Fantáziánknak köszönhetően nem nehéz elképzelni, hogy egy reggel a rohanó XXI. század helyett az 1900-as évek elején ébredünk. Az ábrándozást megkönnyíti, ha kezünkbe vesszük a korabeli sajtó egy-egy példányát. Rögtön kiderül, mitől is volt hangos a száz évvel ezelőtti Szombathely. Időutazásra fel!
Színházi szezon előtt
Közeledik az ősz, a színházi évad első napjait éljük. A 2008/2009-es évadra bevette városunkat a Weöres Színház Társulata. Még nincs kőszínházunk, de reménykedünk, s jó, ha tudjuk, hogy reménykedésünk száz éves múltra tekint vissza.
Herbst Géza alispán a szinházi választmányt csütörtökön d.u. 4 órakor összehivta... Az alispán az ülést megnyitva bejelentette, hogy Szalkai Lajos a szinházra igényt tart és október 26-ától dec. 1-ig óhajt Szombathelyen játszani társulatával. A maga részéről méltányosnak tartja, hogy a sziniigazgató a tifuszjárvány miatt elmaradt tavaszi szezonért kárpótlást nyerjen.
Bárdossy László szintén méltányosnak tartja Szalkai kérésének teljesitését, de csak oly időben, amikor nem kell fűteni, mert a jelenlegi fűtőkészülék teljesen elromlott, uj fűtőkészülék elkészitése pedig 3000 koronába kerül.
Herbst Géza alispán teljesen méltányolja Bárdossy felszólalását, sőt megjegyzi, hogy nemcsak a fűtőkészülék, hanem a vizhiány is akadályát képezi a szinházba való játszásnak, ugy, hogy valóban nagy felelősséget vesz magára a választmány, ha a szini előadásokat a mostani szinházban megengedi. Ha a város egyelőre vizet biztositani nem tud, akkor a szinházat az ő véleménye szerint be kell zárni.
Most már aztán felmerült egy másik kérdés is, T. I. ha a jelenlegi szinházban játszani nem lehet, a város közönsége pedig szinház nélkül éveken keresztül nem maradhat, a bizottság hogyan gondoskodjék szinielőadásokról. Itt ismét előtérbe került az uj szinház kérdése. Az alispán bejelentette, hogy az esetre , ha a város huzamosabb időn át nem képes uj szinházat épiteni, akkor ujból foglalkozni kell a nyári szinkör eszméjével. Erre már két ajánlat is érkezett be, egyik Komjáthy debreceni, a másik Balla poszonyi szinigazgatótól, akik májustól szeptemberig hajlandók lennének Szombathelyen játszani, azonkivül a nyári szinkört a saját költségükön felépiteni és ezért a várostól csak telket, meg öt évi játszási engedélyt kérnek.
A nyári színkör gondolatát a választmány nem támogatta teljes mértékben, mondván, ezzel csak elodáznák az állandó színház építését.
Stader Izidor… azt ajánlja, hogy a bizottság forduljon ujból a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez segélyért. Ha Pápa és Veszprém kaphattak, miért ne kaphatna Szombathely is?
…A bizottság végre élénk eszmecsere után abban állapodik meg, hogy átir a városhoz és megkérdezi, mikor és minő föltételek mellett szándékozik az uj szinházat megépiteni. Ha a város azt feleli, hogy államsegély mellett két év alatt, akkor a bizottság azonnal megteszi a lépéseket államsegély elnyerése végett; Ha azonban a város az épitést a közel jövőben kilátásba nem helyezheti, akkor a bizottság nyári szinkörröl fog gondoskodni.
Mivel a városház kérdése ma már elodázhatatlan s igy a városnak a jelenlegi szinházra szüksége van, az esetben, ha legalább 60 ezer korona államsegélyt kapnánk, a város – azt hisszük – belemenne az épitésbe, mert a gyüjtött 30 ezer korona az államsegéllyel együtt a szinházépitésre felveendő kölcsön 5-6 évi amortizációját biztositaná.
Az új színház – mint tudjuk – máig nem épült fel. De a remény ma már újra él.
Új zongoratanárnő Szombathelyen
Az az érzékeny veszteség, amit városunk zenei életére Konc Irén zongoratanárnő távozása jelentett, hamarosan pótlást talál abban, hogy egy elsőrendű zongoratanárnő, özv. Kern Jánosné, aki a bécsi konzervatóriumban nyert oklevelet, városunkban letelepedik és itt zongoratanitást vállal. Az uj zongoratanárnő városunk szülötte, akit számos rokoni szál füz városunkhoz. Özv. Kern Jánosné néhai Gesztessy János kir. tanácsos, volt szombathelyi törvényszéki biró leánya, aki 12 évi működése során a zongoraoktatás körül fényes eredményeket mutatott föl. Az uj zongoratanárnő állami zenei vizsgálatokra is előkészit és jelentkezőket már most fogad Hollán Ernő utca 15. szám alatt.
A bolgár fejedelem Szombathelyen
Száz esztendeje magas rangú vendéget érkezett Szombathelyre. A csendes várost néhány napra valóságos hangyabollyá változtatta Ferdinánd bolgár fejedelem látogatása. A 11-es huszárezred új tulajdonosa nem csak a díszszemlén vett részt; számos fogadás és protokolláris találkozó is szerepelt programjában.
Ünnepeltük Koburg Ferdinándot, Bulgária fejedelmét. Ez a fejlődésben lévő határszéli város, az ősi Szabária, tőle telhető fénynyel és lelkesedéssel fogadta fejedelmi látogatóját. Nem a szövevényes diplomácia magasabb érdekei, nem is a merő szórakozás vágya hozta körénk, hanem két figyelemre méltó közvetlenebb motivum. A magyar föld és nyelv iránt hüségesen megőrzött szeretete és az a vágy, hogy szemtől-szemben láthassa s gyönyörködhessen a mi szinmagyar, délceg huszárezredünkben, amelynek tulajdonosává tette őt koronás királyunk nagyrabecsülése s rokoni vonzalma.
Fellobogózott, fényárban úszó utcák és lelkes üdvrivalgás fogadta
a magyarvérü Koháry hercegek ivadékát és ugy éreztük, hogy ez a tüntető vendégszerető nép mintha nem is idegen hatalmasság előtt hódolt volna meg, hanem azt övezte volna szeretetének melegével, akinek szimpatiája a magyarságot messzeható tekintettel Balkán sorsához füzé, aki mint egykor magyar honvéd huszártiszt s most mint a magyar Murányvárának örökös ura és birtokosa elidegeníthetetlen kapcsolatban áll a magyar király országával, népével és e nép nyelvével.
A vasútállomást délszaki növényekkel és lombfüzérekkel díszítették, az előcsarnokban kis babérfák sorakoztak, az épület homlokzatát pedig ragyogó villanykörték között a bolgár címer ékesítette.
A környezeténél egy fejjel magasabb fejedelem meghallgatta Horváth Lajos ezredes jelentését, majd a diszszázad parancsnokának Szücs István kapitánynak jelentését, aki háromszori kardtisztelgés után állt meg előtte. A fejedelem elvonult a diszszázad előtt mialatt a katonai zenekar a bolgár hymnuszt játszotta.
A huszárok sorfalat álltak a vasútállomástól egészen a püspökvárig.
Főpásztorunk rezidenciájának bejáratánál fogadta fejedelmi vendégét s készitett számára ittartózkodásának idejére magyaros vendégszeretettel, pazarfényü kellemes otthont… A remek festményekkel s freskókkal biró főuri eleganciával bebutorozott négy szoba a püspöki rezidencia északi oldalán a székesegyház felé eső részen főpásztorunk magán kápolnája közelében.
A katonaság után a vármegye és város képviseletét együttesen fogadta a fejedelem. A rezidenciának hatalmas gyönyörü freskókkal ékeskedő nagytermében, festői látvány volt a diszmagyarba öltözött vármegyei urak mellett a frakkos, elegáns városi magistratus és képviselő testület.
Másnap már 9 órakor megkezdődött a díszbe öltözött huszárezred felvonulása.
A laktanya nagy udvarán oszlopokba felállva festői képet nyujtott az ünneplő ezred méltóságteljes elhelyezkedése. Az udvar közepén a fejedelem s kisérete számára diszsátort állitottak fel. A cs. és kir. 83-ik gyalogezred zenekara az ezred jobb szárnyán, közvetlenül az első század mellett foglalt állást. Pont fél tiz órakor felharsant a háromszoros kürtjel figyelmeztetve az ünneplő ezredet a fejedelmi vendég megérkezésére.
Az időközben megérkező fejedelem maga is lóra pattant, majd hamarosan megkezdődött a dísszemle.
Legelőször a huszárezred tisztikara szolgálati lovakon nagy körben lovagolva ügetés, rövid vágta és vágtában, majd az altisztek, közhuszárok ugyanezen menetformákban mutatták be tetszetős lovaglási képességüket, mellyel a fejedelem legnagyobb megelégedését és dicséretét érdemelték ki. Ezt követte a tiszteknek saját lovaikon bemutatott lovaglása, majd az ujonc (remonda) lovak előlovaglása, végül az első éves közhuszárok néhány lovas mutatványa. Minden pont sövény ugratással végződött. … A mutatványok után Ferdinánd fejedelem s katonai kisérete ujból lóra szállt s kezdetét vette az ezred diszfelvonulása.
A katonai parádé után fényes ebéddel búcsúztatták a magas rangú vendéget, aki elutazása előtt megígérte, hogy következő látogatása alkalmával a székesegyházat is megtekinti.
