, iparosok és vállalkozók világát a reklámnak uj, csodaszerüen meglepő módjával ajándékozta meg a francia leleényesség. E téren most az egész világ figyelmét magára vonta a párisi asztal, amely a reklamirozásnak a legegyszerübb módja.

A párisi asztal a világ minden művelt államában szabadalmazva van. Ezeknek az asztaloknak a bevezetése világszerte most van folyamatban és rövid idő mulva minden városban általános ipari és kereskedelmi umutató lesz, amely elsősorban az idegenek figyelmét fogja magára vonni.

Az alakja csaknem olyan, mint a kávéházi asztaloké, azzal a különbséggel, hogy itt a márvány helyett fénylő üveglap van. Az üveglap alatt azután a cégek hirdetései olvashatók szines képek keretében. Az asztal mind a mellett a rendes használatra van szánva. remek és elmés kivitele által bármely helyiségnek is diszére válik.

Kávéházakban, éttermekben, cukrászdákban, orvosok előszobájában, borbélyműhelyekben, vasuti várótermekben és minden forgalmasabb helyen lehet látni. Ezek az asztalok rövid idő mulva városunkban és megyénkben is láthatók lesznek minden nyilvános helyen, telve az itteni kereskedő cégek hirdetéseivel.”

A léggömb halála – dráma egy felvonásban
„Nagy baleset érte vasárnap délután városunk egyik mozgó-kereskedőjét. Szép kékre festett apró léggömbökből álló egész üzlete kiszabadult a kezéből és felröppent a telefon-drót sürü hálózatára. Ott szépen megakadt és a szegény léggömbös bácsi elszomorodott szivvel nézte elszabadult üzlete romlását. A nap összezsugoritotta a léggömböket és elpusztultak.”

Ezt a napot valamilyen véletlen folytán nem nyilvánították nemzeti gyásznappá, ám a városlakók többsége tanúságot tett mély együttérzéséről.

Folytatás következik júniusban.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Miről szóltak a hírek száz éve?