A Szombathelyi Friss Ujságból ollózunk hónapról hónapra.
Zöld út a gyermekkórháznak
A humanitárius akcióiról nevezetes szombathelyi Fehér Kereszt Egyesület az 1905-ös év során mind gyakrabban vetette fel a gyermekkórház szükségességének kérdését. Szeptemberben is összeült a választmány, az elnök, Szegedy Béláné már konkrét eredményekről tudott beszámolni a tagoknak. Tudatta
a választmánnyal, hogy a belügyminiszterhez felterjesztett épitési tervek jóváhagyólag viszaérkeztek és 20 000 korona állami segélyben részesiti e humánus intézményt. A választmány Brenner Tóbiás elnöklete mellett egy épitő bizottságot küldött ki, és megbizta, hogy a költségvetést vizsgálja át. Az épitő bizottság kezében van letéve most a gyermekkórház létesitésének gyors keresztülvitele és reméljük, hogy a közeli jövőben már az épitkezést megkezdik. A választmány jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a buzgó tevékenységéért: Szegedy Bélánénak és az egyesület hölgytagjainak, Brenner Tóbiásnak és gr. Zichy Gézának, ki a dalárda ünnepély alkalmával rendezett hangversenyen befolyt jövedelem felét a Fehérkereszt Egyesületnek adományozta.
A léggömbök balladája
Veszélyes ipar volt száz éve léggömbnek lenni. Hát még léggömbkészítőnek. A szeptemberi szombathelyi országos vásárra készítette szorgalmasan a léggömböket Komlósi Mór, amikor a nem várt tragédia bekövetkezett. Már 70 darab teljesen készen himbálódzott egy zsinegre kötve, amikor a mellette játszó 5 éves kis leánya égő gyertyával közeledett a robbanó gázzal megtöltött léggömbök felé. Az égő gyertyától a gömbök felrobbantak, de a félelmen kivül egyéb baleset nem történt.
Nemtörődöm szülők fegyelmezhetetlen porontyai
Ha szeptember, akkor iskola. De, miért olyan nehéz a hat éves iskolás gyermek iskolai fegyelmezése? Akár egy mai pedagógus is feltehetné ezt a kérdést, hiszen száz év alatt mit sem változott a helyzet.
Kivéve talán, hogy ma már nem csak a szülőket, de a televíziót is okolhatjuk a gyermekek agresszivitása és teljesítményromlása miatt. Ma pszichológusok ezrei próbálják ezzel kapcsolatban megfejteni a megfejthetetlent, száz éve még egyszerűbbnek tűnt a válaszadás:
...sok házban elmulasztják a szülők szoktatni a gyermeket, hogy az első parancsra rögtön engedelmeskedjék. Ez egyik végzetes hiba, a mely megmarad a gyermekben még nagykorában is, úgy, hogy a növekedő korral nővekedik gombamódra a gyermekben is a szófogadatlanság, valamint ennek mellékhajtásai: a gorombaság, dacosság, elvadultság stb., ugyanannyira, hogy a szülők gyakran vagy csupa majomi szeretetből, vagy esetleg a tulzó, dühöngő házi szigortól kimerülve, belefáradva, beleesnek a másik végzetes szélsőségbe, pártolják gyermekeik vadságait, legnagyobb hibáit.
Ha ilyen gyermekek a tanitó keze alá kerülnek, az iskolában sem fegyelmezhetők;... sőt megmételyezik azt a kevés jó elemet is, a mely hazulról észre vehető jó nevelést, illemtudást, szelidséget és kedvességet hozott magával. A második hiba, mely szintén első helyben állhatna, hogy a szülők tulnyomó része nem figyelmezteti jó előre gyermekét, hogy most iskolába fog járni, tehát tisztelje, becsülje a leendő tanitóját, semmi panasz ne legyen reá sem viseletben, sem tanulásban.
A régi publicisták a megoldás kulcsát is az egykor élt szombathelyi polgárok kezébe adták: Ne abc-ét, irást, számolást tanitsanak be a szülők a 6 éves gyermeknek, mint sokan szokták, hanem illemet, rögtöni szófogadást, kedvességet. Mert attól ne féljenek a szülők, hogy gyermekük elmarad a tanulásban, vagy nem előzheti meg kis osztálytársait az előre tanulásban; hanem igenis attól féljenek, ha gyermekük szófogadatlan, illetlen, mely hibákból következik azután: a fegyelmezhetetlenség és a rossz, vagy semmi tanulás és semmittudás.
Hát ilyen egyszerű. Vagy mégsem?
Kocsmázó gyerekek
Maradjunk még egy kicsit a gyerektémánál. Ma diszkókba, klubokba járnak a tizenéves nebulók, míg száz éve a kocsmaajtó kilincsét adták kézről kézre. Eleink szerint ez esetben is a szülők a hunyók, a káros hatások pedig egy életre szólnak.
A törvény intenciójának megfelelően - tudomásunk szerint - minden vármegye alkotott már olyan szabályrendeletet, mely eltiltja a 16 éven aluli gyermekeket nemre való tekintet nélkül, a korcsmába járástól.
Lapunk hasábjain többször kifejtettük e szabályrendeletek szükséges voltát, miután népünk, különösen a vidéki földmives nép degerenálódásának egyik alapokát abban találjuk, hogy népünk gyermekei korán hozzászoknak a korcsmához, már annak minden zegit-zugát ismerik, mielőtt a fejük lágya benőtt volna. Az iskola porát amint a gyermek 12 éves korában lerázza, már kezében a korcsmaajtó kilincse. Szivar a szájában, boros, még gyakrabban pálinkás üveg elötte. Mutatja a legényvirtust. Még mielőtt a nemi megkülönböztetés vádja érne minket, megjegyzem, a lányok sem sokkal különbek. A táncba kell mennie, mihelyt ő is kikerül az iskolából.
A falusi korcsmák alacsonyak, egészségtelenek, piszkosak, füstös kis helyiségek. Ily helyeken mulat a fiatalság, rontja az egészségét, sietteti amugy is rövid életét. ...
Ez a korai kicsapongás, az ott látottak, káros testi és lelki következményekkel járnak. Ilyenkor történik a verekedés, testi sértés, gyilkosság. Az ilyen korcsmai dőzsölés hány fiatal szivet rontott már meg.... Ezen dőzsölő gyermekek rontják egészségüket, pedig az egészség legdrágább kincse az embernek.... A jólét fogalmát a magyar ember e szóval jelzi: "egészség... Vétkes hanyagság a szülőktől, hogy gyermekeikkel nem törődnek, engedik őket korcsmába, lakodalomba, torra, toll-, és kukorica-fosztásra és tökmagköpesztésre. Itt isznak, mulatnak, nem alusznak, sok rosszat tesznek. A szülőknek kellene ezt belátni és otthon tartani gyermekeiket... Itt csak a hatóságnak közbelépése, szigoru ellenörzés segit.
Az alváshiány, az alkohol, a piszok és a füst egészségkárosító hatása mára kiegészült a drogok fenyegetésével, a helyzet amúgy szinte változatlan. A sok káros hatás mellett persze remekül lehet szórakozni a házibulikon, a diszkókban és a klubokban. Akárcsak száz éve, amikor még tökmagköpesztésnek, tollfosztásnak vagy éppen tornak álcázták az eseményeket.
Dáthák hetei
Még nyilnak a völgyben a kerti virágok és az ember máris három zsebkendőt tesz reggelente a zsebébe. A hüvös idő megint orvul támadott meg bennünket s megcsipett, mielőtt még a lágy tenisz-flanelt fölcseréltük volna a komoly téli ruhával. És az első otthonfelejtett überciherrel, az első nyitva felejtett ablakkal, megjött a rendes tavaszi és őszi csapás: a nátha.
A minap még mint forró lébensültek jártunk az utcán és a legutolsó kék szódásüveget is megirigyeltük, amiér a jegesszekrényben lakik. Ma pedig itt a hüvös ősz, csipős szél fuj és a télikabát lekivánkozik a szögről, vagy kiordit a zálogházból. Nem, ezt a helyet most már tulzás mérsékelt égövnek nevezni. Ezt a cimet el kell venni tőle. A napszurás után hirtelen a megfagyás veszedelme kisért és a fagylalt után átmenet nélkül következik a forró tea. A legkorrektebb nyelvészek is m helyett b-t, n helyett d-t mondanak, az aszpirin-ipar egyszeriben fellendül, minden lakásban harsog egy-egy náthaverte polgár s mindez azért, mert a klima fogócskát játszik velünk.
Folytatás következik.
