Miről szóltak a hírek száz éve? - Éledő tavasz, leharapott ujj(32. rész - 1906. március)

"Furcsa módon akart megszabadulni Pekker István csatornatisztító, hitelezőjének zaklatásaitól...

Fantáziánknak köszönhetően nem nehéz elképzelni, hogy egy reggel a rohanó XXI. század helyett az 1900-as évek elején ébredünk. A Szombathelyi Friss Ujság egyike volt azoknak a lapoknak, amelyek az országos hírek mellett napról napra beszámoltak a megyeszékhely fontos és aprócseprő dolgairól. Időutazásra fel!

Ébredő tavasz, avagy a sült gesztenye végnapjai
Száz éve is – ki hinné – beköszöntött a tavasz a vasi megyeszékhelyen. A hírt az azóta védetté avanzsált szelíd hóvirág hozta, melyet kosárszámra árultak az utcákon.

„A tavasz legelső virága, a kikeleti hóvirág már megnyitotta fehér szirmait s március langy lehének hivására megjelent városunk utcáin, a hol a virágárusok vigan árulják. A hóvirág megjelenése a tavasz hajnalhasadásán kívül a sült gesztenyék alkonyát is jelenti. A langyos tavaszi estéken vajjon kinek volna kedve forró sült gesztenyét ropogtatni?”

Az ébredő tavasz a diákokat is kicsalogatta a szabadba. Március idusára
„az iskola négy fala szük kezd lenni az ifjuságnak, mely lesi az alkalmat, hogy gyönyörködhessék a természet magasztos ébredésében. Mennyivel erősebb a vér lüktetése, az ifju sziveknek dobogása most, a szabadság hónapjában, a mikor szembeáll egymással az elnyomatás a szabadság érzetével. Jóleső örömmel látjuk derék diákjaink buzgó lelkesedését a szabadságért. Ennek a lelkesedésnek milyen poétikus, milyen szép kifejezést adtak szerda délután a helybeli kereskedelmi iskola egyik alsó osztályának diákjai, a kik a millenium-parkban összegyülve, hazafias lelkesedéssel énekelték a Kossuth nótát. Jól van, hazánk jövője, legyünk hazafiak. De elégtelen kalkulus ne legyen ám!”

A fogak dicsérete
Fogaink épségére érdemes figyelmet fordítani. Ép fogakkal egyes nehéz élethelyzetek is könnyebben uralhatók. Bizonyára ekképp vélekedett száz éve élt elődünk, Pekker István. Nem úgy a városi bíróság.

„Furcsa módon akart megszabadulni Pekker István csatornatisztító, hitelezőjének zaklatásaitól. Pekker 13 korona lakbérrel tartozott Virágnénak, aki nap nap után felszolitotta adósát a fizetésre. Hétfőn délután is beállitott hozzá és követelte a lakbért. Pekker a válasz helyett az asszonyra támadt és hogy a folytonos zaklatás miatt bosszut álljon háziasszonyán, annak jobbkeze gyürüs ujját tőben leharapta, ugyannyira, hogy azt csak a bőr tartja a kézfejhez. Orvosi vélemény szerint a csont teljesen át van harapva és ugyancsak jó fogak voltak azok, amelyek az ujj csontját képesek átharapni. Az asszony megsebzett ujját amputálni kellett. Pekkert sulyos testisértés büntette miatt a biroság elé állitják.”

Huszárvirtus
Egy langyos márciusi éjszakán Varga István helyi közhuszárnak is meggyűlt a baja a hatóságokkal. Védelmében szóljon, hogy bizonyára nem ő volt az egyetlen, aki a kaszárnyai kemény priccs helyett szívesebben választotta nyugvóhelyül imádottja matracos ágyát.

„Nem csoda tehát, ha a kaszárnya reguláit megszegve; éjjel civil ruhába öltözve elment kedvesének Derdák Terézia cselédlánynak Széll Kálmán-utcai lakására. A derék közvitéz szerdán éjjel is a megszokott módon két kőkeritésen jutott be abba a házba, ahol szerelmese már epedve várta. Itt is volt azonban még akadály; a leány szobájának ablaka történetesen olyan magasan van a föld szinétől, hogy nagy ügyességet kellett a vitéznek kifejteni, hogy az ablak párkányára juthasson. A kalandszomjas katona már-már elérte célját, amikor a ház ura a kutya ugatására figyelmes lévén, kiment az udvarra és a kapaszkodó szerelmest nyakoncsipte”

A háziúr persze azt hitte betörőt fogott, így a huszárral a hóna alatt meg sem állt a rendőrségig, ahol azonban „kisült az igazi tényállás és a civilbe öltözött huszárt szabadon eresztették”. A polgári bíróság magánlaksértésért, a katonai hatóság pedig civil ruha viselése és igazolatlan kimaradás miatt leckéztette meg a hősszerelmest játszó huszárt.

Gyermektrió hangversenye a színházban
A korabeli kritika szerint nagy élvezettől fosztotta meg magát az, aki elmaradt a Therniawsky-trió száz évvel ezelőtti szombathelyi vendégszerepléséről. A híradás szerint sokan jártak így.

„Közönségünk, bámulatos, nem hisz a szinháznak. A város legveszedelmesebb zene-esztüziasztái távol maradtak ma este a szinháztól; pedig, mint már előre is jeleztük: zenei csemegében lehetett volna részük. De hát ugy látszik, most olyan áramlat uralkodik, hogy nem járunk szinházba; még ha tudj’isten ki jönne is vendégszerepelni.”

S hogy kik is azok a Therniawsky fivérek? „Három muszka gyermek… nem csodagyerekek… Isten kegyelméből való művészek, akik klasszikus hangverseny-műsorukkal bámulatba ejtették azt a kicsiny közönséget, mely nem azért jár szinházba, amiért a zenekedvelők koncertjére szokás járni. A hármasban a 8 éves Miska, a cellista a legerősebb. Fejlett izléssel, finomodott érzékkel, kápráztató technikával játszotta Goltermann A moll hangversenyét… Leo, akit 13 évesnek mond a reklám, még ha idősebb is, csodálatos készültséggel kezeli a vonót. Technikája fejlett; kissé nyomott a hang, mely a vonó alól kikerül és temperamentumának gyermekes rakoncátlansága miatt a kifejezés is szenved, de azért a Paganini ördögi cadenciáit, mint Sarasate cigánydalait a tucat-átlagon, a csodagyerek tehetségén felülálló képességgel, tudással játszotta.” Miskát és Leot 11 éves fivérük kísérte zongorán, miközben „Erdélyi Zoltánnak „Megjött a papa” című vigjátékát adták elő farkas, Fekete, Bogyó és Talliánné.”

A gyermekvédelem időszerű kérdései
„Van-e nagyobb kincsünk a gyermeknél? És mégis uton-utfélen találunk rongyos, beteg, éhező, fázó, elhagyott, züllött gyermekeket. Mi az oka ennek? Talán a szülői szeretet hiánya? Téved, aki azt hiszi. Inkább a nehéz megélhetési viszonyokban kell keresni a baj okát és főleg abban, hogy a társadalom még mindig nem ismerte fel azt a kötelességet, hogy ott, ahol a szülő képtelen gyermekéről gondoskodni, ott a társadalom vállalja magára a gyermekek felnevelését.”

Keserű sorok ezek, melyeket senki nem vet papírra ok nélkül. Azok, akik azt hitték, hogy a gyermekmenhelyek és törvények fölállításával elejét vették e bajnak 1906. márciusára már tisztán láthatták, hogy a probléma közelről sem oldódott meg. Az egyesületek a már teljesen kihasznált társadalomtól segítséget alig kaptak. A ruha, az élelmiszer, a tandíj és tanszer hiánya mellett a testi és szellemi fogyatékosok, a vak és siket gyerekek speciális intézeti gondoskodásra is alig-alig számíthattak. A kényszer szülte bűnözésnek a szigorúbb nevelést igénylőgyerekek számára létesített internátusok felállításával próbálták elejét venni, anyagi háttér híján kevés sikerrel.

„Nap-nap után megzörgetik ajtóinkat szegény, rongyos asszonyok csecsemővel a karjukon s krajcárt kérnek, mert napok óta nem ettek; zimankós, zord időben ott állnak az utca szegletén s a havas, esőverte rongyokból didergő kis gyermek nyöszörgése hallatszik. Megesik a szívünk, amikor ezt látjuk. Mit tehet az az ártatlan kis gyermek arról, hogy apját munkaközben baleset érte? Hogy anyja fekvő beteg? Vagy hogy létét a könnyelmüségnek, a pálinka hatásának köszönheti?”

Tilos a birbics
Mi az a birbics? Ha felmerül ez a kérdés, az azt jelenti, hogy Bezerédj István meglehetősen jól végezte dolgát. Az alispán száz éve rendelte el a vármegyében a birbics és a hozzá hasonló játékok betiltását.

„Bezerédj István alispán elrendelte, hogy mivel báb (hordozható), tekebáb, golyó, színes golyó, baba, színes baba, monacó, meriandli, bibircs (birbics), célbadobás (kör, karika- vagy lemez-célbadobás), szin, számozott és ezekhez hasonló pénz- vagy tárgynyereményt kilátásba helyező játékok tulajdonosai és vállalkozói ujabb időben ismét mind sürübben jelennek meg a vármegye területén megtartani szokott sokadalmakon, különösen pedig az országos és bucsuvásárokon és egész szemérmetlenül zsákmányolják ki különösen a szegényebb sorsu nép tudatlanságát és hiszékenységét, a közigazgatási hatóságok a jelzett szerencsejátékosok üzelmeinek lehető megakadályozására minden törvényes lépést tegyenek meg, ellenül az eljárást teljes szigorral folytassák le s a tilalom megszegőkre teljes szigorral alkalmazzák a pénzbüntetéseket.”

Na de mi az a birbics? Kicsi tekejáték apró kuglibábukkal, amelyeket pörgettyűvel lehetett ledönteni a lábukról.

Folytatás következik…

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Miről szóltak a hírek száz éve?