Halmosi Zsolt elmondta: a rendszert rendkívül rövid idő alatt alakították ki, a kórházparancsnokok március 29-én vették át megbízólevelüket és másnap már munkába álltak. A 109 kórházparancsnok közül 51 a honvédség állományából érkezett, 29-en a katasztrófavédelemtől, 29-en a rendőrségtől, és korábban is valamennyien felelős beosztásban voltak - ismertette.
Beszámolója szerint a kórházparancsnokokat az intézményekben pozitívan fogadták, az egészségügyi személyzet valóban segítő szándékúnak tekinti a munkájukat.
Hangsúlyozta: a kórházparancsnokok feladatrendszerét kormányhatározat szabályozza, úgy kell együtt dolgozniuk az egészségügyi intézmények vezetőivel, hogy az intézményrendszer képes legyen a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tömeges megbetegedéseket kezelni.
Úgy fogalmazott: rengeteg intézkedés történt a fertőzés elszabadulásának megakadályozására az elmúlt időszakban, ilyen a határellenőrzés vagy a kijárási korlátozás, "de a csatát és a háborút az egészségügyi intézmények területén kell megvívni".
Halmosi Zsolt leszögezte: orvosszakmai kérdésekben a kórházparancsnokok nem foglalhatnak állást, nem dönthetnek, és nem tehetnek javaslatot sem, az ő feladatuk, hogy a rendészeti tapasztalataikkal segítsék a védekezést.
Hozzátette: a kormányrendelet két kórházparancsnoki feladatkört említ, amely köti az intézményvezetőket, az egyik ilyen az egészségügyi felszerelések, berendezések, gyógyszerkészletek, fertőtlenítő szerek megóvására és védelmére vonatkozó javaslat. Bűnmegelőzési és vagyonvédelmi intézkedéseket tehát tehetnek a kórházparancsnokok. A második ilyen feladatkör a járványveszéllyel összefüggő szabályok betartásának az ellenőrzése: ha azt tapasztalja a kórházparancsnok, hogy valaki nem tartja be például a védőeszköz viselésére, izolációra vonatkozó szabályokat, akkor ezt jelzi az intézményvezetőnek.
Fontos feladatnak nevezte Halmosi Zsolt a naprakész, ellenőrzött adatszolgáltatást, megfogalmazása szerint "a járvány kritikus szakaszában ezen emberi életek múlhatnak". Ismertette: minden egészségügyi intézmény naponta szolgáltat adatokat a terheléséről, a lefoglalt ágyak mennyiségéről, a kezelt betegek számáról, az intenzív ágyak és a lélegeztetőgépek számáról. A cél, hogy ha valahol szűk kapacitás alakulna ki, akkor az átcsoportosítás gyorsan megoldható legyen - mutatott rá. Hozzátette: az adatszolgáltatásban korábban voltak hiányosságok, de ezek megszűntek.
Elmondta: a kórházparancsnokok kaptak maguk mellé egy logisztikai munkatársat, akik "raktárosként" felügyelik a készletgazdálkodást. Folyamatosan ellenőrzik a kapacitásbővítést, vizsgálják a járványügyi szabályok betartását.
Komoly problémának nevezte a védőeszközök viselésével kapcsolatos szabályok be nem tartását, amely a betegekre jellemző.
Harangozó Tamásnak, a bizottság MSZP-s tagjának kérdéseire a vezérőrnagy elmondta: felkészültek arra, ha ezres nagyságrendben érkeznek lélegeztetőgépek az országba, de csak olyan gépeket fognak kapni a kórházak, amelyeket kipróbáltak, szervizeltek. Magyarországon jelenleg 1735 lélegeztetőgép és 1309 ugyancsak lélegeztetésre alkalmas altatógép van, tehát összesen 3044 készülék, emellett vannak még gyermekek számára is gépek. A felnőtt készülékek közül 947 van használatban, vagyis 2097 szabad gép áll rendelkezésre. Koronavírus miatt jelenleg 60-an szorulnak lélegeztetésre.
Beszámolt arról is, hogy
183 egészségügyi dolgozó fertőződött meg eddig, közülük 18-an gyógyultak meg.
Elmondta: 3 büntetőeljárás indult intézményvezetők feljelentésére, amiért az
intézményükből fertőtlenítőszereket, vizsgálókesztyűket, maszkokat loptak el,
de olyan eset is akadt, ahol számítógépet vittek el. Hozzátette: van olyan intézmény, ahol már letartóztatásban van a gyanúsított dolgozó.Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke cáfolta azt a felvetését Harangozó Tamásnak, hogy a Budai Egészségügyi Központ az állami vezetők egészségügyi ellátására kijelölt "VIP-kórház", és hangsúlyozta: az állami vezetők részére eddig is és ezt követően is a Honvéd Kórház van kijelölve.
Vadai Ágnes, a bizottság DK-s és Varga-Damm Andrea, a bizottság Jobbikos alelnöke is a kórházi ágyak felszabadításáról érdeklődött. A vezérőrnagy válaszaiban azt hangsúlyozta: a kórházparancsnok nem dönt ágyak felszabadításáról, ez orvosi szakmai kérdés.
