A rétek titkos fényein – Kultúr-virágzás az Őrségben

Nyitó koncert
Bogányi Gergely zongorázik

Sławomir Mrożek: Rókavadászat
A Táltos Tájszínház előadása

Szereplők:
Róka – Szabó Márk
Kakas – Sütő András
Béna: Fekete Zoltán
Gondozó: Németh Bálint
Fővadász: Czupi Dániel
I. Agár: Szabó Gergely
II. Agár: Csalló Csaba
Ex-király: Takács Dániel
Ex-gróf: Pirps Bálint
Fordította: Nánay Fanni
Jelmez: Kovács Ágota
Zenei vezető: Takács Dániel
Rendező: Lázár Péter

Alkotóközösségünk, a Táltos Tájszínház, egy hatvan lelkes zalai faluban, Almásházán lelt otthonra. Tevékenységünk középpontjában a színházi nevelés (eredeti angol nevén: T.I.E. = Theatre in Education) áll. A színházi nevelési programok keretében a társulat tagjai kettős minőségben, színészként és drámatanárként játszanak és gondolkodnak együtt a foglalkozás résztvevőivel.
Repertoárunkban jelentős helyet foglalnak el a rövid vásári játékok, bábos színjátékok. Kedveljük a közvetlen és élő színházi formákat, amelyekben a színház természetes módon kapcsolódik egy-egy közösség jeles eseményéhez.
Mrożek Rókavadászatát egy rendhagyó színházi est keretében mutatjuk be, melynek első felében a közönségnek lehetősége nyílik arra, hogy betekintsen társulatunk munkájába és a „mrożekológiába”.

Nehezék
Dömötör László versei Kárász Eszter és a szerző előadásában
Közreműködik: Brezovai Zsuzsa (cselló), Kerekes János és Martin Balázs (didzseridu)
50 művész – 50 illusztrációja a versekhez

Reggeli muzsika
J.S. Bach: d - moll kettősverseny
A Goldmark Quartet játszik

Kerek István (hegedű)
Czirer János (mélyhegedű)
Bosnyák Csilla (zongora)
Farkas Zoltán (cselló)

Kiállítás megnyitók

Élet-pólusok
Hegedűs Miklós festményei

Rétek titkos fényei
Kézdi Anna fotói
„Hiszem, hogy a rétek titkos fényeiket is fölfedik, ha tiszteletteljes megfigyeléssel, s a „fény-képezés” hagyományos eszközeivel közelítünk hozzájuk.

Tündérmanók – Manótündék
Toll Tünde gyapjúképei
„A Tündérmanók – Manótündék című kiállításommal nem csak nézelődésre hívom meg az ünnepen résztvevő gyermekeket, hanem egy közösen létrehozott kép készítésére is. Válasszunk témát és dolgozzunk együtt egy gyapjúképen szombaton, ill. vasárnap délelőtt a malombéli Manókuckóban!”

Az emberi tudat változása a művészet tükrében
Hegedűs Miklós előadása

A művészet története: az ember története. Mindabban, amit korok és kultúrák örökül hagytak ránk, kirajzolódik egy út: az ember útja, önnön kiteljesedése felé. Óriási változásokon ment át bensőleg, érzésvilágában és öntudatában az emberi lény korokon át, s ezek a változások kiolvashatók mindabból, amit alkotott: épületekből, szobrokból, képekből. Minden kultúra tulajdonképpen egy tudatállapot, egy tudati stílus megvalósulása. A művészi alkotások pedig érzékeny szeizmográfként jelzik ezeket a tudat-változásokat. Ezt kísérli meg az előadás érzékeltetni.

Keserédes
Radnóti Miklós versei a Kosbor együttes előadásában

Horváti Kata (ének)
Komesz Zsolt (viola da gamba, furulya, cselló)
Tamás Benedek (nagybőgő, ének)
Fejérdy Péter (mandolincselló, gitár)
Gyulai Csaba (ütőhangszerek)
Thurnay Balázs (bolgár kaval, furulya)

"Elkésődés"
Magyar költők vallomásai útkeresésről, lemaradásról – Adytól Pilinszkyig
Fenyő Ervin előadása
Kazinczy Ferenc "elkésődésként" definiálta a magyar társadalom fejlődését. Az elmaradottságról később nem egy gondolkodónk, költőnk is beszélt: Széchenyi, Ady, Pilinszky például. Mit jelent ez az elkésettség, és miképpen lehetne orvosolni?

Az Óbudai kamarakórus énekel
Reneszánsz egyházi és világi művek francia, olasz, angol, spanyol, német nyelven,
XX. századi kórusok: Debussy, Poulenc, Vaughan Williams, Elgar, Stanford, Mantyjarvi, valamint Lajtha László, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Mészáros Ottó, Pászti Miklós művei és könnyűzenei feldolgozások
Vezényel: Erdős Ákos

Pannon portrék
Dr. István Lajos professzor előadása

„Felvillanó arcok:
Egy közíró, aki gimnazista koromban megküldte nekem betiltott könyvét. Néhány éven belül eltűnt a szovjet börtönökben. (1939)
Egy „magyar zászlós úr”, (főrend, aki családjában domus maior volt), aki „kitelepítve” pecöli harangozóként is a régi magyar alkotmányhoz és a fennálló magyar törvényekhez tartotta magát. (1960)
Egy járási rendőrfőkapitány, aki bízott bennem és szabadlábra helyezte letartóztatott Apámat. (1949)
Egy falusi párttitkár, aki családja biztonsága érdekében „úri becsület szavamat” kérte. (1946)
Egy autóbusz vezető, akivel évtizedekig közös titkot őriztünk. (1963)
Egy motorversenyző, aki rabként életem legnagyobb orvosi honoráriumában részesített. (1958)
… és sorban a többiek.
Emberi portrékat villantok föl, akikkel XX. századi magyari sorsom, akkor kilátástalannak tűnő helyzetekben sodort egymás mellé, - akik egyenként nagyon különbözőek voltak, de valamennyien, tudva vagy tudatlanul, magukban hordták a pannon szellemiség egy szikráját, amely elég volt a messziről jöttek békés egymás mellett éléséhez (mondanánk ma), akik részesévé váltak fennmaradásunknak, akiknek cselekedetei nem kerültek a történelem könyvekbe, de akkor mégis nélkülözhetetlenek voltak, jellemezték a kort és tudatlanul is üzennek napjainknak: ilyen emberekkel, így éltünk itt, Pannóniában.”

Bogányi Gergely (zongora) és Lachegyi Imre (blockflöte)
Bach, Bartók és Kodály műveket játszik

Bogányi Gergely naponta „megfordul” ezen a csodálatos akusztikájú koncert-helyszínen a fesztivál ideje alatt. A mai programban szólista partnere: Lachegyi Imre, aki blockflötén játszik.

Lachegyi Imre a budapesti ELTE után a második diplomáját 2002-ben szerezte, a Szegedi Egyetem régizene-blockflöte szakán. Már a '90-es években saját régizene együttest alapított, mellyel rendszeresen koncertezett és két lemezt is készített. Művészeti vezetője a Sonora Hungarica Consort régizene együttesnek, mely főként korabarokk és barokk műveket játszik blockflöte, csembaló, viola da gamba hangszereken, gyakran énekesek és egyéb hangszeresek közreműködésével.
Néhány éve megalapította a Magyarországon egyedülálló Sebastian Consortot, mely főként régizenei műveket ad elő, de játszik Cézar Franck és Debussy átiratokat is a blockflöte hangszercsalád megszólaltatásában. A népzene világa is foglalkoztatja; sok művet írt át blockflötére, s néha saját szerzeményeit is megszólaltatja. Eddig öt lemeze jelent meg.

Szép Ernő: Kávécsarnok
(bohózat egy részben)
Az Uray György Színházi Műhely előadása

Fanni: Uray Zsuzsanna
Alajos: Bezdán József
Rozi: Krusslák Anita
Vendég: Nagy Endre

Rendező: Uray Zsuzsanna

Parti Nagy Lajos: Ibusár
(huszerett)
Monodráma-változat

„Egy harisnya-szomorú,
Ám végzetes őszi napon,
Sárbogárdi Jolán MÁV menetjegykiadó föllázad
És súlyos függelemsértés keretében
Előadja éjeinek harapdált gyömülcsét,
Az általa írt operettet.”

Sárbogárdi Jolán: Bíró Kriszta

Díszlet: Ciegler Balázs
Jelmeztervező: Nagy Fruzsina
Zeneszerző: Darvas Ferenc
Dramaturg: Galambos Gábor
Asszisztens: Jánoska Zsuzsa
Rendező: Pelsőczy Réka
Az Örkény István Színház és a Kék Művészügynökség közös produkciója

Társalgó
Vendég: Parti Nagy Lajos

„Parti Nagy játékos könnyedséggel ugrál át szakadékokon, mi meg nézzük-hallgatjuk, és örülünk, hogy ilyen is van. Mármint költészet.”
(Fülszöveg: grafitnesz c. vers kötet, 2003)

Könyvei:
Angyalstop (Magvető, 1982)
Csuklógyakorlat (Magvető, 1986)
Szódalovaglás (Jelenkor, 1990)
Se dobok, se trombiták (Jelenkor, 1993)
A hullámzó Balaton (Jelenkor, 1994, 1999; Magvető, 2005)
Esti kréta (Jelenkor, 1995, 2000)
Ibusár. Mauzóleum (Jelenkor, 1996)
Sárbogárdi Jolán: A test angyala (Jelenkor, 1997, 1999; Magvető, 2007)
Hősöm tere (Magvető, 2000, 2005)
Grafitnesz (Magvető, 2003)
A fagyott kutya lába (Magvető, 2006)

Reggeli muzsika
J. Haydn: G-dúr trió, Donizetti: D-dúr trió
Knauszt Dani (hegedű), Madaras Jancsi (cselló), Villányi Dániel (zongora)

Bartók és Kodály – egy barátság anatómiája
Vikárius László előadása
(MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívum)

Ernest Ansermet, svájci karmester említette Kodálynak, egyik beszélgetésük során: „Néhány napja, amikor a reformáció emlékműve előtt sétáltunk és Kálvin szigorú körvonalára mutattam, Ön azt mondta: ’Ez Bartók’. Théodore de Beze életnagyságú arcmására pedig: ’Ez én vagyok’. Mégis – tette hozzá Ön nevetve – az életben ez inkább fordítva volt...”
Ki volt hát kettejük közül a mester és ki a tanítvány? Bartók és Kodály barátsága zenetörténeti jelentőségű. Az előadás e szoros, s talán ambivalenciától sem mentes emberi és muzsikusi kapcsolatot vizsgálja életrajzi adatok, írások és zenei kompozíciók alapján.

A zenekar alapító Fehér Zoltán keze munkáját dicséri a magyarföldi harangláb, és az a néhány ház, meg sokféle kézműves tárgy, amit „őrségi élete” során alkotott. A többiek is ebben a határmenti régióban élnek, ehhez a vidékhez kötődnek. Zenéjükben a kiindulópont a moldvai autentikus zenei hagyomány volt, ahonnan a népdalok újrafogalmazása és újragondolása során elindultak a zenekar saját hangjának és arculatának kialakítása felé.

Musica familiaris

Kelemen Barnabás (hegedű)
Kokas Katalin (mélyhegedű)
Kokas Dóra (cselló)
Bogányi Gergely (zongora)

A cím mellé oda kanyaríthatnánk egy „római egyest” – jelezvén, hogy a ez a koncert egy leendő sorozat első darabja akar lenni. A „nulladik sorszámú”, ötletadó alkalom a már említett, tavalyi, Bogányi Gergely – Bogányi Tibor koncert volt.
Vagyis ennek a sorozatnak a szereplői olyan kiváló muzsikusok, akik a „családból hozzák” magukkal a zenét. Célunk és reményünk, hogy a zenei élmény mellett ebből is megérezhet valamit a hallgatóság – a Virágzás barátaiból álló alkalmi „családi kör” - ezeken a koncerteken.

Háy János: Házasságon innen és túl
történetek
Előadja: Rátóti Zoltán

Videotechnika: Marosi Veronika

Ez még szerető, az már feleség
ez még feleség, az már szerető.
Ez még elvált, az már házas,
ez még házas, az már elvált.
Ez még szeret, az már nem emlékszik,
ez még nem emlékszik, az már szeret.
Ez még vadászik, az már megfőzte,
ez már megfőzte, az még vadászik...
Ez már, az még és ez még, az már,
de végül mindegyiket megette a halál.

Bemutató: 2007. április 4. Nemzeti Színház, Házi Színpad

Rév Lívia zongorista
Mácsai János és Pálos György portréfilmje (50’)

Rév Lívia Őriszentpéteren
Koncert felvétel, Virágzás Napjai 2006 (47’)

Németh Feri szalmakalapja lassan fogalommá válik, mint Kossuth Lajosé. Évek óta föl-föl tűnik itt az Őrségben, keser-édes hegedűszó kíséri, néha egy-egy reszelős hangon eldünnyögött nóta szól ki alóla. Vezette a menetet, amikor a gradi várat „elfoglaltuk” zeneszóval, Neil Younggal és Vivaldival egyaránt komaságba került és jól megfértek így együtt. Isten tartsa meg sokáig a kósza lelkületű kanizsai hegedűst, lágy, őrségi szellő emelintse vonóját, hogy könnyítsen szívünkön a muzsika mindig.

Őriszentpéteri színjátszók adják elő ezt a népszínműből átemelintett kis jelenetet. „Műkedvelők” – amiből a „kedv” a legfontosabb a számukra. Ez hozta össze a szülői munkaközösség tagjaiból álló kis csapatot. Ez a Jó Kedv patakzik, amikor összejönnek próbálni, és - szerencsére bővében vannak – jut belőle nekünk is itt a pünkösdvégi délelőttön.

Aki szombaton és vasárnap délelőtt megtanulta a dalokat és mondókákat a Malomban, az most könnyen fújja… Aki csak most kapcsolódik be a játékba, az hamar megtanulja. Iciri-piciri játékok, nagy-nagy ég alatt, a szabadban.

Ha világzenéről illetve a kortárs ethno-jazz-ről van szó, Herczku Ágnes és Nikola Parov megkerülhetetlen személyisége a műfajnak. Nikola a 80-as években kezdte pályáját Budapesten, ahol a ZSARÁTNOK, a BARBARO együttesek alapítójaként beírta magát a magyarországi ethno-rock mozgalomba. A 90-es évek elején Gadó Gábor jazz gitárossal játszott, majd megalapította a RIVERDANCE Orchestra-t, amely a RIVERDANCE SHOW-val többször körbeutazta a világot. Hazatérve megírta a NAPLEGENDA táncprodukció zenéjét, amelyet az Állami Népi Együttes a mai napig hatalmas sikerrel ad elő. Nikola a NAPLEGENDA produkció révén találkozott Herczku Ágnes énekessel, aki rendkívül gyorsan a magyar ethno-kortárs énekes mezőny csúcsára emelkedett. Hihetetlen affinitása a különböző műfajok iránt az egyik legkeresettebb és legelismertebb népdalénekessé tette. A Magyar Állami Népi Együttes szólistájaként megszámlálhatatlan kiadvány és produkció fűződik a nevéhez. Legújabb CD-je, a "Volt Nékem Szeretőm", a legszebb magyar szerelmesdalokat gyűjti össze, sajátos Nikola Parov feldolgozásban.

Devecsery László mesekönyvéhez Balaskóné Szkladányi Annamária készített hangulatos, kedves rajzokat. Az író és az illusztrátor közös játékra, mesélésre várja a gyerekeket és szüleiket.