Mint derült égből a villámcsapás, úgy érte a Karneváliroda szervezőit a hétfő délelőtti püspöki bejelentés, miszerint az idei Savaria Történelmi Karnevál előadásait nem lehet megtartani az Egyházmegyei Kollégium udvarán. A nyugat.hu megkérdezte a nemrégiben beiktatott megyéspüspököt, miért döntött ilyen szigorúan, másfél héttel a nagyszabású rendezvény előtt?
Az egyik darab kifejezetten a gyónás szentségét, a papságot gúnyolja
Februárban küldött a Karneváliroda egy kérőlevelet dr. Konkoly István püspök úrhoz (dr. Veres András elődjéhez a szerk.), hogy a rendezvényhez bocsássa rendelkezésre az Egyházmegyei Kollégium udvarát. A püspök úr azzal a feltétellel engedélyezte az előadásokat, hogy a szervezők megküldik a bemutatásra kerülő darabok szinopszisát és szövegkönyvét. Erre azonban nem került sor. Múlt hét pénteken szembesültem azzal, hogy a tájékoztató füzetben megjelent címek alapján meg kell tekintsem az előzményeket. Ekkor vettem fel a kapcsolatot a szervezőkkel, akik este el is küldték a szövegkönyveket mondta el lapunknak hétfőn délután a megyéspüspök.
Ma reggel jeleztem, hogy nem járulhatok hozzá a darab bemutatásához egyházi környezetben, hiszen az egyik darab kifejezetten a gyónás szentségét, a papságot gúnyolja. A másik darabokban is olyan közönséges hangvétel érvényesül, ami méltatlan ehhez a környezethez. A szervezők meglepődéssel vették tudomásul a döntésemet, de beismerték, hogy elmulasztották a szövegkönyv bemutatását. Az már teljesen biztos, hogy az Egyházmegyei Kollégium udvarán ezek a darabok kisebb módosításokkal sem mutathatók be.
A Karneválirodának jeleztem, hogy a későbbiekben ha olyan darabot hoznak - továbbra is lesz lehetőség a színdarabok bemutatására. Sőt magam is tudok hozni olyan előadást, ami méltó az egyházi helyszínhez, és amit az emberek az egyháztól joggal elvárnak.
Kérdésünkre válaszolva dr. Veres András azt is elmondta, hogy az ominózus színdarabokat nem fogja megnézni, a szövegkönyv elolvasása meggyőzte ebben. A karnevál hetében több országos elkötelezettsége is lesz a megyéspüspöknek, de a nyugat.hu-nak elárulta, miután hazatért, talál majd alkalmat, hogy más karneváli programokat megtekintsen.
A színház átköltözik a Megyeháza udvarára
A Karneváliroda szervezői hétfőn a kora esti órákban tartottak sajtótájékoztatót a Ferences-kertben. Itt Szabolcsi Gábor hivatalosan is bejelentette, hogy az előzetes programmal ellentétben a színház átköltözik a Megyeháza udvarára. Külön megköszönte dr. Markó Péter megyei elnök és munkatársai segítségét, akik átérezve a helyzet komolyságát, lehetőséget biztosítottak a színpad használatára.
Sok technikai nehézséget kell leküzdenünk az új helyzetben, de leküzdjük azokat, és biztos vagyok benne, hogy mindenki ugyanolyan jól fogja érezni magát, mint tette volna azt az eredeti helyszínen tudhattuk meg, és az is kiderült, hogy a Megyeháza udvarán felállított nézőtéren kényelmesebb székekben foglalhatnak helyet a nézők.
A válogatott négy vígjátékhoz egy szót sem tettünk és nem vettünk el belőle
A nyugat.hu az este folyamán megkereste a karneváligazgatót, mondja el ő is saját szemszögéből, mi vezetett a jelenlegi helyzethez?
Februárban a Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Alapítvány levelet intézett dr. Konkoly István püspök úrhoz, amiben kértük az Egyházmegyei Kollégium udvarát színházi célra, hiszen a közönség tavaly nagyon megszerette, és úgy gondoltuk, hogy a Karneválszínháznak ez méltó helyszíne lehet. Leírtuk a levélben, hogy megismertetjük majd a szinopszissal és a szereposztással. Egy hónap múlva válasz érkezett a püspök úrtól, amiben engedélyezte az udvar használatát színház céljára, és jó munkát kívánt nekünk.
Akkor még nem állt rendelkezésünkre sem a szinopszis, sem a szereposztás, de azt megírtuk, hogy pontosan melyik művekről van szó. Annyit tehettünk volna csupán, hogy kikölcsönözzük a könyvet a könyvtárból, és eljuttatjuk az egyházmegyei hivatalba. Mivel ismertettük, mely irodalmi mű szolgál a darab alapjául, és püspök úr nem jelezte, hogy erre igényt tartana, ezért azt gondoltuk, hogy ennek ismeretében adta ki az engedélyt. A válogatott négy vígjátékhoz egy szót sem tettünk és nem vettünk el belőle, egy az egyben az eredeti mű alapján dolgoztunk mondta Szommer Ildikó. Nagyon érzékenyen érintett minket dr. Veres András püspök úr bejelentése, mert a színházra nem volt B-tervünk.
A baljós jelek múlt hét végén jelentkeztek először. Pénteken a püspök megkereste a karneváligazgatót, és azt kérte, hogy a Férj a gyóntatószékben című darabot vegyék ki az előadásból, mert annak játszását nem engedélyezi. Ezután kapta meg a teljes szövegkönyvet, majd hozta meg azt a döntést, hogy egyik darab sem kerülhet a közönség elé az Egyházmegyei Kollégium udvarán.
- Soha nem volt célunk, hogy bármiféle szentséget vagy az egyházat megsértsük azzal, hogy olyan darabot állítunk színre, ami a hívőket megbotránkoztatja. Olyan rendező és szereplők állnak a háttérben, akiknek szintén nem ez volt a terve. Művészeti vezető dolgozik színházügyben, aki kiváló dramaturgként szintén nem értékelte úgy ezt a darabot, hogy gondot okozhat egyházügyben. Ha valaki elolvassa a darabot, akkor kiderül, hogy tele van tanítással és tanító célzatú figyelmeztetéssel. A Férj a gyóntatószékben című darab például a féltékenység által okozott galibákra világít rá ecsetelte a karneváligazgató.
Eddig is kiváló kapcsolat volt az egyház és a karnevál között, és továbbra is azt gondolom, hogy a későbbiekben megtaláljuk a közös hangot a püspök úrral.
Dr. Veres András tehát erős püspökként mutatkozik be Szombathelyen. Beiktatása óta első, nagy nyilvánosságot kapó intézkedése szinte bizonyosan országos hullámokat vet és vitákat szül majd. A Savaria Karnevált azonban nem ez az első éles kritika érte az egyháztól. Két évvel korábban az egyik városi képviselő a közgyűlésben emelt szót a színházi előadás ellen egy plébános szavait tolmácsolva, és erkölcstelennek nevezte a Szombathelyi pajzánságok című színházi előadást, aminek pedig már a címe is jelzi, hogy nem gyermekmesét adaptáltak benne.
| A karnevál honlapján az alábbiak olvashatók a színdarabról
A hely és az alkalom szelleméhez igazodni igyekezvén ezúttal a karneváli mulatságok atyja, a Richard Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operájában is megörökített derék cipész-költő, Hans Sachs (1494-1576) farsangi komédiái közül válogattunk ki négy - amilyen vérbő, olyan tanulságos bohózatot. A férj a gyóntatószékben a címével is sejteti, hogy e példázat a házastársi féltékenység tüzén pörkölődő férfiszív kínjaiból nyújt ízelítőt. A lovag meg az ibolya a híres középkori kóbor lovagköltő, Siralomvölgyi Neidhart gáláns széptevésnek induló, de "illatos" felsüléssel folytatódó, majd kölcsönös bosszúállásba torkolló kalandját meséli el.A kalmár kosara arra mutat rá, hogy a női emancipáció kérdése már a reneszánsz korában is a tettlegességig fajulóan megosztotta a közvéleményt. Végül A ravasz kikapós menyecske a csapodár asszonynépség kimeríthetetlen furfangjaiba enged bepillantást. A Mann Lajos kitűnő fordításában, ízes népi nyelven, pergő versekben megszólaló négy minivígjáték először kerül magyar nézők elé hivatásos színészek előadásában. A darabot Jordán Tamás rendezte és a szereplők között olyan nevek szerepelnek, mint Botos Éva, Dobó Kata, Egri Márta, Bezerédy Zoltán, Hollósy Frigyes, Horgas Ádám, Jordán Tamás. |