Fantáziánknak köszönhetően nem nehéz elképzelni, hogy egy reggel a rohanó XXI. század helyett az 1900-as évek elején ébredünk. Az ábrándozást megkönnyíti, ha kezünkbe vesszük a korabeli sajtó egy-egy példányát. Rögtön kiderül, mitől is volt hangos a száz évvel ezelőtti Szombathely.
Szenzációs új találmány, a Phonotypogramm
1911 márciusa például attól, hogy egy szombathelyi tanárjelölt előrukkolt azzal a technikai újdonsággal, amely végül az országos sajtót megjárva, a száz évvel ezelőtti Szombathely utcáin is komoly beszédtéma lett.
"Ha valónak bizonyul az a szombathelyi hiradás, amely tegnap egyik fővárosi napilapban jelent meg, ugy egy eddig ismeretlen név: Pédery Attila szombathelyi tanárjelölt (?) neve hamarosan a világhirszárnyára kerül, a legnagyobb feltalálók nevei mellé. Az uj, szenzációsnak mondható találmánynak a lényege az, hogy az emberi beszéddel egy irógépet lehet precizen müködtetni, elektrodynamikai uton, a legnagyobb távolságokra is.
A találmányt „Phonotypogramm”-nak nevezte el a feltaláló, aki szakképzett ember, nevével gyakran találkozni lehet szaklapokban, különösen egy nagyobb szabásu „áramkörválogató relais és ezzel müködtetett gyorstáviró készülék” elnevezésü találmányával kapcsolatban, amelyet az állam által kiküldött szakbizottság is kitűnőnek talált.
Az uj találmány, a phonotypogramm az emberi hangok rezgésszámain alapszik. E rezgés-számokkal idéz elő egy alkalmas készülék, amelynek egyik fontos része a Lénárd-féle alak képezi, állandó és pontos határok között ingadozó áramhullámzást, amely felfogva mozgásba hozza az iró- és betüszedő-gépet. A „Phonotypogramm” működése teljesen független attól, hogy ki beszél bele, férfi-e vagy nő, haék hangon-e, vagy hangosan.
A „Phonotypogramm” a feltaláló vélekedése szerint távirásra is használható lesz olyan távolságra, amilyen távolságot a telefon kibir. Kombinálva a telefonnal, különösen akkor fog fontossággal birni, ha a felhivott egyén nincs jelen. Ez esetben egyszerü gombnyomással rá lehetne kapcsolni a telefonra a Phonotypogrammot, amely a beszédet nyomtatott betükkel veszi fel."
Víz, víz, tiszta víz...
1911. március 8-a jeles dátum, már ami Szombathely vízellátásának történetét illeti. Ezen a napon, délután fél 3-kor engedték be az új csőhálózatba a mélykutak friss vizét. A néhány esztendővel korábban tífuszjárvánnyal megküzdő lakosság valóságos ünnepként élte meg ezt a pillanatot.
"A szombathelyi adófizető polgárság esztendők óta hasztalanul várta az uj szombathelyi vizvezeték elkészülését s azt a boldog pillanatot, amidőn a csőhálózatba bekapcsolt mélykutak vize tisztán, üdén kerül a viz után sóvárgó lakosság lakásába.
A vállalkozó cég ugyan már karácsonyra igérte a vizvezeték elkészültét, a „hazai ipar” kötelező támogatása miatt azonban a legszorgosabb utánjárás és sürgetés után sem jutott abba a kellemes helyzetbe, hogy a részére megrendelt szükséges eszközök, gépek, szivattyuk idejében megérkeztek volna.
Igy aztán a vállalkozók is kénytelenek voltak ujabb és ujabb haladékot kérni a várostól, amit a város nem szivesen bár, de az adott viszonyok közt kényszeritve volt megadni.
Annyi balszerencse és oly sok vizsály után azonban végre még is sikerült a fáradtságos és nagy körültekintést, óvatosságot igénylő munkát nagyjában bevégezni, ugy hogy Becsey mérnök, a munkálatok buzgó vezetője, tegnap délután boldogan jelenthette Brenner Tóbiás polgármesternek - Husz kutat bekapcsoltunk a csőhálózatba és délután fél három órakor üzembe helyeztük a vizvezetéket...
Tulajdonképpen 26 mélykutat furatott a város, ezek közül hat azonban még nem készült el teljesen. A hátralévő kutak vize még homokos és erősen iszapos s igy ezeknek a vizét majd csak akkor kapcsolják be a csőhálózatba, ha teljesen tiszta lesz.
A munka közben lázas buzgósággal folyik, hogy ennek a hat kutnak a szivattyuzásával is elkészüljenek. Ez a határidő azonban bizonytalan. Lehet, hogy már két hét mulva elkészülnek vele, de lehetséges, hogy hat hétig is eltart a felelősségterhes munka s igy csak akkor kapcsolják be a vizvezetéki csőhálózatba.
A dolog nehezebbik részén azonban már átestek s a szombathelyiek bizonyára örömmel veszik tudomásul a régóta lesett hiradást, hogy az üzembe helyezett vizvezeték immár egész napon át, megszakitás nélkül, szolgáltatja a kristálytiszta, jéghideg ivóvizet."
Fejlődő város
Száz esztendeje egy város fejlődésének legbiztosabb jele a kétemeletes házakra kiadott építési engedélyek magas száma és az új utcák kijelölése volt. Szombathely tekintetében mindkét mutató egészséges gyarapodást jelzett.
"Ez a fejlődés főként a Kőszegi-utcára vonatkozik. A sort a „Vasmegyei takarékpénztár részvénytársaság” nyitotta meg, mely diszes palotát épitett a régi telkén. Kétemeletes lakóház épitésére kapott engedelmet Mészáros Mór és neje, azonkivül legközelebb Pápai Hugó dr. orvos és Stern Ignác szabó is benyujtják épitési tervüket a város tanácsához.
Az uj épitkezések persze maguk után vonják, hogy ez az eléggé élénk utca még inkább föllendül. Ennek előjele az, hogy a háztulajdonosok – üzlethelyiséggé alakitják át a lakásokat és egyéb helyiségeiket. Brreitfeld Dezső házában is több üzlet nyilik meg május elsejével, azonkivül, amint hirdetési rovatunkban közöltük, Cziffrák János dr. a tulajdonát képező Hungária vendéglőt is több kisebb-nagyobb üzlethelyiséggé alakitja át, amelynek diszes portáljai a szemnek is gyönyörködtető látványt nyujtanak.
Van azonban ezeknél, a város fejlődése szempontjából, érdekesebb terv is, amely most még a megvalósulás kezdő stádiumában van ugyan, de ismerve a nagyarányu és igen praktikus terv mozgatóit: biztosan hisszük azt, hogy hamarosan megvalósul.
Ez a terv pedig az, hogy az Erzsébet királyné-utcában (ma Király utca) levő dr. Stadler Izidor ügyvéd házán keresztül a Március 15. térre (ma Mártírok tere) utcát nyitnak. Az érdekelt telektulajdonosokkal ez irányban már megtörténtek a szükséges tárgyalások és ennek során – 1 kivételével – valamennyien beleegyezésüket adták abba, hogy kertjeik területéből (mindkét oldalon) az utcanyitásra szükséges részt ingyen átengedik.
Ha ez az érdekes terv megvalósul, amiben nincs okunk kételkedni, ugy megint egész sereg uj épitkezés várható, ami ugyancsak hozzá fog járulni Szombathely nagyarányu, modern fejlődéséhez."
Emancipálósdi a korzón
Amint az 1911-es tavasz bekacsintott Szombathelyre, fiatal gyereklányok tűntek fel az esti korzón, s ez a szokatlan jelenség ugyancsak felháborította az erkölcscsőszöket, mondván: a női emancipációnak is vannak (életkori) határai.
"Hivei vagyunk a józan nőemancipációnak. Csakhogy a nőt bizonyos életkor előtt nem szivesen látjuk az emancipált elvek, rendszer uralma alatt. Bizonyos életkoron alul a leány legyen csak gyerek, aki odahaza szülei felügyelete, még hozzá szigoru fölügyelete alatt tanuljon az iskola, a konyha, a háztartás számára.
Ép ezért igen különösnek tartunk egy virágzó fura divatot. Kislányok, uri médikék, 12 és 16 életév közöttiek az esti korzón órák hosszáig föl-le ácsorognak vagy maguk, vagy többesben és minden gardedam nélkül.
Nem igen akarjuk hangoztatni, hogy mi, ha szülők lennénk, az ilyen médikéknek utólagosan nádpálca-gardedámot adnánk, de okvetlen eszünkbe ötlik a kérdés: mi haszna van annak, hogy ezek a gyereklányok itten, késő este csatangolnak?
Testedzés nem lehet, mert a gyerek gyakorolja a testedzést nappal és akkor se az Erzsébet királyné-utcán az aszfalton végezzen testedző sétát, hanem a szabadban. Akkor talán müvelődési célzattal korzóznak? Hogyne. Megtanulják a szemforgatást, néha látnak gyerekszemnek igen ártalmas apróbb epizódot, mi a korzónkon is csak megeshetik. Ezenfelül megszeretik az üres flancot, semmittevést, elszoknak a házi munkától és elhanyagolják a tanulásukat.
Nem erkölcsnemesitést prédikálunk itt, hanem csak azt, hogy az ilyen éretlen gyerekleányokat a szülők, tanárok tiltsák el az ilyen céltalan kóborlásoktól. Leánylélek nem arra termett természeténél fogva, hogy az utcán nevelődjék. Pláne nem arra, hogy a korzón. Mert a korzó a felnőtteknek üdülés a napi munka után, de az ily gyereklányoknak semmi egyéb, mint kacérkodó léhaság. A helye a mamuska mellett. Otthon az ilyen gyereknek ne engedjék hát el őket otthonról órák hosszat csatangolni. Még nappal se, semhogy este.
A lány legyen emancipált, de mig gyerek, addig ne játszék emancipálósdit. Hanem nevelődjék a jóra."
