A félelmetessé vált Gyurcsányról, és Győzike lopós faterjáról –a fideszes Kósa Lajos Savariában

Kósa Lajos tízperces késéssel érkezik a sajtótájékoztatóra, Hende Csaba és Puskás Tivadar képviselőjelöltek kísérik. Hende a Fidesz egyik meghatározó személyiségeként mutatja be a debreceni polgármestert, bejelenti, a mai téma az önkormányzatok szerepe lesz Magyarország fejlesztésében. Hozzáteszi, több témáról is lehetne beszélni, például a gazdaságról vagy a párt vasárnap nyilvánosságra hozott programjáról, de inkább kérdez: „Mi a receptje Deberecen sikereinek?” Hiszen „egy gazdasági válságtól, munkanélküliségtől sújtott várost sikerült felemelni, ékszerdobozzá tenni.”

Szombathely ismét megkapja a magáét, megtudjuk, a vasi megyeszékhelyen fordított a tendencia, „egyre gyorsuló sebességgel csúszik lefelé”, nő a munkanélküliség, a Fidesz-kormány alatt, persze nem így volt, az eladósodás soha nem látott magasságokba emelkedett.

Hozzáteszi, 2002-ben a város adóssága 1,7 milliárd volt, amelynek fedezetéül 2,1 milliárd értékű befektetési jegyet kapott az új városvezetés. Most viszont 5,7 milliárdot várnak az év végére, „ha a 2002-es 400 millió többletet hozzáadjuk, akkor a tartozás több mint 6 milliárd lesz”.

Garasin Hotel

„Nem kis nosztalgiával jöttem érkeztem Szombathelyre” – kezdte Kósa Lajos. Megtudtuk, katonaidejéből egy évet a „Garasin Hotelben” töltött, és bármi furcsa, de szép emlékei vannak arról az időszakról. Meg persze a Haladás-, Loki-meccsekről is, igaz „ez utóbbiakra ma nincs lehetőség”.
A lényegre térve a polgármester kijelentette, általános jelenség, hogy romlott a megyejogú városok helyzete, ugyanis nem módosult az önkormányzatok finanszírozása. Viszont „minden városnak más a receptje, nem biztos, hogy amit Debrecenben meg tudnak tenni, arra van lehetőség Szombathelyen is.”

A debreceni recept

A hajdúsági megyeszékhelyen 2000-ben jelentős átszervezéseket hajtottak végre a városi tulajdonú közművállalatoknál. A vagyont holdingba vitték, komoly centralizációt valósítottak meg. Az év végére a cégek 100 milliós adózás utáni nyereséget könyvelhettek el, amelyhez az önkormányzat 400 millió forint támogatást nyújtott. Tavaly a nyereség meghaladta a 2 milliárdot, az önkormányzat nem adott támogatást.
A nyereséget visszaforgatták a vállalatokba, a tőkéből hasonló tevékenységű cégeket vásároltak. Ma már jelen vannak az egész megyében, Szabolcs egy részében, és Romániában veszélyes-hulladék feldolgozót építenek. Vízközmű vállalatot vásároltak Székelyudvarhelyen, és elindultak a miskolci cég értékesítésére kiírt pályázaton is. Tervük, hogy Debrecen vezetésével létrehozzák az ország legnagyobb közművállalat-csoportját.

Kósa Lajos kijelentette, középtávú céljuk, hogy a beruházás ne vigye, hanem hozza a pénzt. Ehhez persze az adottságokra is szükség van, így például a jelentős mezőgazdasági területek kihasználásával bioenergetikai alapú fejlesztéseket valósítanak meg.

A polgármester szerint a másik kulcskérdés, hogy Debrecenben a helyi vállalkozásokat kívánják előnyhöz juttatni, külföldieket legfeljebb az üzemeltetés területére „engednek be”.

Kósa hangsúlyozta, „mindenkinek átadjuk a tapasztalatainkat, főként a mieinknek”. Tárgyaltak szocialista vezetésű várossal is, „ők azonban képtelenek a megvalósításra, mert a közgyűlés tele van vállalati menedzserrel”. Debrecenben viszont választás elé állították a képviselőket, „egyikőjük sem vállalhat igazgatósági tagságot”.

„Mindenki változást akar”

Az elhúzódó sajtótájékoztató miatt fél órás csúszással kezdődött a Savaria mozi nagytermébe szervezett fórum. Érkezésünkkor Marton Zsolt, a városi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője jelentette be, hogy papírt adnak körbe, aki részt akar venni az április 2-i, Kossuth téri nagygyűlésen, írja fel magát, mert megszervezik az utazást.

A fórum minden korábbi Fidesz-megmozdulás külsőségeit nélkülözte, csupán egy háttérben elhelyezett plakáton olvashattuk a Hajrá, Magyarország! szlogent. Az érdeklődők jó háromnegyed részéig töltötték meg a nagytermet, feltűnő volt, hogy többségben vannak a középkorúak.

Mire van szüksége Szombathelynek?

Puskás Tivadar kezdett, kijelentette „mindenkin azt látom, hogy változást akar”. Felidézte egy három évvel korábbi budapesti előadását, ahol az elsősegélynyújtásról beszélt. „A kapcsolat egyértelmű”, mondta, mivel „a politikát akkor érzik magukhoz közel az emberek, ha úgy érzik, beleszólhatnak abba”. A módszer hasonlít a gyógyításhoz, ugyanis először jönnek a tünetek, majd a diagnózis és a terápia. A tünetet az emberek rosszkedve, elkeseredettsége jelenti, a diagnózis, hogy rosszul mennek a dolgok, a terápia pedig, hogy pszichés energiával rendelkező, hittel, lelkesedéssel bíró emberek fejlesszék a gazdaságot. Szombathelynek szüksége van „oktatásra, utakra, repülőtérre, gyógyfürdőre, idegenforgalomra”. Ehhez viszont segítség kell,  "a legjobb tudásom szerint szolgálom majd a szombathelyieket” – jelentette ki.

Hende Csaba régi kedves barátként üdvözölte Kósa Lajost, aki a „mocskolódások, hazugságok ellen megvívta a saját harcát”. „Ezt én is meg fogom tenni” – mondta. Elismételte a sajtótájékoztatón elmondottakat a város helyzetéről, a 6 milliárdos adósság említésekor felhördült a terem.

Józan paraszti ész

Kósa Lajos a Garasin Hotel említésével kezdett, majd kijelentette, bonyolult elemzések, analízisek, tudományos értekezések helyett józan paraszti ésszel kell értékelni az elmúlt négy évet.
Elmesélte, az iskolában az volt a jó feleltetési módszer, hogy mondjuk Arany Jánosnál a tanár megkérdezte a gyereket, melyik versét tudja legjobban. Majd azt, hogy milyen állat szerepel először a versben. És ha a gyerek a tyúkot említi, akkor tudja, hogy összekeverte Petőfi Sándorral…
Tehát, így kell értékelni a kormány teljesítményét is. „Tegyünk egy gondolatkísérletet, nézzük meg, mire büszke a kormány!” – mondta, és sorolta: 13. havi nyugdíj, a családi pótlék megduplázása, autópálya-építések, áfacsökkentés.
Kósa szerint a 13. havi nyugdíj „pici átverés”, hiszen „összesen másfél heti jön ki”. Közben pedig „a nyugdíjasokat terhelő kiadásokat felemelték”.

A családi pótlék emelésénél pedig megszüntették a korábbi kedvezményeket, az étkezési támogatást, „az általános tankönyvtámogatást”. Az emelés különben is igazságtalan, mivel „a milliárdos Gyurcsány gyerekénél éppúgy magasabb a családi pótlék, mint egy hátrányos helyzetűnél”.
Az autópálya-építéseknél „semmi extra sem történt, ugyanaz a program megy, mint korábban”. Az igazi probléma viszont, hogy az Orbán-kormány alatti 1,9 milliárdos kilométerköltsége helyett ma 2,5 milliárdba kerül az autópálya egy kilométere. Közben pedig „az úthálózat fenntartásától veszik el a pénzt, és adósságokba bonyolódnak”.
Az áfacsökkentés pedig azért sem siker, mert azt előtte „ők emelték fel”.

A plakát hátoldala

Kósa kijelentette, ezeket az eredményeket plakátokon hirdeti a kormány, de vannak dolgok a „plakátok hátoldalán is”. És sorolta: „az évszázad legnagyobb bankbotránya”, amelynél már az „összes nyomozót letartóztatták. Az „adatvisszaélés”, ahol az adózók adatait használták fel. Az „500 milliós kár Pakson”, ahol a rossz vezetők a helyükön maradtak, „kirúgták viszont a kettes portást”.
A „hatszáznál több kisposta bezárása”, az „eladósodás”, ahol „négy év alatt nagyobb kölcsönt vettek fel, mint a Kádár-rendszer 30 éve alatt”.
„Bármilyen területet mondhatnék, amihez hozzányúltak, nem arannyá, hanem az anyagcsere melléktermékévé vált a kezükben” – jelentette ki.

Legalább szerethető embereket állítottak volna ki a szocik

Kósa szerint „legalább szerethető embereket állítottak volna ki”. Medgyessy például miniszterelnöksége elején „a maga bumfordi módján vicces volt”, igaz „komoly gondjai voltak a magyar nyelvvel”. Erdő Péter hercegprímás kinevezésekor például kijelentette, „új szeleket hordoz magában”.
Később „Gyurcsány már félelmetessé vált”, mert „öregecske feleségekről beszélt”. Kósa feltette a kérdést, „mi lenne, ha Klára asszonyt a kisportolt testű kertésszel találná az ágyban, és az asszony annyit mondana, hát, Feri öregecske lettél”.
Kósa kijelentette, „nem árt, ha az emberi kapcsolatokban nem az egoizmus vezeti az embert”.
Gondolatmenete végén hozzátette: „nem elég, hogy rosszul kormányoztak, szerethető embereket sem sikerült az ország élére állítaniuk”.

„Idióta, stréber magatartás”

Kósa Lajos szerint olyan „csapatot kell választani, akik többet tudnak letenni az asztalra”. Ez persze a Fidesz, amely Cselekvő Magyarország programját a hétvégi kongresszuson mutatták be. A „30 oldalas anyag csupán kivonat, a részletek ismertetése a jelöltek dolga lesz”.
„Szemléletváltásra van szükség” – jelentette ki a debreceni polgármester, aki utána a cívisváros sajtótájékoztatón elhangzott kezdeményezéseiről beszélt.
Az Európai Unió is megkapta a magáét, Kósa szerint „fel kell hagyni az idióta, stréber magatartással”, felszólított, „ne tartsuk be az értelmetlen jogszabályokat”.

Médiaegyensúly?

Egy érdeklődő kérdésére, miszerint „hogyan lehet megteremteni a médiaegyensúlyt?”, Kósa elmondta, szerinte nem az egyensúlyra kell törekedni, nincs azzal semmi baj, ha egy lap bal- vagy jobboldali. Azzal van gond, „ha egy ember méltóságát gátlástalanul pocskondiázzák, megsértik”. Úgy vélte, a sajtóperek büntetési tételét olyan magasra kell emelni, amely „már az újság egzisztenciáját is veszélyezteti”. A kártérítést pedig fordítsák jótékony célokra, vagy „az újságírók etikai képzésére”.

„Húszmilliót simán ellop”

A másik kérdés Gáspár Győző, Győzike apjának csomagosztogatásáról alkotott véleményét feszegette. Kósa kijelentette, a dolog „merő ostobaság volt”, hiszen így nem lehet politikai előnyt szerezni. Kisebb eszmefuttatásba bonyolódott a romák mentalitásáról, mondván, aki nem érti őket, az bánni sem tud velük.
Kósa szerint a csomagokat sem azok kapták, akik az ajánlószelvényeket az MSZP-re adták, a szocialisták állítólag 200 milliót költöttek erre az akcióra.
„Győzike apja ebből 20 milliót simán ellop.”
„Bankármilliárdos szemlélettel nem lehet közösséget vezetni, nem lehet az embereket felvásárolni, még a romákat sem. Az ilyen emberek nem szimpatizánsok, hanem zsoldosok, akikre nincs szükség” – fejezte be kétórásra sikerült fórumát Kósa Lajos.

Fotó: Nagy Ákos Balázs